A f\u00e9nysugarak visszaver\u0151d\u00e9se \u00e9s t\u00f6r\u00e9se. Sz\u00ednsz\u00f3r\u00e1s (diszperzi\u00f3):<\/h2>\n
Ha valamely \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 test f\u00e9nyes fel\u00fclet\u00e9re ferd\u00e9n f\u00e9nysug\u00e1r esik, a sug\u00e1r egy r\u00e9sze visszaver\u0151dik<\/strong>, m\u00e1s r\u00e9sze a testbe behatolva, tov\u00e1bb folytatja \u00fatj\u00e1t, de az eredeti ir\u00e1ny\u00e1t\u00f3l elt\u00e9r\u00edtve.<\/strong> A testbe behatol\u00f3 sug\u00e1r teh\u00e1t megt\u00f6rik. A f\u00e9ny bees\u00e9si pontj\u00e1ban a fel\u00fcletre \u00e1ll\u00edtott mer\u0151leges a bees\u00e9si mer\u0151leges, amely a bees\u0151 sug\u00e1rral a bees\u00e9si sz\u00f6get,<\/strong> a megt\u00f6rt sug\u00e1rral pedig a t\u00f6r\u00e9si vagy refrakci\u00f3s sz\u00f6get<\/strong> z\u00e1rja be. A bees\u00e9si sz\u00f6g mindig egyenl\u0151 a visszaver\u0151d\u00e9s sz\u00f6g\u00e9vel. A bees\u00e9si sz\u00f6g szinusza<\/strong> \u00fagy ar\u00e1nylik a t\u00f6r\u00e9si sz\u00f6g szinusz\u00e1hoz,<\/strong> mint a f\u00e9ny terjed\u00e9si sebess\u00e9ge<\/strong> a bees\u0151 sug\u00e1r k\u00f6zel\u00e9ben ar\u00e1nylik a f\u00e9ny terjed\u00e9si sebess\u00e9g\u00e9hez a megt\u00f6rt sug\u00e1r k\u00f6zeg\u00e9ben. E k\u00e9t \u00e9rt\u00e9k viszonya ugyanazon k\u00e9t k\u00f6zegre vonatkoz\u00f3an mindig \u00e1lland\u00f3 sz\u00e1m. Ha a f\u00e9ny terjed\u00e9si sebess\u00e9ge az egyik k\u00f6zegben V, a m\u00e1sikba v, akkor sin(i) \/ sin(r) = V\/v.<\/strong> Ha az egyik k\u00f6zeg a leveg\u0151 \u00e9s ebben a f\u00e9ny terjed\u00e9si sebess\u00e9g\u00e9t 1-nek vessz\u00fck, akkor sin(i) \/ sin(r) = 1\/v<\/strong>, ahol 1\/v azt fejezi ki, hogy a m\u00e1sodik k\u00f6zegben a f\u00e9ny terjed\u00e9si sebess\u00e9ge h\u00e1nyadr\u00e9sze a leveg\u0151ben val\u00f3 terjed\u00e9si sebess\u00e9gnek \u00e9s ezt a sz\u00e1mot t\u00f6r\u00e9smutat\u00f3nak,<\/strong> vagy t\u00f6r\u00e9si egy\u00fctthat\u00f3nak nevezz\u00fck. Valamely testnek a leveg\u0151re vonatkoztatott t\u00f6r\u00e9smutat\u00f3ja teh\u00e1t n= sin(i) \/ sin (r).<\/strong><\/p>\n Mivel a t\u00f6r\u00e9smutat\u00f3 az egyes \u00e1sv\u00e1nyokra n\u00e9zve rendk\u00edv\u00fcl jellemz\u0151, \u00e1lland\u00f3 sz\u00e1m, meghat\u00e1roz\u00e1sa az \u00e1sv\u00e1nyok felismer\u00e9s\u00e9ben \u00e9s azonos\u00edt\u00e1s\u00e1ban igen hasznos seg\u00e9deszk\u00f6z. Sok esetben a k\u0151 f\u00e9ny\u00e9b\u0151l<\/strong> m\u00e1r k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk a f\u00e9nyt\u00f6r\u00e9s nagys\u00e1g\u00e1ra,<\/strong> mert min\u00e9l nagyobb valamely \u00e1sv\u00e1ny t\u00f6r\u00e9smutat\u00f3ja, ann\u00e1l er\u0151sebb a f\u00e9nye.