{"id":8466,"date":"2024-02-06T16:10:12","date_gmt":"2024-02-06T15:10:12","guid":{"rendered":"https:\/\/allegem.com\/?p=8466"},"modified":"2024-03-11T09:59:18","modified_gmt":"2024-03-11T08:59:18","slug":"a-dragakovek-lelohelyei","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/allegem.com\/en\/a-dragakovek-lelohelyei\/","title":{"rendered":"A dr\u00e1gak\u00f6vek lel\u0151helyei"},"content":{"rendered":"

A dr\u00e1gak\u00f6vek lel\u0151helyei.<\/h2>\n

A dr\u00e1gak\u00f6vek a f\u00f6ld m\u00e9ly\u00e9nek sz\u00fcl\u00f6ttei. Ott v\u00e1ltak ki krist\u00e1lyaik izz\u00f3foly\u00f3s olvad\u00e9kokb\u00f3l, forr\u00f3-, meleg-vizes oldatokb\u00f3l, vagy csap\u00f3dtak ki g\u0151z\u00f6kb\u0151l, g\u00e1zokb\u00f3l \u00e9ppen \u00fagy, mint a f\u00f6ldk\u00e9reg<\/strong> \u00f6sszes t\u00f6bbi \u00e1sv\u00e1nyai. Azokra a dr\u00e1gak\u00f6vekre, melyeket azon a helyen \u00e9s abb\u00f3l a k\u0151zetb\u0151l nyer\u00fcnk, ahol \u00e9s amelyben keletkeztek, azt mondjuk, hogy els\u0151dleges lel\u0151hely\u00fckr\u0151l<\/strong> sz\u00e1rmaznak.<\/p>\n

Els\u0151dleges lel\u0151helyek:<\/h2>\n

Els\u0151dleges lel\u0151helyeiken<\/strong> csak azokat a dr\u00e1gak\u00f6veket akn\u00e1zza ki az ember, melyek vagy nagy \u00e9rt\u00e9k\u0171ek,<\/strong> vagy pedig nagyobb mennyis\u00e9gben,<\/strong> illetve bizonyos szab\u00e1lyszer\u0171s\u00e9ggel fordulnak el\u0151. Az els\u0151dleges el\u0151fordul\u00e1si hely k\u0151zete,<\/strong> ugyanis rendszerint kem\u00e9ny, ellen\u00e1ll\u00f3 k\u0151zet,<\/strong> melyet rendszeres b\u00e1nyam\u0171vel\u00e9ssel, akn\u00e1k, t\u00e1rn\u00e1k m\u00e9ly\u00edt\u00e9s\u00e9vel kell felt\u00e1rni<\/strong> \u00e9s mindez nagyobb t\u0151kebefektet\u00e9st ig\u00e9nyel.<\/p>\n

Els\u0151dleges lel\u0151hely\u00e9r\u0151l nyerj\u00fck az \u00e9rt\u00e9kesebb dr\u00e1gak\u00f6vek k\u00f6z\u00fcl a gy\u00e9m\u00e1ntot<\/strong> a d\u00e9l-afrikai kimberlitb\u0151l,<\/strong> a smaragdot<\/a> Kolumbi\u00e1ban<\/strong> \u00e9s a brazilai Bahai\u00e1ban m\u00e9szk\u0151b\u0151l,<\/strong> az Ur\u00e1l-hegys\u00e9gben csill\u00e1mpal\u00e1b\u00f3l.<\/strong> Els\u0151dleges lel\u0151hely\u00fckr\u0151l sz\u00e1rmaznak a pegmatitok <\/strong>szolg\u00e1ltatta dr\u00e1gak\u00f6vek, a top\u00e1z<\/a>, <\/strong>az akvamarin<\/a>, nemes turmalinok <\/a><\/strong>\u00e9s kvarcok <\/strong><\/a>az Uralban, Braz\u00edli\u00e1ban \u00e9s Madagaszk\u00e1r sziget\u00e9n,<\/strong> \u00fagyszint\u00e9n az \u00e9szak-amerikai<\/strong> \u00e9s afganiszt\u00e1ni, braziliai<\/strong> nemes spodumenek<\/strong><\/a> (kunzit \u00e9s hiddenit) \u00e9s az Ural<\/strong> gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 alexandritjei.<\/strong> A r\u00e9gen Magyarorsz\u00e1ghoz tartoz\u00f3, ma Szlov\u00e1kia<\/strong> keleti r\u00e9sz\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 V\u00f6r\u00f6sv\u00e1g\u00e1s nemesop\u00e1ljait<\/a><\/strong>, \u00fagy mint az ausztr\u00e1liait, illetve a mexik\u00f3i t\u0171zop\u00e1lt,<\/strong> a pezsiai<\/strong> \u00e9s \u00fajmexik\u00f3i t\u00fcrk\u00edzt<\/strong>, az afganiszt\u00e1ni, szib\u00e9riai<\/strong> \u00e9s chile-i laz\u00fark\u00f6vek<\/strong> szint\u00e9n keletkez\u00e9si hely\u00fckr\u0151l, teh\u00e1t els\u0151dleges lel\u0151hely\u00fckr\u0151l nyeri az ember.<\/p>\n

