{"id":8274,"date":"2024-01-25T14:27:39","date_gmt":"2024-01-25T13:27:39","guid":{"rendered":"https:\/\/allegem.com\/?p=8274"},"modified":"2024-03-11T09:53:25","modified_gmt":"2024-03-11T08:53:25","slug":"a-dragakovek-fizikai-tulajdonsaga-kemenyseg","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/allegem.com\/en\/a-dragakovek-fizikai-tulajdonsaga-kemenyseg\/","title":{"rendered":"A dr\u00e1gak\u00f6vek fizikai tulajdons\u00e1ga – kem\u00e9nys\u00e9g"},"content":{"rendered":"

A kem\u00e9nys\u00e9g alapfogalma:<\/h2>\n

Az \u00e1sv\u00e1nyok kem\u00e9nys\u00e9ge a fel\u00fclet\u00fckre val\u00f3 behatol\u00e1sn\u00e1l \u00e9rezhet\u0151 ellen\u00e1ll\u00e1sban nyilv\u00e1nul meg, azaz tulajdonk\u00e9ppen nem m\u00e1r, mint karcolhat\u00f3s\u00e1g.\u00a0<\/strong>A dr\u00e1gak\u00f6vekt\u0151l megk\u00edv\u00e1njuk, hogy el\u00e9g kem\u00e9nyek legyenek, mert tulajdonk\u00e9ppen ett\u0151l f\u00fcgg tart\u00f3ss\u00e1guk, ellen\u00e1ll\u00f3s\u00e1guk. Hi\u00e1ba van valamely \u00e1sv\u00e1nynak sz\u00e9p sz\u00edne, vagy er\u0151s f\u00e9nye, ha nem el\u00e9g kem\u00e9ny, dr\u00e1gak\u0151nek nem alkalmas, mert hord\u00e1s \u00e9s haszn\u00e1lat folyt\u00e1n el\u0151bb-ut\u00f3bb t\u00f6nkre megy. A nem el\u00e9g kem\u00e9ny k\u0151 \u00f6sszekarcol\u00f3dik, kopik, f\u00e9ny\u00e9t elvesz\u00edti,<\/strong> \u00e9s zavaros fel\u00fclet\u0171<\/strong> lesz. Hi\u00e1ba vigy\u00e1zunk r\u00e1 visel\u00e9s k\u00f6zben, hi\u00e1ba v\u00e9dj\u00fck \u00fct\u00e9st\u0151l, lees\u00e9st\u0151l, mert a k\u00e1rt a leveg\u0151ben l\u00e9v\u0151 porszemcs\u00e9k is el\u0151id\u00e9zik, amelyek legnagyobb r\u00e9sze el\u00e9g kem\u00e9ny kvarcszemcs\u00e9kb\u0151l \u00e1ll.<\/p>\n

Ez\u00e9rt k\u00edv\u00e1njuk meg a legt\u00f6bb dr\u00e1gak\u0151t\u0151l, hogy a kvarcn\u00e1l lehet\u0151leg kem\u00e9nyebb legyen. K\u00fcl\u00f6n\u00f6s sz\u00e9ps\u00e9g\u00fckn\u00e9l fogva, kis kem\u00e9nys\u00e9g\u00fck ellen\u00e9re is \u00e9kess\u00e9g\u00fcl haszn\u00e1lt anyagok, mint a gy\u00f6ngy<\/strong><\/a> \u00e9s a borosty\u00e1n,<\/strong> rendk\u00edv\u00fcl el\u0151vigy\u00e1zatos b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dot k\u00edv\u00e1nnak. A kisebb kem\u00e9nys\u00e9g folyt\u00e1n a haszn\u00e1latban keletkezett s\u00e9r\u00fcl\u00e9sek az \u00e1tl\u00e1tszatlan \u00e9kk\u00f6vek sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9nek kev\u00e9sb\u00e9 \u00e1rtanak, mint az \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 k\u00f6vek\u00e9nek \u00e9s \u00e9ppen ez\u00e9rt az \u00e1tl\u00e1tszatlan k\u00f6vek k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6bb olyan van, amelyeknek el\u00e9g kicsi a kem\u00e9nys\u00e9g\u00fck, ilyen p\u00e9ld\u00e1ul a laz\u00fark\u0151, t\u00fcrk\u00edz<\/strong>.<\/p>\n

A kem\u00e9nys\u00e9g – mint seg\u00e9deszk\u00f6z:<\/h2>\n

Ez a fizikai tulajdons\u00e1g nemcsak arra seg\u00e9deszk\u00f6z, hogy seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a dr\u00e1gak\u00f6veket egym\u00e1st\u00f3l megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztess\u00fck, hanem arra is, hogy az ut\u00e1nzatokat<\/strong> \u00e9s hamis\u00edtv\u00e1nyokat<\/strong> felismerj\u00fck.<\/p>\n

