Kor\u00e1bbi hitek:<\/h2>\n
Hossz\u00fa \u00e9vsz\u00e1zadokon kereszt\u00fcl \u00fagy v\u00e9lt\u00e9k \u00e9s tan\u00edtott\u00e1k a szak\u00e9rt\u0151k, hogy a dr\u00e1gak\u00f6vek k\u00fcl\u00f6n\u00f6s sz\u00e9ps\u00e9g\u00fcket,<\/strong> felt\u0171n\u0151 kem\u00e9nys\u00e9g\u00fcket<\/strong> bizonyos, a f\u00e9l\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00fckben kisebb-nagyobb szerepet j\u00e1tsz\u00f3, nemes alkot\u00f3r\u00e9szeknek<\/strong> k\u00f6sz\u00f6nhetik. Ezeknek az ismeretlen elemeknek tulajdon\u00edtott\u00e1k azokat az eszt\u00e9tikai hat\u00e1sokat,<\/strong> amelyek a pomp\u00e1s sz\u00edn\u0171, ragyog\u00f3 k\u00f6vekben<\/strong> az embert rabul ejtett\u00e9k \u00e9s ezek sz\u00e1ml\u00e1j\u00e1ra \u00edrt\u00e1k a hit\u00fck szerint a dr\u00e1gak\u00f6vekben rejt\u0151z\u0151 b\u0171v\u00f6s er\u0151ket<\/strong> is.<\/p>\n Ez a mese csak a 19. sz\u00e1zadban foszlott sz\u00e9t. E sz\u00e1zad vegytani kutat\u00e1si ismertettek meg a dr\u00e1gak\u00f6vek val\u00f3di \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9vel \u00e9s a r\u00e9gi hiedelmeknek \u00e9ppen az ellenkez\u0151j\u00e9t bizony\u00edtott\u00e1k be. Ma tudjuk, hogy a fejedelmi gy\u00e9m\u00e1nt<\/strong> az annyira k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges sz\u00e9nnek egyik krist\u00e1lyosodott v\u00e1ltozata,<\/strong> a t\u00f6bbi dr\u00e1gak\u0151<\/strong> pedig, a legt\u00f6bbre becs\u00fcltek \u00e9ppen \u00fagy, mint az ar\u00e1nylag kis \u00e9rt\u00e9k\u0171ek, a f\u00f6ld\u00fcnk\u00f6n leggyakrabban el\u0151fordul\u00f3 elemeknek<\/strong> vegy\u00fclteti.<\/p>\n Oxig\u00e9n, szil\u00edcium, alum\u00ednium, kalcium, magn\u00e9zium,<\/strong> ez az \u00f6t elem szerepel l\u00e9nyeges alkot\u00f3r\u00e9szk\u00e9nt a legt\u00f6bb dr\u00e1gak\u0151ben. Mellett\u00fck a vassal, a b\u00f3rral, a fluorral<\/strong> tal\u00e1lkozunk leggyakrabban a dr\u00e1gak\u00f6vek elemz\u00e9sekor. Egyt\u0151l-egyig gyakori elemei a f\u00f6ldk\u00e9regnek. Azok az elemek, amelyek a f\u00f6ldk\u00e9reg fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben a legnagyobb szerepet j\u00e1tssz\u00e1k, melyek teh\u00e1t a legelterjedtebb \u00e1sv\u00e1nyoknak alkot\u00f3r\u00e9szei, egyszersmind a dr\u00e1gak\u00f6vek elemei is. Mind\u00f6ssze<\/strong> k\u00e9t elem<\/strong> akad egyes dr\u00e1gak\u00f6vek l\u00e9nyeges alkot\u00f3r\u00e9szei k\u00f6z\u00f6tt, amelyek ha nem is a legritk\u00e1bb, de a f\u00f6ldk\u00e9reg ritk\u00e1bban szerepl\u0151 elemei<\/strong> k\u00f6z\u00e9 tartoznak, ezek a berillium<\/strong> \u00e9s cirk\u00f3nium.<\/strong> Els\u0151 a berill<\/strong><\/a> \u00e9s krizoberill<\/a>,<\/strong> m\u00e1sik a cirkon<\/strong><\/a> l\u00e9nyeges alkot\u00f3r\u00e9sze.<\/p>\n (Z\u00f6ld berillkrist\u00e1ly,<\/strong> 65*25 mm, Madagaszk\u00e1r, AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny.)