(Els\u0151dleges lel\u0151helyr\u0151l<\/strong> sz\u00e1rmaz\u00f3 smaragdkrist\u00e1lyok, csill\u00e1mpal\u00e1ban, Ur\u00e1l-hegys\u00e9g.<\/strong> A legnagyobb krist\u00e1ly 50*20 mm. AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny.)<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

(Els\u0151dleges lel\u0151helyr\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 nemesop\u00e1l, andezit anyak\u0151zetben, V\u00f6r\u00f6sv\u00e1g\u00e1sr\u00f3l,<\/strong> a mai Szlov\u00e1ki\u00e1b\u00f3l. A k\u0151 m\u00e9rete, 10 cm * 5 cm. AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny.)<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

(Igaz\u00e1n nem az els\u0151dleges lel\u0151helyekr\u0151l ismert, ceyloni<\/strong> dr\u00e1gak\u0151<\/strong> el\u0151fordul\u00e1sokb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3, Ratnapur\u00e1t\u00f3l \u00e9szakra fekv\u0151 ter\u00fcleteken, els\u0151dleges lel\u0151helyen,<\/strong>\u00a0m\u00e1rv\u00e1ny anyak\u0151zetben tal\u00e1lhat\u00f3 zaf\u00edr krist\u00e1ly<\/strong>\u00a0l\u00e1that\u00f3 lent. A krist\u00e1ly m\u00e9rete 45*21 mm. AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny.)<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

(Csod\u00e1latos rombo\u00e9der gr\u00e1n\u00e1tkrist\u00e1lyok csill\u00e1mpal\u00e1ban,<\/strong> els\u0151dleges lel\u0151helyr\u0151l. Zillertal, Ausztria.<\/strong> Az \u00e1sv\u00e1ny m\u00e9rete: 75*55 mm. AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny.)<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

M\u00e1sodlagos lel\u0151helyek:<\/h2>\n

A v\u00edz, j\u00e9g<\/strong> \u00e9s leveg\u0151<\/strong> \u00e1lland\u00f3an t\u00e1madj\u00e1k<\/strong> a f\u00f6ldfel\u00fclet k\u0151zeteit.<\/strong> Seg\u00edts\u00e9g\u00fckre siet a nap melege<\/strong> is, izz\u00f3ra hev\u00edtve a szikl\u00e1kat, hogy az \u00e9j hidegje,<\/strong> vagy a j\u00e9g<\/strong> hat\u00e1s\u00e1ra reped\u00e9sek keletkezzenek<\/strong> rajtuk, \u00fajabb t\u00e1mad\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gek<\/strong> a minden\u00fctt jelenl\u00e9v\u0151 v\u00edz sz\u00e1m\u00e1ra.<\/strong> A mechanikai<\/strong> \u00e9s vegyi er\u0151kt\u0151l<\/strong> t\u00e1madott, azel\u0151tt egys\u00e9ges k\u0151zetfel\u00fclet sz\u00e1mtalan apr\u00f3 r\u00e9szre tagoz\u00f3dik,<\/strong> az ostromnak \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb \u00fatja ny\u00edlik \u00e9s a diadalmas l\u00e9gk\u00f6ri er\u0151k oldj\u00e1k, cipelik, g\u00f6rgetik<\/strong> a r\u00e9szeire bontott k\u0151zetek anyag\u00e1t, hogy m\u00e1sutt \u00fcled\u00e9kek alakj\u00e1ban<\/strong> ism\u00e9t lerakj\u00e1k.<\/p>\n