<\/strong><\/p>\n Ez az oka, hogy egy sz\u00edntelen top\u00e1z<\/a><\/strong> amelynek t\u00f6r\u00e9smutat\u00f3ja 1.62 – 1.63<\/strong>, er\u0151sebb f\u00e9ny\u0171, mint a kisebb t\u00f6r\u00e9smutat\u00f3j\u00fa hegyikrist\u00e1ly<\/a>,<\/strong> amelynek 1.55 – 1.56<\/strong>. A sz\u00edntelen zaf\u00edr<\/a> (1.77)<\/strong>, viszont er\u0151sebb f\u00e9ny\u0171, mint a top\u00e1z, viszont mindezekn\u00e9l nagyobb t\u00f6r\u00e9smutat\u00f3j\u00fa gy\u00e9m\u00e1nt (2.419)<\/strong> a leger\u0151sebb f\u00e9ny\u0171, olyannyira, hogy az \u00f6sszes \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 dr\u00e1gak\u00f6vet t\u00falsz\u00e1rnyalja.<\/strong><\/p>\n Meg kell jegyezn\u00fcnk, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00edn\u0171 f\u00e9nysugarak<\/strong> k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben t\u00f6rnek meg, ez\u00e9rt a t\u00f6r\u00e9si egy\u00fctthat\u00f3 meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t egysz\u00edn\u0171 (monokr\u00f3m) f\u00e9nyben szokt\u00e1k elv\u00e9gezni. A legkev\u00e9sb\u00e9<\/strong> t\u00f6rik meg a v\u00f6r\u00f6s<\/strong> sug\u00e1r, legjobban<\/strong> pedig az ibolya,<\/strong> a t\u00f6r\u00e9smutat\u00f3 az iboly\u00e1ra nagyobb lesz, mint v\u00f6r\u00f6sre. \u00cdgy pl. a gy\u00e9m\u00e1nt<\/strong> t\u00f6r\u00e9smutat\u00f3i a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00ednekre vonatkoz\u00f3an a k\u00f6vetkez\u0151k: v\u00f6r\u00f6s: 2.407, s\u00e1rga: 2.419, z\u00f6ld: 2.426, ibolya: 2.464.<\/strong><\/p>\n A legnagyobb, illetve a legkisebb t\u00f6r\u00e9smutat\u00f3 k\u00f6zt a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a gy\u00e9m\u00e1ntban<\/strong> teh\u00e1t 0.057<\/strong> \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g adja a sz\u00ednsz\u00f3r\u00e1s<\/strong>, vagy diszperzi\u00f3<\/strong> m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t. A csiszolt gy\u00e9m\u00e1nt<\/strong> csod\u00e1latos sz\u00ednsz\u00f3r\u00e1sa, „t\u00fcze”<\/strong>\u00a0magas fok\u00fa diszperzi\u00f3j\u00e1ban<\/b> rejlik. A kvarc<\/strong> diszperzi\u00f3ja csak 0.011<\/strong> \u00e9s \u00e9ppen ez\u00e9rt a csiszolt kvarcf\u00e9les\u00e9gekben hi\u00e1nyzik a<\/strong> gy\u00e9m\u00e1ntra annyira jellemz\u0151 ragyog\u00e1s.<\/strong><\/p>\n (Az igen ritka kalcium tit\u00e1n szilik\u00e1t, titanit,<\/strong> vagy m\u00e1s n\u00e9ven szf\u00e9n<\/strong> meglehet\u0151sen puha, a Mohs sk\u00e1l\u00e1n 5-\u00f6s kem\u00e9nys\u00e9g\u0171 dr\u00e1gak\u0151, \u00e1mde igen nagy t\u00f6r\u00e9smutat\u00f3ja 1.921 – 1.927 \u00e9s a gy\u00e9m\u00e1ntn\u00e1l is magasabb diszperzi\u00f3ja 0.051 (gy\u00e9m\u00e1nt: 0.044) miatt rendk\u00edv\u00fcl k\u00f6zkedvelt ritkas\u00e1g \u00e9s kedvelt \u00e9kszerk\u0151, mint ez a 41 kar\u00e1tos, Madagaszk\u00e1rr\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3, gy\u00e9m\u00e1ntokkal k\u00f6rbevett darab. AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny<\/a>.)