<\/p>\n (Krizoberill krist\u00e1ly,<\/strong> torlat lel\u0151helyr\u0151l, foly\u00f3 \u00e1ltal koptatott form\u00e1ban, 48*52 mm, Sr\u00ed Lanka, AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny)<\/p>\n Mint minden \u00e1sv\u00e1nynak, a dr\u00e1gak\u00f6veknek<\/strong> az \u00f6sszet\u00e9tele is vegytani k\u00e9plettel<\/strong> fejezhet\u0151 ki. A k\u00e9pletb\u0151l megtudjuk, melyek az egyes dr\u00e1gak\u00f6veket fel\u00e9p\u00edt\u0151 elemek \u00e9s ezek milyen ar\u00e1nyban vesznek r\u00e9szt az illet\u0151 dr\u00e1gak\u0151 molekul\u00e1j\u00e1nak fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n A korund<\/strong> k\u00e9plete Al2O3,<\/strong> teh\u00e1t egy korundmolekul\u00e1t k\u00e9t alum\u00ednium \u00e9s h\u00e1rom oxig\u00e9n atom \u00e9p\u00edt fel. A berill molekula<\/strong> fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben, l\u00e9v\u00e9n a berill<\/strong><\/a> vegytani k\u00e9plete Be3Al2Si6O18<\/strong>, 3 berillium atom, 2 alum\u00ednium atom, 6 szil\u00edcium atom \u00e9s 18 oxig\u00e9n atom vesz r\u00e9szt. Azok az elemek, amelyek a dr\u00e1gak\u00f6vek k\u00e9plet\u00e9ben szerepelnek, az illet\u0151 dr\u00e1gak\u0151nek l\u00e9nyeges alkot\u00f3 elemei,<\/strong> atomjai soha nem hi\u00e1nyoznak a dr\u00e1gak\u0151 molekul\u00e1j\u00e1b\u00f3l.<\/strong> A molekul\u00e1t<\/strong> fel\u00e9p\u00edt\u0151 elemek szabj\u00e1k meg<\/strong> az egyes dr\u00e1gak\u00f6veknek fajs\u00faly\u00e1t, f\u00e9nyt\u00f6r\u00e9s\u00e9t,<\/a><\/strong> sz\u00f3val mindazon legjellemz\u0151bb saj\u00e1toss\u00e1gukat, melyek alapj\u00e1n az illet\u0151 dr\u00e1gak\u00f6vet k\u00f6nnyen \u00e9s biztosan meghat\u00e1rozhatjuk.<\/p>\n Azonban fenti k\u00e9pletnek megfelel\u0151 korund \u00e9s berill sz\u00edntelen vegy\u00fcletek. A rubin,<\/strong><\/a> a zaf\u00edr,<\/strong><\/a> a smaragd<\/a>,<\/strong> az akvamarin<\/strong><\/a> pomp\u00e1s sz\u00edn\u00fcket molekul\u00e1iknak nem l\u00e9nyeges alkot\u00f3r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pez\u0151 idegen anyagoknak k\u00f6sz\u00f6nhetik. Mint ahogy egy szemernyi analinfest\u00e9k<\/strong> egy k\u00e1d vizet var\u00e1zsol sz\u00edness\u00e9<\/strong>, \u00fagy festhetik idegen anyagok<\/strong> roppant kis mennyis\u00e9gei k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00edn\u0171re<\/strong> az eredetileg sz\u00edntelen \u00e1sv\u00e1nyi vegy\u00fcleteket.\u00a0<\/strong>Mindazok a dr\u00e1gak\u00f6vek, amelyek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00edn\u0171 v\u00e1ltozatokban fordulnak el\u0151, idegen anyagokt\u00f3l teljesen mentes \u00e1llapotban mindig sz\u00edntelenek, s mivel k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00edneiket idegen anyagoknak k\u00f6sz\u00f6nhetik, idegen sz\u00edn\u0171eknek (allokr\u00f3m dr\u00e1gak\u00f6vek<\/strong><\/a>) nevezz\u00fck \u0151ket. A dr\u00e1gak\u00f6vek t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9sze idegen sz\u00edn\u0171,<\/strong> v\u00e1ltozatos sz\u00ednsk\u00e1l\u00e1jukat<\/strong> \u00e9ppen ennek k\u00f6sz\u00f6nhetik. Az idegen sz\u00edn\u0171 dr\u00e1gak\u00f6vek pora<\/strong> azonban mindig feh\u00e9r.