A m\u00e1ll\u00e1s \u00e9s az ezt k\u00f6vet\u0151 sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s elt\u00e1vol\u00edtja egym\u00e1st\u00f3l<\/strong> a magm\u00e1ban k\u0151zetekben keletkezett k\u0151zetekkel egy\u00fctt el\u0151fordul\u00f3 \u00e1sv\u00e1nyokat.<\/strong> Ez az elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9s az egyes \u00e1sv\u00e1nyok mechanikai<\/strong> \u00e9s vegyi<\/strong> ellen\u00e1ll\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t\u0151l,<\/strong> \u00fagyszint\u00e9n fajs\u00faly\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg.<\/strong>\u00a0 A leveg\u0151, de els\u0151sorban a v\u00edz munk\u00e1ja a gazdas\u00e1gi szempontb\u00f3l jelent\u00e9ktelen els\u0151dleges el\u0151fordul\u00e1sok anyag\u00e1t, az egyes \u00e1sv\u00e1nyok elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9s\u00e9vel<\/strong> \u00e9s m\u00e1sodlagos lel\u0151helyeken<\/strong> val\u00f3 d\u00fas\u00edt\u00e1s\u00e1val, \u00e9rdemlegesen kitermelhet\u0151v\u00e9 dolgozza \u00e1t.<\/strong> A term\u00e9szett\u0151l leste el az ember a v\u00edz mechanikai munk\u00e1j\u00e1nak \u00e9s old\u00f3hat\u00e1s\u00e1nak felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1t az \u00e1sv\u00e1nyi nyersanyagok d\u00fas\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l.<\/p>\n

Azokra az \u00e1sv\u00e1nyokra, melyeket nem a term\u0151k\u0151zet\u00fckben \u00e9s nem a keletkez\u00e9si hely\u00fck\u00f6n tal\u00e1lunk, azt mondjuk, hogy m\u00e1sodlagos lel\u0151helyeken<\/strong> fordulnak el\u0151. Az elm\u00e1llott k\u0151zet anyag\u00e1t elsz\u00e1ll\u00edt\u00f3 v\u00edz hordal\u00e9k\u00e1ba<\/strong> ker\u00fclt ellen\u00e1ll\u00f3 \u00e1sv\u00e1nyok,<\/strong> nagyobb szemcsenagys\u00e1guk \u00e9s r\u00e9szben nagyobb fajs\u00falyukn\u00e1l fogva, hamarosan a fen\u00e9kre s\u00fcllyednek<\/strong> \u00e9s ott a kavicsok k\u00f6z\u00f6tt, az eredeti k\u0151zethez viszony\u00edtva, j\u00f3val nagyobb sz\u00e1zal\u00e9kar\u00e1nyban halmoz\u00f3dnak<\/strong> fel. Ezeket a m\u00e1sodlagos el\u0151fordul\u00e1si helyeket, mivel bel\u0151l\u00fck anyaguk \u00e1tmos\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n nyerik<\/strong> a hasznos\u00edthat\u00f3 \u00e1sv\u00e1nyokat, mos\u00e1soknak, torlatoknak<\/strong> nevezik. M\u0171vel\u00e9s\u00fck \u00e1ltal\u00e1ban j\u00f3val olcs\u00f3bb, mint az els\u0151dleges lel\u0151helyek\u00e9.<\/p>\n

Az emberi m\u0171vel\u0151d\u00e9s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben<\/strong> rendk\u00edv\u00fcli fontoss\u00e1g\u00faak a mos\u00e1sok,<\/strong> hiszen az \u00e1sv\u00e1nyvil\u00e1ggal<\/strong> tulajdonk\u00e9ppen patakok, foly\u00f3k hordal\u00e9k\u00e1n<\/strong> kereszt\u00fcl ismerkedett meg az ember.<\/strong> Innen kapta a szersz\u00e1maihoz alkalmas k\u00f6veket,<\/strong> az els\u0151 \u00e9kk\u00f6veket, f\u00e9meket<\/strong> \u00e9s ezek \u00f6szt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k \u0151t tov\u00e1bbi kutat\u00e1sokra. Az \u00f3- \u00e9s k\u00f6z\u00e9pkor<\/strong> eg\u00e9sz dr\u00e1gak\u0151-termel\u00e9se mos\u00e1sokb\u00f3l<\/strong> sz\u00e1rmazott \u00e9s a m\u00e1sodlagos el\u0151fordul\u00e1sok<\/strong> gazdas\u00e1gi jelent\u0151s\u00e9ge korunkban sem elhanyagolhat\u00f3.<\/strong> Ezekre a lel\u0151helyekre a termel\u00e9s k\u00f6nny\u0171 volta miatt<\/strong> id\u0151szakonk\u00e9nt vissza- visszat\u00e9r az ember,<\/strong> hogy korszer\u0171en jav\u00edtott mos\u00f3elj\u00e1r\u00e1sokkal \u00e9s t\u00f6k\u00e9letes\u00edtett eszk\u00f6z\u00f6kkel jusson hozz\u00e1 a t\u00f6rmel\u00e9kekben rejl\u0151 \u00e9rt\u00e9kekhez.<\/p>\n