<\/p>\n Ha a f\u00e9nysug\u00e1r<\/strong> optikailag ritk\u00e1bb k\u00f6zegb\u0151l s\u0171r\u0171bbe<\/strong> l\u00e9p, akkor eredeti ir\u00e1ny\u00e1t\u00f3l a bees\u00e9si mer\u0151leges fel\u00e9 t\u00f6rik,<\/strong> vagyis a bees\u0151 f\u00e9nysug\u00e1r a ritk\u00e1bb k\u00f6zegben a bees\u00e9si mer\u0151legessel nagyobb sz\u00f6get z\u00e1r be, mint a megt\u00f6rt f\u00e9nysug\u00e1r. Ha s\u0171r\u0171bb k\u00f6zegb\u0151l ritk\u00e1bba<\/strong> l\u00e9p, akkor a bees\u00e9s\u00e9i mer\u0151legest\u0151l t\u00f6rik, vagyis akkor a bees\u00e9si mer\u0151legessel nem a bel\u00e9p\u0151, hanem a megt\u00f6rt f\u00e9nysug\u00e1r alkotja a nagyobb sz\u00f6get.<\/strong> Egy bizonyos nagys\u00e1g\u00fa bees\u00e9si sz\u00f6gn\u00e9l<\/strong> teh\u00e1t el\u0151\u00e1llhat az az eset, hogy a megt\u00f6rt sug\u00e1r \u00e9ppen a hat\u00e1rfel\u00fcleten siklik v\u00e9gig,<\/strong> azaz a t\u00f6r\u00e9si sz\u00f6g \u00e9ppen 90 fok<\/strong> lesz. Ha pedig enn\u00e9l a bees\u00e9si sz\u00f6gn\u00e9l is nagyobb<\/strong> sz\u00f6g alatt \u00e9rkezik egy f\u00e9nysug\u00e1r, akkor az m\u00e1r nem tud a m\u00e1sik k\u00f6zegbe \u00e1thatolni, hanem teljesen vissza fog ver\u0151dni<\/strong> a bees\u00e9si sz\u00f6ggel egyenl\u0151 sz\u00f6g alatt. E jelens\u00e9g neve teljes visszaver\u0151d\u00e9s, vagy tot\u00e1lreflexi\u00f3.<\/strong><\/p>\n A teljes visszaver\u0151d\u00e9s a csiszolt dr\u00e1gak\u00f6vek<\/strong><\/a> fel\u00fclet\u00e9n minden\u00fctt tapasztalhat\u00f3, ahol a dr\u00e1gak\u0151b\u0151l, mint optikailag s\u0171r\u0171bb k\u00f6zegb\u0151l, a f\u00e9ny a k\u0151 hat\u00e1rlapj\u00e1n a leveg\u0151be kil\u00e9p. Min\u00e9l nagyobb<\/strong> az \u00e1sv\u00e1nynak a leveg\u0151re vonatkoztatott t\u00f6r\u00e9smutat\u00f3ja,<\/strong> ann\u00e1l er\u0151sebb a teljes visszaver\u0151d\u00e9s, ami pedig nagy m\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rul a k\u0151 f\u00e9ny\u00e9nek, t\u00fcz\u00e9nek \u00e9s sz\u00ednsz\u00f3r\u00e1s\u00e1nak emel\u00e9s\u00e9hez.<\/strong> Enn\u00e9lfogva a teljes visszaver\u0151d\u00e9s jelens\u00e9gei is a legnagyobb t\u00f6r\u00e9smutat\u00f3j\u00fa gy\u00e9m\u00e1nton jelennek meg a legnagyobb m\u00e9rt\u00e9kben.<\/p>\n A teljes visszaver\u0151d\u00e9sn\u00e9l is vannak sz\u00ednsz\u00f3r\u00e1si jelens\u00e9gek. Mivel a teljes visszaver\u0151d\u00e9s \u00e9s sz\u00ednsz\u00f3r\u00e1s jelens\u00e9gei rendk\u00edv\u00fcl fontosak a dr\u00e1gak\u00f6vek f\u00e9ny\u00e9nek, t\u00fcz\u00e9nek el\u0151id\u00e9z\u00e9s\u00e9ben, a csiszol\u00e1sn\u00e1l nagy s\u00falyt helyeznek arra, hogy ezek a jelens\u00e9gek min\u00e9l jobban \u00e9rv\u00e9nyre jussanak.<\/p>\n A f\u00e9ny a szab\u00e1lyos rendszerbe tartoz\u00f3 krist\u00e1lyokon<\/strong> \u00e9s \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3, amorf testeken<\/strong> minden ir\u00e1nyban egyenl\u0151 sebess\u00e9ggel halad<\/strong> kereszt\u00fcl. Ha pl. egy ilyen test belsej\u00e9be egy vil\u00e1g\u00edt\u00f3 pontot k\u00e9pzel\u00fcnk, akkor a vil\u00e1g\u00edt\u00f3 pontb\u00f3l kiindul\u00f3 f\u00e9nysugarak, minden ir\u00e1nyban