925-ös ezüst fülbevaló 6 mm-es, természetes, (kezelt), kerek formájú rubin és természetes fehér cirkon (tradicionálisan hőkezelt) drágakővel. Az ékszer 14 karátos fehér arannyal van bevonva.
Az ékszer mérete: 13.5 x 13.5 mm.
Beszúrós, patentos kivitel.
Viszonteladóknak, ékszerészeknek, gyűjtőknek és mindenkinek, aki szereti a szép drágaköveket, szép ékszereket egyaránt ajánlott.
AlleGem minőség: kiváló, élénk színek, átlátszó, jó minőségű drágakövek, természetes, bevizsgált.
Tudnivalók a rubin drágakőről:
Korund névvel az ásványtanban az alumíniumoxid különböző fajtáit nevezzük, úgyhogy ez a szó tulajdonképpen egy csoportnak a neve, ahová néhány fontos drágakő, mint a rubin és a zafír tartozik. A korund a természetben teljesen zavaros, átlátszatlan példányokban is előfordul, de drágakőnek csak a szép, tiszta, átlátszó kristályok alkalmasak.
Vegyi összetétel:
A különböző korundfajták mind ugyanazon vegyi összetételűek, képletük Al2O3. A különbséget közöttük a szín teszi, amit idegen anyagok hozzájárulása idéz elő. A kémiai elemzések az Al2O3 mellett, különösen több-kevesebb vas jelenlétét mutatták ki, amely Fe2O3 alakjában van jelen. mégpedig a rubinban is és a zafírban is körülbelül egyforma mennyiségben. A színező anyagra vonatkozó kutatások kiderítették, hogy a zafír színét a vas mellett titán, a rubinét pedig egészen kis mennyiségű króm okozza. A zafírban a titán analitikailag is észlelhető volt, a rubinban a krómot spektroszkópiai úton mutatták ki.
Kristályformája:
A korund leggyakoribb kristályalakjai a hatszöges bipiramisok és a hatszöges oszlop a bázissal és a romboéderrel kombinálva. Ikerkristályok is előfordulnak, de többnyire csak az átlátszatlan korundok között.
Fizikai tulajdonságai:
A korund a gyémánt után a legkeményebb ásvány, a Mohs féle skálán 9-es fokot képvisel. Nagy keménysége folytán tartós és ellenálló drágakő, a drágakőnek nem alkalmas fajták pedig technikai célokra használhatók. Az egyes fajták és a különböző lelőhelyekről származó korundok nem egyenlő keménységűek. A zafír valamivel keményebb a rubinnál, a zafírok között pedig a ceyloni a keményebb, mint a kasmíri.
Hasadás a korundokon nem észlelhető, csupán a bázis és alapromboéderlap szerint héjas elválás figyelhető meg. Fajsúlyuk igen nagy, 3.94 és 4.10 között van, de a tisztátlan fajták még ennél is nagyobb fajsúlyúak.
Optikai tulajdonságok:
A korund optikailag egytengelyű és negatív. Fénytörése erős, ennek folytán erős fénye van, kettőstörése igen gyenge. A törésmutató adatai szerint, ceyloni zafírokon végzett mérések alapján 1.7687 és 1.7605, a kettőstörés 0.0082. A diszperzió alacsony, 0.018, ebből következik, hogy a színszórás gyenge.
Színei:
A korund igen változatos színekben fordul elő. A tiszta Al2O3 színtelen, ez a természetben meglehetősen ritka, és leukozafírként ismeretes. A korund legkedveltebb két fajtája a piros színű rubin és a kék színű zafír, de ezeken kívül előfordul zöld, sárga, sárgásvörös, barna és ibolya színű is. A drágakő-kereskedelemben a különböző színű korundokat hozzájuk hasonló ásványokról nevezték el régebben, hozzátéve a „keleti”, „orientális” jelzőt. Az ilyen elnevezések könnyen tévedésedre adnak okot. A rubinon és a zafíron kívül a különböző színű zafírokat összefoglaló névvel „fancy stones”-nak nevezik és az egyes változatok a következők: világos kékeszöld akvamarinszínű: orientális akvamarin, smaragdzöld: orientális smaragd, sárgászöld: orientális krizolit, vagy peridot, sárga: orientális topáz, sárgásvörös: orientális hiacint, vagy cirkon, ibolyaszínű: orientális ametiszt. A narancssárga korundot padparadscha-nak hívják.
