3.47 karátos, ovális formájú, vegyes csiszolású, természetes, foglalatlan, kiváló minőségű, kambodzsai, cirkon drágakő. A drágakő karibi kék. Kiváló minőség. Természetes, tradicionálisan hőkezelt.
A drágakő mérete: 10 X 7.8 X 4.1 mm.
Viszonteladóknak, ékszerészeknek, ötvösöknek, gyűjtőknek és mindenkinek, aki szereti a drágaköveket, egyaránt ajánlott.
AlleGem minőség: élénk szín, tiszta, kiváló csiszolású, átlátszó drágakő, természetes, bevizsgált.
Tudnivalók a cirkon drágakőről:
A 2. világháború utáni években starlit néven egy pompás akvamarinkék, erős tüzű drágakő jelent meg a világvárosok nagyobb ékszerész cégeinek kirakatában. Az új név rég ismert ásványt, cirkont takar. A világoskék szín azonban nem természetes, hanem hevítés révén áll elő barnás, szalmasárgás eredetiből. Napjainkban már egyre kevésbé divatos és lehet, hogy ez az igazán szép drágakő lassan ismét eltűnik majd a forgalomból.
A cirkon nem tartozik a ritka ásványok közé. Közönséges, átlátszatlan, barnás színű kristályait savanyú magmából keletkezett kőzetekben, gránitokban, szienitekben, úgyszintén gneiszekben gyakran megtaláljuk. Drágakőnek alkalmas, szép színű, átlátszó változatai a nemes cirkonok közül a sárgásvörös, vagy narancsvörös hiacint a leggyakoribb.
Az átlátszatlan, sárgásbarna, vörösbarna, szürke, zöldes, vagy fekete közönséges cirkonokkal szemben az átlátszó, nemes cirkonok közül a már említett hiacinton kívül nem ritkák a világosabb-sötétebb zöldes, tűz- és rózsapiros, barna, barnássárga színek sem, de az ibolyás szín már gyérebben lép fel. Színtelen cirkon a természetben ritkábban fordul elő, illetve csak kisebb kristályokban. Az akvamarinkéket, mint természetes színt, egyáltalán nem ismerjük a cirkonokon.
A kereskedelemben forgó színtelen cirkonok majdnem mind, az akvamarinkékek pedig mind mesterséges beavatkozásnak köszönhetik színtelen voltukat, illetve színüket. A színtelenítést és színváltoztatást hevítéssel érik el. Hevítés után a nemes cirkonok színe általában jelentősen megváltozik, a nyert új színek azonban nem minden esetben tartósak. Az oxidáló atmoszférában hevített cirkonok általában sötétebbekké, redukáló közegben hevítve pedig világosabbá válnak. Hiacintok, sárgásbarna cirkonok levegőtől elzártan, vagy hidrogénben hevítve 300-500 celsius fok között színtelenednek el. A színtelen cirkonok matura gyémánt néven kerülnek forgalomba, nevüket a nemes cirkonok egyik leggazdagabb lelőhelye, a ceyloni Matura után nyerték. Régebben ezeket a ragyogó tüzű köveket a gyémánt egy változatának, majd pedig éretlen gyémántoknak tartották és nevezték.
Barnás, átlátszó thaiföldi mosásokból származó cirkonok óvatos hevítése révén nyerik az akvamarinkék színű köveket. A kövek hevítését a helyiek végzik még nyers, csiszolatlan darabokon.
Kémiai szempontból a cirkon igen érdekes ásvánnyá vált a háború utáni években. Addig úgy tudtuk, hogy a cirkon cirkónium-szilicíum tetroxid, azaz ZrSiO4. Azonban kimutatták, hogy a cirkonban kisebb nagyobb százalékarányban hafnium is előfordul. A hafnium felfedezése a cirkonban megfejti a cirkon igen változó fajsúlyának fent említett rejtélyét is. A cirkónium atomsúlya 91, a hafniumé 178.6, tehát közel kétszerese az előbbinek. Minél nagyobb százalékarányban van jelen a hafnium a kristályban, annál nagyobb lesz a cirkon fajsúlya.
Az idegen anyagoktól teljesen mentes cirkon színtelen. Hogy a színes cirkonok színét milyen anyagok idézik elő, teljes bizonyossággal még nem tudjuk. A vörös színűekben valószínűleg króm, a zöldekben króm és vas játszik szerepet.
A legfontosabb lelőhely a mai napig Srí Lanka. Itt rubinnal, zafírral és egyéb drágakövekkel együtt a Ratnapura és Matura vidéki mosásokból nyerik. A szép színű hiacintok általában kicsik, átlag egy karát körüli súlyúak, és legfeljebb 10-12 karátos súlyt érnek el. A zöldes, sárgás, vöröses barna színű kövek 25-30 karátos súlyt is elérnek.