egyenl\u0151 sebess\u00e9ggel haladnak \u00e9s egy bizonyos meghat\u00e1rozott id\u0151 alatt minden egyes f\u00e9nysug\u00e1r egyenl\u0151 utat tesz meg. Azokat az \u00e1sv\u00e1nyokat, amelyek belsej\u00e9ben a f\u00e9nysugarak minden ir\u00e1nyban egyenl\u0151 sebess\u00e9ggel haladnak, optikailag izotr\u00f3p<\/strong> anyagoknak nevezz\u00fck. Ilyenek a szab\u00e1lyos rendszerbeli<\/strong> krist\u00e1lyok (gy\u00e9m\u00e1nt, spinell<\/a>, gr\u00e1n\u00e1t<\/a>,<\/strong> stb.) \u00e9s az amorf<\/strong> testek (op\u00e1l<\/a>, borosty\u00e1n, moldavit<\/strong>). Teh\u00e1t, ha a f\u00e9nysug\u00e1r valamely optikailag izotr\u00f3p<\/strong> \u00e1sv\u00e1nyba hatol, abban, mint egyszer\u0171 megt\u00f6rt f\u00e9nysug\u00e1r folytatja \u00fatj\u00e1t, az ilyen \u00e1sv\u00e1ny egyszer\u0171en f\u00e9nyt\u00f6r\u0151.<\/strong><\/p>\n A t\u00f6bbi krist\u00e1lyrendszer \u00e1sv\u00e1nyai optikailag anizotr\u00f3pok.<\/strong> Az ezekbe ferd\u00e9n behatol\u00f3 f\u00e9nysug\u00e1r nemcsak egyszer\u0171en megt\u00f6rik, hanem kett\u00e9 is v\u00e1lik<\/strong> \u00e9s mint k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sug\u00e1r folytatja \u00fatj\u00e1t, mindegyik k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sebess\u00e9ggel. Ez a jelens\u00e9g a kett\u0151st\u00f6r\u00e9s<\/strong> \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen j\u00f3l a kalcitban<\/strong> figyelhet\u0151 meg, \u00edgy az \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 kalcitkrist\u00e1lyon kereszt\u00fcl a t\u00e1rgyakat kett\u0151zve l\u00e1tjuk.<\/strong><\/p>\n Kett\u0151st\u00f6r\u00e9sn\u00e9l a k\u00e9t sug\u00e1r k\u00f6z\u00fcl az egyiknek a sebess\u00e9ge minden ir\u00e1nyban egyenl\u0151, ez a rendes, vagy ordin\u00e1lis f\u00e9nysug\u00e1r,<\/strong> a m\u00e1siknak a sebess\u00e9ge a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ir\u00e1nyokban elt\u00e9r\u0151, ezek az \u00fagynevezett extraordin\u00e1lis sug\u00e1r.<\/strong> Az optikailag anizotr\u00f3p testekben van egy, vagy k\u00e9t olyan ir\u00e1ny, amelyben nincs kett\u0151st\u00f6r\u00e9s, amely ir\u00e1nyban teh\u00e1t a f\u00e9ny \u00fagy viselkedik, mint az izotr\u00f3p \u00e1sv\u00e1nyok belsej\u00e9ben, ezt az ir\u00e1nyt optikai tengelynek<\/strong> nevezz\u00fck.<\/p>\n A n\u00e9gyzetes \u00e9s hatsz\u00f6ges<\/strong> krist\u00e1lyrendszerbe tartoz\u00f3 \u00e1sv\u00e1nyokban egy ilyen ir\u00e1ny van, \u00e9s ez egybeesik a krist\u00e1lytani f\u0151tengely ir\u00e1ny\u00e1val, ezek az \u00fagynevezett optikailag egytengely\u0171<\/strong> \u00e1sv\u00e1nyok. Ha ezekben a krist\u00e1lyokban a rendes sug\u00e1r sebess\u00e9ge kisebb, mint a rendk\u00edv\u00fcli\u00e9, akkor a kett\u0151st\u00f6r\u00e9st negat\u00edvnak<\/strong> nevezz\u00fck, ellenkez\u0151 esetben a kett\u0151st\u00f6r\u00e9s pozit\u00edv.