925-ös ezüst fülbevaló 9 mm-es, természetes, tenyésztett gyönggyel és természetes, 4*3 mm-es ovális, illetve 1.5 mm-es kerek alakú tanzanit és rubin drágakővel. Az ékszer 14 karátos sárga arannyal van bevonva.
Az ékszer mérete: 10.9 x 26.0 mm.
Beszúrós kivitel.
Viszonteladóknak, ékszerészeknek, gyűjtőknek és mindenkinek, aki szereti a szép drágaköveket, szép ékszereket egyaránt ajánlott.
AlleGem minőség: kiváló, élénk színek, átlátszó, jó minőségű drágakövek, természetes, bevizsgált.
Tudnivalók a tanzanit drágakőről:
A tanzanit a zoisit ásvány átlátszó, ibolyáskék változata.
A tanzanit és a zoisit nevének eredete:
A zoisit nevét annak felfedezőjéről Freiherr Zois-ról kapta. A tanzanit nevét a kristály egyetlen lelőhelyéről, Tanzániáról kapta.
A tanzanit és zoisit kémiai összetétele:
A zoisit kalcium-alumínium-hidroxid-szilikát, egészen pontosan Ca2Al3(O(OH)/SiO4/Si2O7). A tanzanit teljesen saválló.
A tanzanit keletkezése:
A tanzanit bázikus metamorf kőzetekben keletkezik, ritkábban kontakt-kőzetekben, pegmatitokban, hidrotermálisan.
A tanzanit fizikai tulajdonságai:
A tanzanit kristályosodása:
A tanzanit a rombos rendszerben kristályosodik, prizmás kristályai hosszú szárúak, de rostosak is lehetnek.
Keménysége, fajsúlya:
A tanzanit keménysége 7 -6.5 a Mohs skálán. Fajsúlya 3.35 g/cm3.
Hasadása, törése:
A tanzanit jól hasad, törése viszont egyenetlen, sprőd.
Optikai tulajdonságai:
Színe, karcszíne:
Színe ibolyáskék, zafírkék, de van sárga, rózsaszínű, barna, sárgászöld, színtelen változata is. Karcszíne fehér.
Fénye, átlátszósága:
Üvegfényű, átlátszó.
Törésmutatója, diszperziója, pleokroizmusa:
Törésmutatója 1.692 – 1.693 – 1.701 a három kristálytengelyre vonatkozóan. Maximális kettőstörése 0.009. Diszperziója 0.030. Pleokroizmusa igen erős, pirosas-ibolyástól, mélykéken át egészen a sárgászöldig változik a színe a három kristálytengely irányából vizsgálva.
Általános leírás:
A zoisit drágakövek között elfoglalt méltó helyét annak ibolyáskék, átlátszó változatának 1967-beli, tanzániai felfedezése után foglalta el. A csodálatos kék színt a kristályrácsba az alumínium helyére beépült vanádium okozza, ez körülbelül 0,2%-nyi vanádium-oxidot jelent. Kifejezetten keresettek a mély ultramarin, illetve zafírkék színű kövek, lámpafényben ezek a kövek kissé ametisztre emlékeztető lilás színt is felvesznek.
Körülbelül 400 Celsius fokra történő hevítés következtében az összes, eredetileg nem kék színű drágakő szép kék színű lesz, mert a sárgás, illetve a barnás tónus eltűnik a kövekből. Ez annak köszönhető, hogy az eredetileg három vegyértékű vas négy vegyértékűre változik. Ahhoz, hogy a kristályból a csiszolás során a legszebb mély-kék szín legyen elérhető, a drágakő tábláját a kristály „b” tengelyére merőlegesen kell elhelyezni (tulajdonképpen a főtengellyel párhuzamosan).
A tanzanit csiszolása:
Csiszolása rendkívül változatos, a formák közül szinte bármelyik használatos, ovális, antik (párna), kerek, táblás (nyolcsarkos) talán a markíz csak apró köveknél, csiszolási módozatai lehet ollós, briliáns és lépcsős is.
Létezik finom szálas kristályszerkezetű változata is, amelyet kabosonnak csiszolva szép macskaszemhatást érhetnek el.
A zoisit további fajtái, thulit, anyolit:
A tanzanit mellett a zosisit egy másik fajtáját is használják, a thulitot, de azt csak díszítőkőnek. A thulit egy három vegyértékű mangánnal színezett vaskos zoisit változat. A thulitból főleg kabosonokat, és táblás köveket csiszolnak, illetve dísztárgyakat. A thulitnak keménysége 6, fajsúlya 3.10 g/cm3.