<\/strong><\/p>\n M\u00edg a dr\u00e1gak\u0151 molekul\u00e1t<\/strong> fel\u00e9p\u00edt\u0151 elemeket az elemz\u0151 vegytan<\/strong> mind min\u0151s\u00e9gileg, mind mennyis\u00e9gileg pontosan ki tudja mutatni,<\/strong> a molekul\u00e1hoz nem tartoz\u00f3 idegen anyagok kimutat\u00e1sa,<\/strong> rendk\u00edv\u00fcl csek\u00e9ly voltuk miatt, igen neh\u00e9z,<\/strong> nem egy esetben az elemz\u0151 vegytan m\u00f3dszereivel kivitelezhetetlen<\/strong> feladat. Pedig kimutat\u00e1suk fontos, hiszen jelenl\u00e9t\u00fckt\u0151l f\u00fcgg a dr\u00e1gak\u0151 sz\u00edne \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontosak lettek \u00fajabban a mesters\u00e9ges dr\u00e1gak\u00f6vek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa kapcs\u00e1n.<\/strong><\/p>\n Ahol az elemz\u0151 vegytan m\u00f3dszerei t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 cs\u0151d\u00f6t mondanak, sikerre vezet az \u00fagynevezett spektroszk\u00f3pia.<\/strong> A spektroszk\u00f3pia a modern dr\u00e1gak\u0151kutat\u00e1s egyik legjelent\u0151sebb fejezete.<\/strong> Seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel nemcsak min\u0151s\u00e9g\u00e9t<\/strong> tudjuk kimutatni az idegen, sz\u00ednez\u0151 anyagoknak,<\/strong> de ennek mennyis\u00e9g\u00e9re<\/strong> is k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk. Az elj\u00e1r\u00e1s l\u00e9nyege, hogy minden anyag, amellyel bizonyos form\u00e1ban energi\u00e1t k\u00f6zl\u00fcnk, bizonyos hull\u00e1mhossz\u00fas\u00e1g\u00fa,<\/strong> teh\u00e1t meghat\u00e1rozott sz\u00edn\u0171 sugarakat bocs\u00e1t ki. A vegy\u00fclet kibocs\u00e1totta sug\u00e1rz\u00e1st prizma seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel sz\u00edneire bontj\u00e1k<\/strong> \u00e9s vagy f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9keny lemezre veszik fel, vagy optikai k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k<\/strong> r\u00e9v\u00e9n teszik l\u00e1that\u00f3v\u00e1. A dr\u00e1gak\u00f6vek spektroszk\u00f3piai kutat\u00e1sa \u00e9s elemz\u00e9se elengedhetetlen folyamat a modern dr\u00e1gak\u0151 meghat\u00e1roz\u00e1s ter\u00fclet\u00e9n.<\/strong><\/p>\n Ilyen n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l mindenekel\u0151tt a legjelent\u0151sebb dr\u00e1gak\u00f6veket vizsg\u00e1lt\u00e1k meg. A zaf\u00edrban<\/strong><\/a> vasat<\/strong> \u00e9s tit\u00e1nt<\/strong> azonos\u00edtottak, de tit\u00e1nt j\u00f3val kisebb mennyis\u00e9gben mint a mesters\u00e9ges zaf\u00edrokban. A rubin<\/strong><\/a> pomp\u00e1s v\u00f6r\u00f6s sz\u00edn\u00e9t<\/strong> a kr\u00f3m adja,<\/strong> a v\u00f6r\u00f6s spinellekben<\/strong><\/a> szint\u00e9n kr\u00f3mot<\/strong> \u00e9s m\u00e9g van\u00e1diumot<\/strong> tal\u00e1ltak, de a sz\u00ednt a kr\u00f3m adja. Kr\u00f3m<\/strong> okozza