\u00a0<\/strong>Term\u00e9szetes, hogy a kett\u0151sen t\u00f6r\u0151 \u00e1sv\u00e1nyokban a k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sebess\u00e9ggel halad\u00f3 sug\u00e1r t\u00f6r\u00e9smutat\u00f3ja is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151. A k\u00e9t t\u00f6r\u00e9si egy\u00fctthat\u00f3 (rendes \u00e9s rendk\u00edv\u00fcli) k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ge adja a kett\u0151st\u00f6r\u00e9s nagys\u00e1g\u00e1t. \u00cdgy az egyes \u00e1sv\u00e1nyok lehetnek er\u0151sen, vagy gyeng\u00e9n kett\u0151st\u00f6r\u0151k.<\/p>\n A rombos, egyhajl\u00e1s\u00fa \u00e9s h\u00e1romhajl\u00e1s\u00fa<\/strong> rendszerekbe tartoz\u00f3 \u00e1sv\u00e1nyok szint\u00e9n anizotr\u00f3pok.<\/strong> A belsej\u00fckbe hatol\u00f3 f\u00e9nysug\u00e1r, mint k\u00e9t megt\u00f6rt sug\u00e1r<\/b> halad v\u00e9gig, mindegyik k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sebess\u00e9ggel. De ezek a kett\u0151sen t\u00f6r\u0151 \u00e1sv\u00e1nyok optikailag abban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek<\/strong> l\u00e9nyegesen a hatsz\u00f6ges \u00e9s n\u00e9gyzetes\u00a0<\/strong>\u00e1sv\u00e1nyokt\u00f3l<\/b>, hogy belsej\u00fckben k\u00e9t olyan ir\u00e1ny van, amelyekben a f\u00e9ny \u00fagy terjed, mint az izotr\u00f3p testekben, vagyis k\u00e9t ir\u00e1nyban nincs kett\u0151st\u00f6r\u00e9s.<\/strong> Ezek az \u00fagynevezett optikailag k\u00e9ttengely\u0171<\/strong> \u00e1sv\u00e1nyok.<\/p>\n A k\u00e9ttengely\u0171 krist\u00e1lyok belsej\u00e9ben egy legkisebb (alfa), legnagyobb (gamma) \u00e9s egy k\u00f6ztes f\u00e9nyt\u00f6r\u00e9s van (b\u00e9ta), \u00e9s a legnagyobb \u00e9s legkisebb t\u00f6r\u00e9smutat\u00f3 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ge fejezi ki a kett\u0151st\u00f6r\u00e9s nagys\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n A testekbe behatol\u00f3 f\u00e9nysug\u00e1r a testen val\u00f3 kereszt\u00fclhalad\u00e1sa k\u00f6zben t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 vesz\u00edt er\u0151ss\u00e9g\u00e9b\u0151l. A f\u00e9nyer\u0151ss\u00e9gnek ezt a cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t f\u00e9nyelnyel\u00e9snek, abszorpci\u00f3nak<\/strong> nevezz\u00fck. A f\u00e9nyelnyel\u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00edn\u0171 sugarakra n\u00e9zve k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 lehet. Ha csak igen kis m\u00e9rt\u00e9k\u0171 \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00edn\u0171 sugarakra n\u00e9zve k\u00f6zel egyenl\u0151,<\/strong> akkor az illet\u0151 test sz\u00edntelen \u00e9s \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3,<\/strong> ha azonban igen nagyfok\u00fa,<\/strong> akkor a test \u00e1tl\u00e1tszatlan, opak.\u00a0<\/strong>Ha a f\u00e9nyelnyel\u00e9s valamely testben bizonyos sz\u00edn\u0171 sugarakra n\u00e9zve er\u0151sebb, mint egy m\u00e1s sz\u00edn\u0171 sug\u00e1rra n\u00e9zve, akkor az illet\u0151 test sz\u00edn\u00e9t a nem abszorbe\u00e1lt sugarak adj\u00e1k, mert csak ezek hatolnak \u00e1t rajtuk.