A szín eloszlása sokszor nem egyenletes, hanem sötétebb és világosabb foltok és rétegek változhatnak a kőben. Olyan kristályok is előfordulnak, amelyek egyik végükön más színűek, mint a másikon.
A hinduk azt hiszik, hogy a sötétebb színek bizonyos érési folyamat alatt következnek csak be, amelyen a köveknek a földben át kell esniük, ezért a világosabb színű köveket, sokszor éretlennek nevezik.
A rubinok között a legkedveltebbek és legbecsesebbek a sötét kárminpiros, úgynevezett galambvérszínű, a zafírok között pedig a búzavirágszínű és bársonyos fényű kövek. Újabban az úgynevezett királykék (élénk sötétkék) színű kövek lettek a legkedveltebbek.
A különböző lelőhelyekre nézve határozott színkülönbségek állapíthatók meg. Így a burmai rubinok tökéles pirosak, a keresett galambvér szín is igen gyakori, míg a thaiföldi rubinok sötétebb színűek és barnás, vagy narancssárgába hajlanak, a ceyloniak pedig rendesen világosabb színűek és igen sokszor foltokban színezettek. A mozambiki rubinoknál is igen sokszor megfigyelhető a kívánt galambvér piros szín.
Pleokroizmus:
A rubin és a zafír pleokroizmusa feltűnő, de különösen az utóbbié erős. A rubinban a rendes sugár abszorpciós színe tiszta piros, a rendkívülié pedig sárgásvörös. A zafírokon tiszta kék, a másikon zöld, vagy sárgászöld. Mivel a pleokroizmus igen erős, a csiszolásnál mindig tekintettel kell reá lenni és a csiszolást úgy kell végezni, hogy a legszebb szín legyen elérhető, a rubinon szép piros, a zafíron pedig szép kék szín érvényesüljön. Ez úgy érhető el, ha a kő táblalapja a kristály bázislapjával párhuzamos.
Különleges fényjelenség:
Némely zafíron az az érdekes fényjelenség figyelhető meg, hogy mesterséges fényben – hasonlóan az alexandrithoz – más színű, mint napfényben, ezért ezeket „kék alexandritnak” is szokták nevezni. Ilyen kövek különösen Montanában fordulnak elő és mesterséges fényben vöröses, ibolyás árnyalatúak. A jelenség magyarázata a több vörös színt tartalmazó mesterséges fény iránt megnyilvánuló különleges abszorpcióban rejlik.
Sugárzás, hőhatás:
A korund a Röntgen sugarakat nagy mértékben átbocsátja.
A rubin és zafír színe a hő hatásával szemben meglehetően állandó. A rubin színe, ugyan kezdődő vörös izzásnál eltűnik, de lehűléskor visszatér. A szép sötétkék színű zafíron izzítás után egész gyenge megvilágosodás észlelhető, a nagyon világos színű zafír színtelen lesz. Napsugár és ibolyántúli sugár a színváltozásra semmilyen hatással sincs. A Röntgen sugár hatására a rubin tisztább piros lesz, az ibolyás szín eltűnik, a világosabb ceyloni rubin sötétebb és bíborpirosabb lesz. A katódsugarak a zafír kék színét zöldes színűvé változtatják. A rádiumsugárzás elég észrevehető változást idéz elő. Világoskék, vagy színtelen zafír a rádium hatására sárga és barna lesz, az ibolyás árnyalatú ceyloni rubin elveszti az ibolyás árnyalatot.
A lumineszcencia jelenségek az ibolyántúli sugarak hatására a rubinon igen élénkek és megfigyelték, hogy a burmai rubinon erősebb e jelenség, mint a thaiföldin. Az erős lumineszcenciát a krómnak tulajdonítják és valószínűen a thaiföldi rubinokban lévő nagyobb vas mennyiség csökkenti a tünemény erősségét.