a smaragd<\/a> gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 z\u00f6ld sz\u00edn\u00e9t<\/strong> is, m\u00edg a nem z\u00f6ld sz\u00edn\u0171 berillek ezt az elemet nem tartalmazz\u00e1k. Kr\u00f3m mellett kev\u00e9s van\u00e1diumot tartalmaznak a smaragdok, ez az elem teh\u00e1t sz\u00edvesen k\u00eds\u00e9ri a kr\u00f3mot. A r\u00f3zsasz\u00edn\u0171 berillekben<\/a><\/strong> c\u00e9ziumot<\/strong> mutatott ki a spektroszk\u00f3pos vizsg\u00e1lat \u00e9s a r\u00f3zs\u00e1s sz\u00edn telts\u00e9ge a c\u00e9zium mennyis\u00e9g\u00e9t\u0151l f\u00fcgg. Sz\u00edntelen, vagy m\u00e1s sz\u00edn\u0171 berillekb\u0151l viszont ez az elem mindig hi\u00e1nyzik. A s\u00e1rga top\u00e1z<\/a><\/strong> sz\u00edn\u00e9t kr\u00f3mtartalm\u00e1val,<\/strong>\u00a0a k\u00e9ket vastartalm\u00e1val<\/strong> hozz\u00e1k \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe, de ut\u00f3bbiban kr\u00f3mot nem tal\u00e1ltak. A narancss\u00e1rga top\u00e1zok,<\/strong> melyek hev\u00edtve r\u00f3zsasz\u00edn\u0171ekk\u00e9 v\u00e1lnak, van\u00e1diumot tartalmaznak<\/strong>. A van\u00e1dium sz\u00ednez\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t<\/strong> a gyakorlat a narancsv\u00f6r\u00f6s mesters\u00e9ges korund,<\/strong> az \u00fagynevezett „padparadsa” el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l hasznos\u00edtotta. Szembet\u0171n\u0151 a kr\u00f3mnak, mint sz\u00ednez\u0151 elemnek rendk\u00edv\u00fcl nagy szerepe az idegen sz\u00edn\u0171 \u00e1sv\u00e1nyokban, illet\u0151leg dr\u00e1gak\u00f6vekben.<\/p>\n (A smaragd gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, \u00f6sszet\u00e9veszthetetlen z\u00f6ld sz\u00edn\u00e9t a kr\u00f3mnak k\u00f6sz\u00f6nheti. Smaragdkrist\u00e1ly,<\/strong> Ural, Oroszorsz\u00e1g, 65*25 mm, AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny.)<\/p>\n (A r\u00f3zsaberill, azaz a morganit berill<\/strong> r\u00f3zsasz\u00edn\u00e9t a c\u00e9zium okozza, ez a p\u00e9ld\u00e1ny anyak\u0151zetben aggreg\u00e1tumot alkot, f\u00fcstkvarccal, albittal, Afganiszt\u00e1n. A krist\u00e1ly 30*20 mm. AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny.)<\/p>\n F\u00f6ld\u00fcnk dr\u00e1gak\u0151\u00fcl haszn\u00e1lt \u00e1sv\u00e1nyi vegy\u00fcletei \u00e1ltal\u00e1ban nem tartoznak a ritkas\u00e1gok sor\u00e1ba. A korund \u00e1tl\u00e1tszatlan sz\u00fcrke krist\u00e1lyait<\/strong> nem egy pegmatitb\u00f3l ismerj\u00fck, a feh\u00e9res, vagy piszkos z\u00f6ld berill<\/strong> m\u00e1zs\u00e1s krist\u00e1lyokban is el\u0151fordul,<\/strong> az apr\u00f3szemcs\u00e9s, s\u00e1rga top\u00e1z \u00e9s a vaskos barna gr\u00e1n\u00e1t szirteket, szikl\u00e1kat<\/strong> \u00e9p\u00edt fel. Ritk\u00e1k azonban<\/strong> ezen \u00e1sv\u00e1nyoknak sz\u00e9pen sz\u00ednezett, kifog\u00e1stalanul \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3<\/strong> \u00e9s dr\u00e1gak\u0151\u00fcl haszn\u00e1lhat\u00f3 v\u00e1ltozatai, amelyeket „nemes”<\/strong> sz\u00f3val jel\u00f6l\u00fcnk. \u00cdgy a rubin \u00e9s zaf\u00edr „nemes korundok”<\/strong>, a smaragd \u00e9s az akvamarin<\/strong><\/a> „nemes berillek”<\/strong> stb.