<\/p>\n Az \u00e1sv\u00e1nyok sz\u00edne<\/strong> teh\u00e1t \u00e1tes\u0151 f\u00e9nyben a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00edn\u0171 sugarakra gyakorolt f\u00e9nyelnyel\u0151 k\u00e9pess\u00e9g\u00fckt\u0151l<\/strong> f\u00fcgg. A f\u00e9nyelnyel\u00e9s fok\u00e1ra hat\u00e1ssal van a f\u00e9nysugarat kereszt\u00fcl bocs\u00e1t\u00f3 \u00e1sv\u00e1ny test\u00e9nek a vastags\u00e1ga is. A vastag krist\u00e1lylemez t\u00f6bb f\u00e9nyt abszorbe\u00e1l, mint a v\u00e9kony, ez\u00e9rt a vastagabb lemez s\u00f6t\u00e9tebb sz\u00edn\u0171, mint a v\u00e9kony.<\/p>\n Az optikailag izotr\u00f3p<\/strong> \u00e1sv\u00e1nyok f\u00e9nyelnyel\u0151 k\u00e9pess\u00e9ge minden ir\u00e1nyban egyenl\u0151.<\/strong> A kett\u0151sen t\u00f6r\u0151, optikailag anizotr\u00f3p<\/strong> \u00e1sv\u00e1nyokban azonban a kett\u0151st\u00f6r\u00e9s folyt\u00e1n keletkezett k\u00e9t sug\u00e1r ir\u00e1ny\u00e1ban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151<\/strong> lehet a f\u00e9nyelnyel\u0151k\u00e9pess\u00e9g.\u00a0<\/strong>Mivel a sz\u00edn az abszorpci\u00f3t\u00f3l f\u00fcgg, az \u00e1sv\u00e1ny a k\u00e9t sug\u00e1r ir\u00e1ny\u00e1ban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00edn\u0171<\/strong> lehet. Ez a jelens\u00e9g a pleokroizmus<\/strong> \u00e9s megnyilv\u00e1nul\u00e1sa abban \u00e1ll, hogy az er\u0151sen pleokr\u00f3s<\/strong>, anizotr\u00f3p \u00e1sv\u00e1nyok<\/strong> k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ir\u00e1nyban, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00edn\u0171ek.<\/strong> Ez a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00edn lehet egy \u00e9s ugyanazon sz\u00ednnek s\u00f6t\u00e9tebb \u00e9s vil\u00e1gosabb \u00e1rnyalata,<\/strong> amikor a k\u00e9t sug\u00e1r f\u00e9nyelnyel\u0151 k\u00e9pess\u00e9ge csak abban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik egym\u00e1st\u00f3l, hogy ugyanarra a sz\u00ednre n\u00e9zve, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00e9rt\u00e9k\u0171, vagy lehet teljesen elt\u00e9r\u0151<\/strong> sz\u00edn\u0171. Az el\u0151bbire igen j\u00f3 p\u00e9lda lehet a dr\u00e1gak\u00f6vek k\u00f6z\u00fcl a rubin.<\/strong><\/a> Ha egy rubinkrist\u00e1lyon a f\u0151tengely ir\u00e1ny\u00e1ban n\u00e9z\u00fcnk kereszt\u00fcl, sokkal s\u00f6t\u00e9tebb piros<\/strong> sz\u00ednt tapasztalunk, mint az erre mer\u0151leges ir\u00e1nyban. Mivel a dr\u00e1gak\u00f6vek csiszol\u00e1sakor<\/strong> nagy hangs\u00falyt helyeznek arra, hogy a csiszol\u00e1s min\u00e9l el\u0151ny\u00f6sebb sz\u00ednben t\u00fcntesse fel a k\u00f6vet, a rubin csiszol\u00e1sa \u00fagy t\u00f6rt\u00e9nik,<\/strong> hogy a f\u0151 csiszolt lap (t\u00e1bla) a krist\u00e1ly b\u00e1zislapj\u00e1val legyen p\u00e1rhozamos \u00e9s \u00edgy a legszebb piros sz\u00edn<\/strong> jusson \u00e9rv\u00e9nyre (l\u00e1sd a k\u00e9pen: „A”).