A gy\u00e9m\u00e1ntot<\/strong> a tizenkilencedik sz\u00e1zadban, az 1870-es \u00e9vekig csak m\u00e1sodlagos lel\u0151helyekr\u0151l India<\/strong> \u00e9s Braz\u00edlia torlataib\u00f3l<\/strong> ismert\u00fck. Ett\u0151l az id\u0151pontt\u00f3l kezdve rohamosan t\u00f6r el\u0151t\u00e9rbe D\u00e9l-Afrika.<\/strong> Eleinte az els\u0151dleges lel\u0151helyeken termelt gy\u00e9m\u00e1nt mennyis\u00e9ge volt jelent\u0151sebb, azonban gazdag torlatok felfedez\u00e9se r\u00e9v\u00e9n (D\u00e9lnyugat-Afrika, Belga\u00a0 Kong\u00f3, Angola, D\u00e9lnyugat-Afrika, Aranypart<\/strong>) ism\u00e9t a mos\u00e1s szolg\u00e1ltatta gy\u00e9m\u00e1nt nyomult az el\u0151t\u00e9rbe. A mai \u00e9vi gy\u00e9m\u00e1nttermel\u00e9snek k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 97%-\u00e1t Afrika adja \u00e9s e mennyis\u00e9gnek 70%-\u00e1t mos\u00e1s szolg\u00e1ltatja.<\/p>\n

Mint \u00e9vsz\u00e1zadokkal ezel\u0151tt, \u00fagy ma is Burma, Thaif\u00f6ld, Sr\u00ed Lanka<\/strong> \u00e9s H\u00e1ts\u00f3-India torlatai<\/strong> adj\u00e1k a piacra ker\u00fcl\u0151 pomp\u00e1s rubinok<\/a>, spinellek<\/a>, krizoberillek<\/a>, cirkonok,<\/a><\/strong> \u00fagysz\u00f3lv\u00e1n teljes, valamint a zaf\u00edrok<\/strong><\/a> igen jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t. El\u0151fordul\u00e1sukat sz\u00e1mos f\u00e9ldr\u00e1gak\u0151 (almandin,<\/a> holdk\u0151,<\/a> citrin,<\/a> ametiszt,<\/a> hegyikrist\u00e1ly<\/a><\/strong>) k\u00eds\u00e9ri. Mos\u00e1ssal nyert\u00e9k kor\u00e1bban a sz\u00e1zadokig kedvelt cseh gr\u00e1n\u00e1tot, vagy piropot,<\/strong> valamint a borosty\u00e1nt<\/strong> is.<\/p>\n

(A k\u00e9pen sr\u00ed lankai torlatlel\u0151helyr\u0151l<\/strong> sz\u00e1rmaz\u00f3 citrinek<\/strong> l\u00e1that\u00f3k. 1.5 – 2 centim\u00e9ter nagys\u00e1g\u00faak. J\u00f3l l\u00e1tszik, hogy a dr\u00e1gak\u00f6vek eredeti krist\u00e1ly alakzataikt\u00f3l megfosztva, leg\u00f6mb\u00f6ly\u00edtett form\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3k meg a torlatokban. AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny.)<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

De jutnak mos\u00e1sokb\u00f3l olyan dr\u00e1ga- \u00e9s f\u00e9ldr\u00e1gak\u00f6vekhez is, melyeknek t\u00falnyom\u00f3 mennyis\u00e9g\u00e9t els\u0151dleges lel\u0151hely\u00fckr\u0151l b\u00e1ny\u00e1ssz\u00e1k. \u00cdgy top\u00e1zt,<\/a> akvamarint,<\/a> turmalint,<\/a> ametisztet,<\/a> lazurk\u00f6vet, ach\u00e1tokat, nefritet, jadeitet.<\/strong><\/p>\n

A torlat anyaga n\u00e9ha konglomer\u00e1tt\u00e1 cement\u00e1l\u00f3dik \u00f6ssze. Ilyen gy\u00e9m\u00e1ntot tartalmaz\u00f3 konglomer\u00e1t a minas geraesi (Braz\u00edlia) \u00fagynevezett tapanhoacanga.<\/p>\n