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A dr\u00e1gak\u00f6vek k\u00e9miai tulajdons\u00e1gai. A dr\u00e1gak\u00f6veket teljes bizonyoss\u00e1ggal csak az\u00f3ta ismerj\u00fck, ami\u00f3ta tiszt\u00e1ban vagyunk k\u00e9miai \u00f6sszet\u00e9tel\u00fckkel. Vegyi saj\u00e1toss\u00e1gai ismerete alapj\u00e1n v\u00e1lt csak lehets\u00e9gess\u00e9 hasonl\u00f3, sokszor egyez\u0151 f\u00e9ny\u0171 \u00e9s sz\u00edn\u0171 dr\u00e1gak\u00f6veket k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e1sv\u00e1nyfajokhoz sorolni \u00e9s megford\u00edtva, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 alak\u00fa, f\u00e9ny\u0171 \u00e9s sz\u00edn\u0171eket egy \u00e1sv\u00e1nyfaj v\u00e1ltozataik\u00e9nt egyes\u00edteni. \u00d6sszet\u00e9tel\u00fck ismerete adta kez\u00fcnkbe keletkez\u00e9s\u00fck kulcs\u00e1t, \u00e9s mindeme k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeknek k\u00f6sz\u00f6nhetj\u00fck, hogy […]<\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":9220,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"none","_seopress_titles_title":"","_seopress_titles_desc":"","_seopress_robots_index":"","_et_pb_use_builder":"","_et_pb_old_content":"","_et_gb_content_width":"","footnotes":""},"categories":[139],"tags":[],"class_list":["post-8446","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-dragakovek-kemiai-tulajdonsagai"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/8446","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=8446"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/8446\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/9220"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=8446"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=8446"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=8446"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}Melyek ezek az alkot\u00f3elemek?<\/h2>\n
![\"\"](\"https:\/\/allegem.com\/wp-content\/uploads\/2024\/02\/berillkristaly-madagaszkar-optikai-tulajdonsagok-allegem-blog-dragako-ekszer-webshop-budapest.jpg\")
<\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/allegem.com\/wp-content\/uploads\/2024\/02\/krizoberill-ceylon-optikai-tulajdonsagok-allegem-blog-dragako-ekszer-webshop-budapest.jpg\")
<\/p>\nVegytani \u00f6sszet\u00e9tel:<\/h2>\n
Vegytani \u00f6sszet\u00e9tel kimutat\u00e1sa, spektroszk\u00f3pia:<\/h2>\n
![\"\"](\"https:\/\/allegem.com\/wp-content\/uploads\/2024\/02\/smaragdkristaly-oroszorszag-ural-hegyseg-tokovaja-optikai-tulajdonsagok-allegem-blog-dragako-ekszer-webshop-budapest.jpg\")
<\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/allegem.com\/wp-content\/uploads\/2024\/02\/morganit-kristaly-albittal-csillammal-afganisztan-optikai-tulajdonsagok-allegem-blog-dragako-ekszer-webshop-budapest.jpg\")
<\/p>\n