<\/p>\n A turmalinban<\/strong><\/a> a rendes sug\u00e1r abszorpci\u00f3ja szint\u00e9n j\u00f3val nagyobb, mint a rendk\u00edv\u00fcli sug\u00e1r\u00e9. Ez\u00e9rt sok turmalin a f\u0151tengely ir\u00e1ny\u00e1ban nagyon s\u00f6t\u00e9t \u00e9s nem el\u00e9g \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3, az ilyen turmalinokat \u00fagy csiszolj\u00e1k,<\/strong> hogy a dr\u00e1gak\u0151 fels\u0151 t\u00e1blalapja<\/strong> a krist\u00e1ly f\u0151tengely ir\u00e1ny\u00e1val p\u00e1rhuzamos legyen,<\/strong> mert \u00edgy \u00e9rhet\u0151 el a legszebb sz\u00ednhat\u00e1s. (L\u00e1sd a k\u00e9pen: „B”<\/p>\n K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen felt\u0171n\u0151 a pleokroizmus jelens\u00e9ge azokban az \u00e1sv\u00e1nyokban, amelyekben a k\u00e9t sug\u00e1r f\u00e9nyelnyel\u0151 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9ben nemcsak fokozatbeli, hanem sz\u00ednbeli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g is van. \u00cdgy van olyan turmalin,<\/strong> amely a rendes sug\u00e1r ir\u00e1ny\u00e1ban s\u00f6t\u00e9tz\u00f6ld,<\/strong> a rendk\u00edv\u00fcli\u00e9ben v\u00f6r\u00f6ses ibolya,<\/strong> ezek az \u00fagynevezett g\u00f6r\u00f6gdinnye turmalinok.<\/strong> De van olyan is, amely az egyik ir\u00e1nyban k\u00e9k, a m\u00e1sikban halv\u00e1nyv\u00f6r\u00f6s. A turmalin egy optikai egytengely\u0171 \u00e1sv\u00e1ny, amelyben k\u00e9t f\u0151 sz\u00ednt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00fcnk meg. Optikailag egytengely\u0171 az eml\u00edtett rubin is.<\/p>\n A k\u00e9t optikai tengely\u0171 krist\u00e1lyokban h\u00e1rom f\u0151 sz\u00ednt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zet\u00fcnk meg. Ezek k\u00f6z\u00f6tt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen igen er\u0151s a pleokroizmus a dr\u00e1gak\u0151nek is haszn\u00e1lt, rombos rendszerbe tartoz\u00f3 cordierit,<\/strong><\/a> vagy dikroit<\/strong><\/a> nev\u0171 \u00e1sv\u00e1ny, m\u00e1s n\u00e9ven az iolit.<\/strong><\/a> A b\u00e1zislapon s\u00f6t\u00e9tk\u00e9k, a har\u00e1ntlapon vil\u00e1gosk\u00e9k \u00e9s az oldallapon s\u00e1rg\u00e1ssz\u00fcrke sz\u00edn\u0171. Az \u00e9kk\u0151nek megcsiszolt ioliton<\/strong> a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ir\u00e1nyokban val\u00f3 sz\u00ednbeli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek igen sz\u00e9pen \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclnek \u00e9s a dr\u00e1gak\u0151 meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ban is nagy seg\u00edts\u00e9g\u00fcnkre lehet. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen p\u00e9ld\u00e1ul a sz\u00ednben igen hasonl\u00f3 \u00e9s ak\u00e1r megt\u00e9veszt\u00e9sb\u0151l zaf\u00edr helyett k\u00edn\u00e1lt ioltot<\/strong> lehet ek\u00e9ppen j\u00f3l megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni n\u00e1la igencsak \u00e9rt\u00e9kesebb dr\u00e1gak\u0151t\u00e1rs\u00e1t\u00f3l.