Zárványok:
A rubinok és zafírok belsejében is gyakoriak az ásványzárványok, amelyek a mesterséges kövektől való megkülönböztetésben igen fontosak, sőt minőségükből a lelőhelyre is következtethetünk. A zárványok a rubinban és zafírban is többnyire csillám-, hematit-, és titánvascsillám lemezkék, a burmai rubinra rendkívül jellemző a finom tűalakú rutilzárványok, amelyek az optikai tengely irányában három, egymást 60 fok alatt metsző irányban helyezkednek el. Sok esetben a rutiltűk egy irányban való elhelyezkedése selyemfényt idéz elő, ami különösen értékessé teszi a követ. Az ásványzárványokon kívül a rubin gyakran folyadékzárványokat is tartalmaz, amelyek sokszor csőalakú üregecskéket töltenek ki.
A rubinon, de különösen a zafíron gyakran bizonyos irányban sajátságos fényjelenség látszik, ami különösen a domborúra csiszolt felületen jut érvényre. Az ilyen követ rubin-, illetve zafír-macskaszemeknek nevezik. A jelenség a bázislapon sokszor hatágú, ritkábban tizenkét ágú csillagalakban (aszterizmus) és a kövek közül különösen kedveltek azok, amelyeken a csillag határai elég élesen látszanak: csillagrubin és csillagzafír. Az aszterizmus is jóval gyakoribb a zafírok, mint a rubinok között. A sajátságos jelenségek okai a kő belsejében lévő különböző zárványok, így elsősorban rutiltűcskék, de okozhatja a színező anyagnak finom rostok alakjában való elhelyezkedése is.
Tudnivalók a cirkon drágakőről:
A 2. világháború utáni években starlit néven egy pompás akvamarinkék, erős tüzű drágakő jelent meg a világvárosok nagyobb ékszerész cégeinek kirakatában. Az új név rég ismert ásványt, cirkont takar. A világoskék szín azonban nem természetes, hanem hevítés révén áll elő barnás, szalmasárgás eredetiből. Napjainkban már egyre kevésbé divatos és lehet, hogy ez az igazán szép drágakő lassan ismét eltűnik majd a forgalomból.
Geológiája:
A cirkon nem tartozik a ritka ásványok közé. Közönséges, átlátszatlan, barnás színű kristályait savanyú magmából keletkezett kőzetekben, gránitokban, szienitekben, úgyszintén gneiszekben gyakran megtaláljuk. Drágakőnek alkalmas, szép színű, átlátszó változatai a nemes cirkonok közül a sárgásvörös, vagy narancsvörös hiacint a leggyakoribb.
A cirkon fizikai tulajdonságai:
Kristályosodása, törése:
Kristályai a négyzetes rendszerbe tartoznak, törése egyenetlen, kagylós.
Keménysége, fajsúlya:
Keménysége 7.5 a Mohs skálán, fajsúlya feltűnően tág határok között változik: 3.9 – 4.8 g/cm3.
Optikai tulajdonságai:
Fénytörése és kettős törése jelentős, úgyszintén színszórása is, ennélfogva tüze rendkívül élénk, a gyémántéhoz hasonló. A törésmutatók a következők szerint alakulnak egy ceyloni cirkon vonatkozásában: 1.9251 – 1.9843.
Az optikai egytengelyű ásvány jellege pozitív, pleokroizmusa eszerint igen gyenge.
Színei:
Az átlátszatlan, sárgásbarna, vörösbarna, szürke, zöldes, vagy fekete közönséges cirkonokkal szemben az átlátszó, nemes cirkonok közül a már említett hiacinton kívül nem ritkák a világosabb-sötétebb zöldes, tűz- és rózsapiros, barna, barnássárga színek sem, de az ibolyás szín már gyérebben lép fel. Színtelen cirkon a természetben ritkábban fordul elő, illetve csak kisebb kristályokban. Az akvamarinkéket, mint természetes színt, egyáltalán nem ismerjük a cirkonokon.