A m\u00faltak h\u00edres, ma fejedelmi kincseskamr\u00e1kban \u0151rz\u00f6tt gy\u00e9m\u00e1ntjai, a Nagymogul<\/strong>, a Kohinoor<\/strong>, az Orlov<\/strong>, a Nizzam<\/strong>, a Sah<\/strong>, a Florentini<\/strong>, a nagy rubinok<\/strong> \u00e9s zaf\u00edrok<\/strong> mind torlatokb\u00f3l ker\u00fcltek el\u0151<\/strong> \u00e9s \u00e1ll\u00edt\u00f3lag m\u00e1sodlagos lel\u0151helyen tal\u00e1lt\u00e1k a nemesop\u00e1lnak<\/strong> ma B\u00e9csben \u0151rz\u00f6tt legnagyobb magyar p\u00e9ld\u00e1ny\u00e1t<\/strong> is.<\/p>\n

Dr\u00e1gak\u00f6vekben leggazdagabb f\u00f6ldr\u00e9szek:<\/h2>\n

Ha a termelt dr\u00e1gak\u00f6vek \u00e9rt\u00e9k\u00e9t tekintj\u00fck, akkor Afrika.<\/strong> Gazdag gy\u00e9m\u00e1ntmez\u0151i<\/strong> mindenk\u00e9ppen sz\u00e1m\u00e1ra biztos\u00edtj\u00e1k az els\u0151s\u00e9get.<\/p>\n

Ut\u00e1na a dr\u00e1gak\u00f6vek \u0151shaz\u00e1ja, \u00c1zsia<\/strong> k\u00f6vetkezik, pomp\u00e1s rubin<\/a>, zaf\u00edr<\/a>, smaragd<\/a>, spinell<\/a>, krizoberill<\/a>, cirkon<\/a>, laz\u00fark\u0151, t\u00fcrk\u00edz<\/strong> \u00e9s sz\u00e1mos m\u00e1s szint\u00e9n \u00e9rt\u00e9kes dr\u00e1ga- \u00e9s f\u00e9ldr\u00e1gak\u00f6v\u00e9vel.<\/p>\n

Harmadik a sorban D\u00e9l-Amerika,<\/strong> a legszebb smaragdok, turmalinok,<\/a> akvamarinok,<\/a><\/strong> a braziliai gy\u00e9m\u00e1ntok<\/strong> otthona.<\/p>\n

Ausztr\u00e1lia<\/strong> gy\u00e9m\u00e1ntjai, zaf\u00edrja, nemesop\u00e1lja<\/a><\/strong> r\u00e9v\u00e9n ker\u00fclt a negyedik helyre.<\/p>\n

Utols\u00f3 el\u0151tti \u00c9szak- \u00e9s K\u00f6z\u00e9p Amerika,<\/strong> m\u00edg utols\u00f3nak Eur\u00f3pa<\/strong> maradt. Eur\u00f3p\u00e1nak a legszebb, illet\u0151leg jelent\u0151sebb dr\u00e1gak\u00f6vei a v\u00f6r\u00f6sv\u00e1g\u00e1si nemesop\u00e1l<\/strong> volt, de jelenleg igen \u00e9rt\u00e9kesek a lengyelorsz\u00e1gi borosty\u00e1nk\u0151<\/strong> el\u0151fordul\u00e1sok.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A dr\u00e1gak\u00f6vek lel\u0151helyei. A dr\u00e1gak\u00f6vek a f\u00f6ld m\u00e9ly\u00e9nek sz\u00fcl\u00f6ttei. Ott v\u00e1ltak ki krist\u00e1lyaik izz\u00f3foly\u00f3s olvad\u00e9kokb\u00f3l, forr\u00f3-, meleg-vizes oldatokb\u00f3l, vagy csap\u00f3dtak ki g\u0151z\u00f6kb\u0151l, g\u00e1zokb\u00f3l \u00e9ppen \u00fagy, mint a f\u00f6ldk\u00e9reg \u00f6sszes t\u00f6bbi \u00e1sv\u00e1nyai. Azokra a dr\u00e1gak\u00f6vekre, melyeket azon a helyen \u00e9s abb\u00f3l a k\u0151zetb\u0151l nyer\u00fcnk, ahol \u00e9s amelyben keletkeztek, azt mondjuk, hogy els\u0151dleges lel\u0151hely\u00fckr\u0151l sz\u00e1rmaznak. Els\u0151dleges lel\u0151helyek: […]<\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":9228,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"none","_seopress_titles_title":"","_seopress_titles_desc":"","_seopress_robots_index":"","_et_pb_use_builder":"","_et_pb_old_content":"","_et_gb_content_width":"","footnotes":""},"categories":[76],"tags":[],"class_list":["post-8466","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-bevezetes-a-dragakovek-vilagaba"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/8466","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=8466"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/8466\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/9228"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=8466"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=8466"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=8466"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}