<\/p>\n (Iolite<\/a>, 1.75 kar\u00e1t, Sr\u00ed Lanka, AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny<\/a>.)<\/p>\n (Sapphire<\/a>, 1.16 kar\u00e1t, Sr\u00ed Lanka, AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny<\/a>.)<\/p>\n Optikai tulajdons\u00e1gok. Az \u00e1sv\u00e1nyoknak a f\u00e9nnyel szemben val\u00f3 viselked\u00e9s\u00fck, vagy is optikai tulajdons\u00e1gaik ismerete az \u00e1sv\u00e1nyok felismer\u00e9s\u00e9ben \u00e9s meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ban a legbiztosabb seg\u00e9deszk\u00f6z. A vizsg\u00e1latok elv\u00e9gez\u00e9shez azonban optikai m\u0171szerekre \u00e9s els\u0151sorban polariz\u00e1ci\u00f3s mikroszk\u00f3pra van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk. A f\u00e9nysugarak visszaver\u0151d\u00e9se \u00e9s t\u00f6r\u00e9se. Sz\u00ednsz\u00f3r\u00e1s (diszperzi\u00f3): Ha valamely \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 test f\u00e9nyes fel\u00fclet\u00e9re ferd\u00e9n f\u00e9nysug\u00e1r esik, a sug\u00e1r egy r\u00e9sze visszaver\u0151dik, […]<\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":9191,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"none","_seopress_titles_title":"","_seopress_titles_desc":"","_seopress_robots_index":"","_et_pb_use_builder":"","_et_pb_old_content":"","_et_gb_content_width":"","footnotes":""},"categories":[134],"tags":[],"class_list":["post-8309","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-dragakovek-fizikai-tulajdonsagai-optika"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/8309","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=8309"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/8309\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/9191"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=8309"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=8309"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=8309"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}![\"\"](\"https:\/\/allegem.com\/wp-content\/uploads\/2024\/01\/szfen-titanit-42-karat-optikai-tulajdonsagok-diszperzio-allegem-dragako-ekszer-webshop-budapest.jpg\")
<\/p>\nTeljes visszaver\u0151d\u00e9s, vagy tot\u00e1lreflexi\u00f3:<\/h2>\n
Kett\u0151st\u00f6r\u00e9s:<\/h2>\n
F\u00e9nyelnyel\u00e9s (abszorpci\u00f3), pleokroizmus:<\/h2>\n
![\"\"](\"https:\/\/allegem.com\/wp-content\/uploads\/2024\/01\/pleokroizmus-rubinon-turmalinon-optikai-blog-allegem-dragako-ekszer-webshop-budapest.jpg\")
<\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/allegem.com\/wp-content\/uploads\/2024\/01\/iolit-1.75-karat-ceylon-optikai-tulajdonsagok-blog-allegem-dragako-ekszer-webshop-budapest.jpg\")
<\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/allegem.com\/wp-content\/uploads\/2024\/01\/zafir-1.16-karat-ceylon-optikai-tulajdonsagok-allegem-blog-dragako-ekszer-webshop-budapest.jpg\")
<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"