925-ös finomságú ezüst fülbevaló füstkvarccal, topázzal és zafírral. 14 karátos fehér arannyal bevonva. Csodálatos, hosszú fülbevaló, amelyben gyönyörű a kontraszt a sötét színű füstkvarcok és a ragyogó fehér topáz között. Felső részében apró, kerek, briliáns csiszolású rózsaszínű zafírok lettek befoglalva.
Beszúrós kivitel. Mérete: 48 mm x 8.2 mm.
Füstkvarc:
A füstkvarc a kvarc barna, sárgásbarna, vagy fekete változata. Színét a kristályrács szerkezetében bekövetkezett, természetes sugárzás miatti roncsolódásnak köszönheti.
A kvarc szilícium-dioxid, képlete SiO2. Vegyi felépítésében a szilícium 46,7%, az oxigén 53,3%-kal vesz részt. Az idegen anyagoktól teljesen mentes, tiszta kvarc színtelen, átlátszó ásvány. Idegen anyagoknak rendkívül csekély mennyisége igen változatos színűre festheti; gyakori idegen szennyezései miatt a kvarc egyike a legszíngazdagabb ásványoknak.
A kvarcváltozatoknak egy része kristályokban fordul elő, ezek a kristályosodott kvarcok vagy fanerokristályos kvarcok; más részüket kristályokban soha nem találjuk, ezek a vaskos kvarcok vagy kriptokristályos kvarcok. A kristályosodott kvarcváltozatok közé tartoznak a hegyikristály, az ametiszt, a füstkvarc, a citrin, a rózsakvarc, a zárványos kvarcok (kvarcmacskaszem, sólyomszem, tigrisszem, aranyos kvarc, rutilkvarc). A vaskos kvarcok vagy rostos vagy szemcsés szerkezetűek. Rostosak: a kalcedon, a karneol, a krizopráz, a heliotrop, az achátok. Szemcsések a szarukő, a jáspis. Kvarckőzet az aventurin.
A kvarc nem hasad. A kristályosodott kvarcok törése kagylós, a vaskosaké egyenetlen, szálkás. Rideg, a vaskos változatok valamivel szívósabbak, mint a kristályosodottak. A gyakrabban előforduló ásványok között a legkeményebb, keménysége 7; az üveget jól karcolja, acéllal szikrázik. A teljesen tiszta kvarc sűrűsége 2,6-2,7 g/cm³, a gáz-, folyadék- vagy ásványi zárványokkal telt daraboké ennél kisebb, illetőleg nagyobb. Zárványok a kvarcban nagyon gyakoriak, főképpen a kristályosodott változatokban, éspedig mind folyadék-, mind szilárd-zárványok. Utóbbiak egy része fontos kvarcváltozatokat hoz létre (zárványos kvarcok). Hevítve a színes kvarcváltozatok színüket változtatják, részben színüket vesztik. Forrasztócső lángjában a kvarc megolvad.
A kvarckristályok, úgyszintén csiszolt kvarcok tökéletesen üvegfényűek. Törésfelületükön a kristályosodott kvarcok zsírfényűek, a vaskosak részben szarufényűek. Finomrostos változatai selyemfényűek.
A teljesen színtelen, valamint a szép, telt színű, átlátszó kvarcváltozatokat nemes kvarcoknak mondjuk (hegyikristály, ametiszt, füstkvarc, citrin, rózsakvarc).
Topáz:
A topáz alumínium-fluor-hidroszilikát, igen kemény, a Moh’s skálán 8-as keménységű, rendkívül közkedvelt drágakő. Különböző színekben fordul elő, a sötét aranysárga és a rózsaszínű a legértékesebb (imperiál topáz, császári topáz), de a kék és zöld kövek is igen népszerűek. A természetes rózsaszínű igen ritka. A legtöbb ilyen követ a sárgából hőkezeléssel állítják elő. Sokszor a színtelen topázt besugárzással és hőkezeléssel különböző kék színűvé változtatják, ezek szabad szemmel sokszor megkülönböztethetlenek az akvamarintól. Sok topázban csepp alakú üregekben gázbuborék vagy nem elegyedő folyadékok vannak. Más zárványok, erek, hasadási nyomvonalak is előfordulnak. A prizmás topázkristályoknak jellegzetes rombusz alakú keresztmetszete van, és a hosszukkal párhuzamosan barázdáltak. Tökéletes hasadásúak. Lelőhelyei: Brazília, USA, Srí Lanka, Burma, Oroszország, Ausztrália, Tasmania, Pakisztán, Mexikó, Japán és Afrika számos országa.
Gyógyhatás:
Testi: amíg az imperiál topáz fertőzések, szív-, máj- és mirigybetegségek esetén segít, úgy a fehér topáz a nyirokrendszer és a gyomor területén, a vérben, a szövetekben és az ízületekben fejti ki hatását. A kék topáz viszont képes meggátolni a gyulladásokat az egész fül-orr- gége területen, valamint enyhíti a köszvényt. Mindegyik topázról állítják, hogy erősíti az idegrendszert, élénkíti az anyagcserét és az emésztést. Lelki: a topáz az önmegvalósítás köve. Támogat bennünket belső világunk felfedezésében, elősegíti nyitottságunkat és őszinteségünket, hozzásegít a kiteljesedett érzelmi élethez.
Zafír:
A zafír (gör. „kék”) nevet korábban különféle kövekre használták. Az ókorban – részben a középkorig – zafíron többnyire a mai lapisz lazulit értették. 1800 táján ismerték fel, hogy a zafír és a rubin a korund drágakő minőségű változatai. Először csak a kék változat kapta a zafír nevet a más színű korundokat (a piroson kívül) sajátos, részben félrevezető nevekkel illeték, mint például „orientális peridot” a zöld változatra, vagy orientális topáz, a sárga korundra. Ma zafírnak nevezünk minden drágakő-minőségű, nem piros korundot. A piros változat neve rubin. A színtelen zafírt leukozafírnak hívják, a különböző színeket most jellemző szóval illetjük, például sárga, vagy zöld zafír. A rózsaszín-narancssárga zafír pedig padparadsának (szingalézül: lótuszvirág) hívják és a legértékesebb zafírváltozat.
A két változat a rubin és a zafír között nincs éles határvonal. A világospiros, rózsaszínű, vagy ibolyaszínű korundokat általában a zafírokhoz sorolják, mert itt a többi színhez képest önálló értékük van, a rubinok között a gyengébb minőségűekhez helyeznék. Korunk gazdaságilag jelentős zafír-lelőhelyei Ausztráliában, Burmában, Ceylonban és Thaiföldön helyezkednek el.
További lelőhelyek találhatók Brazíliában, Kambodzsában, Kenyában, Malawiban, Zimbabwében, Tanzániában. Elszórtam Finnországban, Lappföldön is találtak csillagzafírokat.
Gyógyhatás:
Testi: a zafír elsősorban a krónikus bél-, agy-, és idegbetegségeket enyhíti és lázcsillapító hatású. Enyhíteni tudja a kiütéseket, az ekcémát, a viszketést és a pikelysömört. Lelki: zafír szellemi síkon koncentrációs képességhez, világossághoz és önkritikus magatartáshoz vezet.