Az anyolit szintén egy zoisit fajta, amelyet 1954-ben szintén Tanzániában fedeztek fel, ez egy tömeges felépítésű, zöldes zoisit-amfibol kőzet, amleyben zárványként körülbelül 1 cm-es többnyire átlátszatlan rubin szemcsék épületek be. Rendkívül mutatós kőzet, amelyet különféle dísztárgyak, szobrocskák készítésére használnak.
A tanzanit összetévesztése más drágakövekkel:
A tanzanit összetéveszthető az ametiszttel, zafírral.
A tanzanit hamisítása:
A tanzanitot előszeretettel hamisítják: főleg színezett üvegből, különböző dublett kövekből, amelyek alsó, nagyobb része szintetikus spinellből készül, a tetején természetes tanzanit lemezkével, általában színes ragasztóval összeillesztve.
Tudnivalók a rubin drágakőről:
A rubin a korund piros változata. A korund alumínium-oxid, keménysége 9. A legértékesebb drágakövek egyike. Gyakorlatilag nagyon magas nyomáson és hőmérsékleten átalakult (metamorfizált) agyag, amelybe ritka nyomelemek épülnek be, a rubin a krómtól kapja gyönyörű, izzó vörös színét. Nevét is innen kapta, piros színéről. (latinul: rubeus, piros). Régen a piros spinellt és a gránátot is rubinnak hívták, vagy mindhármat karbunkulusnak.
A piros szín egyébként lelőhelyektől függően eltér, ez azonban semmiképpen sem alkalmas arra, hogy ebből megállapíthassuk a származási országát, hiszen azonos lelőhelyeken vannak egyéb árnyalatok is. A legbecsesebb a tiszta galambvér színű piros, enyhe kékes árnyalattal. A színeloszlás gyakran egyenetlen, sávos, vagy foltos. A nyers rubinok tompa és zsíros hatást keltenek, megcsiszolva fényük majdnem olyan, mint a gyémánté.
A zárványok gyakoriak. Nem jelentenek minőségromlást, hanem éppen a valódiság bizonyítékai a hamisítványokkal szemben és nem zavarják a kő brillanciáját. A zárványok fajtája gyakran igazít el minket a lelőhelyre nézve. A bezárt rutiltűk, vagy finom derengést idéznek elő, (selyemfénynek hívják), vagy megfelelő kaboson csiszolás esetén macskaszemhatást, vagy a nagyra értékelt aszterizmust, hatágú csillaggal, amely a kő mozgatása közben a felületén végig siklik.
Jelentős lelőhelyek egyedül Burmában, Thaiföldön, Srí Lankán, és Tanzániában találhatók, újabban Mozambik szállít csiszolásra érdemes anyagot.
Gyógyhatás: a rubin a vérre ható mágikus gyógyerővel, amit neki tulajdonítanak, segíthet fertőzéses betegségeknél. Lázkeltő hatású, és így támogatja az immunrendszert. Emellett úgy tartják, hogy serkenti a lépet, a keringést és a mellékvesét.
Lelki: ez a drágakő fokozza a bátorságot, a szenvedélyt, a vitalitást és az életörömet. Növeli a teljesítőképességet, és elősegíti a megálmodott vágyak megvalósulását.
Tudnivalók a gyöngyről:
Az igazgyöngy olyan, koncentrikus héjakból felépülő, biogén féldrágakő, amit egyes puhatestűek választanak ki a szervezetükbe kerülő idegen anyagok elleni védekezésként. Méretük a pár milliméterestől a mogyorónyiig változó; a legnagyobb példányok külön nevet kapnak. Alakjuk többnyire közel szabályos gömb, ritkán előfordulnak csepp-, körte-, illetve hordó formájú példányok is. A különös, erősen torzult alakok neve „barokk igazgyöngy”. Színe többnyire közel fehér, felülete színjátszó.
A gyöngy tenyésztése már az ókorban is jó ötletnek látszott. A kínaiak már vagy egy évezrede apró Buddha-szobrocskákat erőltettek a kagylókba, hogy azok védekezésképpen gyöngyházzal vonják be őket. Európában a legnevezetesebb kísérletező Carl von Linné volt. Azt állította, hogy megoldotta a problémát, de mivel korának egyik uralkodója sem volt hajlandó megfizetni a módszerért kért árat, magával vitte annak titkát a sírba — nem fogjuk megtudni, valóban sikerrel járt-e. A gyöngy iparszerű tenyésztésének módszerét a japán Mikimoto Kōkichi (1858–1954) dolgozta ki munkatársaival. Először 1893. július 11-én sikerült mesterségesen tenyésztett gyöngyöt előállítania. A nevét viselő K. Mikimoto & Co. Ltd ma is a szakma vezető vállalatai közé tartozik.