Hevítés:
A kereskedelemben forgó színtelen cirkonok majdnem mind, az akvamarinkékek pedig mind mesterséges beavatkozásnak köszönhetik színtelen voltukat, illetve színüket. A színtelenítést és színváltoztatást hevítéssel érik el. Hevítés után a nemes cirkonok színe általában jelentősen megváltozik, a nyert új színek azonban nem minden esetben tartósak. Az oxidáló atmoszférában hevített cirkonok általában sötétebbekké, redukáló közegben hevítve pedig világosabbá válnak. Hiacintok, sárgásbarna cirkonok levegőtől elzártan, vagy hidrogénben hevítve 300-500 celsius fok között színtelenednek el. A színtelen cirkonok matura gyémánt néven kerülnek forgalomba, nevüket a nemes cirkonok egyik leggazdagabb lelőhelye, a ceyloni Matura után nyerték. Régebben ezeket a ragyogó tüzű köveket a gyémánt egy változatának, majd pedig éretlen gyémántoknak tartották és nevezték.
Barnás, átlátszó thaiföldi mosásokból származó cirkonok óvatos hevítése révén nyerik az akvamarinkék színű köveket. A kövek hevítését a helyiek végzik még nyers, csiszolatlan darabokon.
Színelváltozások:
A mesterségesen színtelenített cirkonokban, ha huzamosabb ideig sötétben állnak, kisebb barnás foltok jelennek meg. Ez a kellemetlen színeződés elkerülhető, ha a köveket csiszolás után 8-10 hónapig napfény hatásának teszik ki.
Fényjelenségek:
A lumineszcencia jelenségek röntgen és ultraibolya sugarak hatása alatt nagyon jelentéktelenek. Katódsugarak hatása alatt a színtelen cirkonok sárgás, a vörösek sárga, kék vagy zöld, a kékek halványkék és sárgáskék, a sárgák sárga, kékessárga és sárgászöld színnel foszforeszkálnak. A színteleneken, sárga- és kékszínűeken élénk utóvilágítás is megfigyelhető.
A cirkon kémiai tulajdonságai:
Kémiai szempontból a cirkon igen érdekes ásvánnyá vált a háború utáni években. Addig úgy tudtuk, hogy a cirkon cirkónium-szilicíum tetroxid, azaz ZrSiO4. Azonban kimutatták, hogy a cirkonban kisebb nagyobb százalékarányban hafnium is előfordul. A hafnium felfedezése a cirkonban megfejti a cirkon igen változó fajsúlyának fent említett rejtélyét is. A cirkónium atomsúlya 91, a hafniumé 178.6, tehát közel kétszerese az előbbinek. Minél nagyobb százalékarányban van jelen a hafnium a kristályban, annál nagyobb lesz a cirkon fajsúlya.
Az idegen anyagoktól teljesen mentes cirkon színtelen. Hogy a színes cirkonok színét milyen anyagok idézik elő, teljes bizonyossággal még nem tudjuk. A vörös színűekben valószínűleg króm, a zöldekben króm és vas játszik szerepet.
A hafniumon kívül egyes cirkonok tóriumot és uránt is tartalmaznak, amelyek a fizikai radioaktív bomlás útján roncsolják a kristályszerkezetet. Az átalakult, vagy átalakulóban lévő köveket mély, vagy matamikt cirkonoknak nevezik, az ép kristályszerkezetűeket magas cirkonoknak. A zöld cirkonokban a radioaktív elemek hatására olyan előrehaladott a belső átalakulás, hogy kristályszerkezete amorffá lehet.
Röntgen sugarakkal szemben a cirkon teljesen átlátszatlan.
A cirkon értéke:
Hozzávetőleges értéke a nemzetközi a piacokon az alábbiak szerint alakul (elsőrendű köveket figyelembe véve):
Kék cirkon: 1-5 karátig: 50-450,- USD/karát, 5-10 karátig: 100-700,- USD/karát.
Színtelen, Zöld-sárgászöld, narancs-aranybarna: 1-5 karátig: 30-200,- USD/ karát. 5-10 karátig: 80-300,- USD/karát.