A kem\u00e9nys\u00e9g meghat\u00e1roz\u00e1sa:<\/h2>\n

Legegyszer\u0171bb m\u00f3don az \u00e1sv\u00e1nyok kem\u00e9nys\u00e9g\u00e9t \u00fagy szoktuk meghat\u00e1rozni, hogy egy m\u00e1sik \u00e1sv\u00e1ny hegyes sark\u00e1val pr\u00f3b\u00e1ljuk megkarcolni. Amelyik \u00e1sv\u00e1ny a m\u00e1sikat megkarcolja, az a kem\u00e9nyebb. Ezen az alapon Friederich Mohs<\/strong>, n\u00e9met mineral\u00f3gus 10 tagb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 kem\u00e9nys\u00e9gi fokozatot \u00e1ll\u00edtott \u00f6ssze, amelyben minden k\u00f6vetkez\u0151 \u00e1sv\u00e1ny kem\u00e9nyebb, mint az el\u0151z\u0151. A Mohs-f\u00e9le sk\u00e1la<\/strong> j\u00f3l ismert, k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges \u00e9s k\u00f6nnyen beszerezhet\u0151 \u00e1sv\u00e1nyokb\u00f3l van \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtva:<\/p>\n

1. Zs\u00edrk\u0151<\/p>\n

2. Gipsz, vagy k\u0151s\u00f3<\/p>\n

3. Kalcit<\/p>\n

4. Fluorit<\/p>\n

5. Apatit<\/p>\n

6. F\u00f6ldp\u00e1t<\/p>\n

7. Kvarc<\/p>\n

8. Top\u00e1z<\/p>\n

9. Korund<\/p>\n

10. Gy\u00e9m\u00e1nt<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

A Mohs-f\u00e9le sk\u00e1la fokozatai csak viszonylagos sz\u00e1mok, csak azt fejezik ki, hogy minden k\u00f6vetkez\u0151 tag, kem\u00e9nyebb, mint az el\u0151z\u0151 \u00e9s nem azt, hogy h\u00e1nyszor kem\u00e9nyebb.<\/p>\n

A kem\u00e9nys\u00e9get \u00fagy hat\u00e1rozzuk meg<\/strong>, hogy a vizsg\u00e1land\u00f3 \u00e1sv\u00e1nyt pr\u00f3b\u00e1ljuk<\/strong> a fokozat tagjaival egym\u00e1s ut\u00e1n megkarcolni.<\/strong> Vigy\u00e1zzunk arra<\/strong>, hogy a vizsg\u00e1land\u00f3 \u00e1sv\u00e1ny olyan r\u00e9sz\u00e9n v\u00e9gezz\u00fck a karcpr\u00f3b\u00e1t, ahol a karcol\u00e1s a k\u0151 sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9nek nem \u00e1rthat,<\/strong> \u00edgy csiszolt k\u00f6veken<\/strong> legaj\u00e1nlatosabb a pr\u00f3b\u00e1t a k\u0151 perem\u00e9n v\u00e9gezni,<\/strong> ahol az esetleges karcol\u00e1st a k\u0151 foglalata eltakarja. Annak az \u00e1sv\u00e1nynak, amellyel a karcolunk hegyes cs\u00facsa, vagy \u00e9le legyen \u00e9s e hegyes, vagy \u00e9les r\u00e9sz\u00e9vel v\u00e9gezz\u00fck a karcol\u00e1st. A kem\u00e9nyebb \u00e1sv\u00e1ny hegye, vagy \u00e9le a karcol\u00e1sn\u00e1l a l\u00e1gyabb \u00e1sv\u00e1ny fel\u00fclet\u00e9n bar\u00e1zd\u00e1t id\u00e9z el\u0151.<\/strong> A bar\u00e1zda megvizsg\u00e1l\u00e1s\u00e1t nagyon gondosan kell v\u00e9gezni, mert k\u00f6nnyen \u00f6sszet\u00e9veszthet\u0151 a karcol\u00e1sn\u00e1l a puh\u00e1bb \u00e1sv\u00e1nyr\u00f3l lev\u00e1lt finom porral. Ez\u00e9rt karcpr\u00f3ba ut\u00e1n<\/strong> mindig gondosan f\u00fajjuk \u00e9s t\u00f6r\u00f6lj\u00fck le a k\u0151 fel\u00fclet\u00e9t<\/strong> \u00e9s ne csak szabad szemmel keress\u00fck a karcol\u00e1si bar\u00e1zd\u00e1t, hanem mindig n\u00e9zz\u00fck meg k\u00e9zi nagy\u00edt\u00f3val, lup\u00e9val<\/strong> is.<\/p>\n

Ha a vizsg\u00e1lat megejt\u00e9s\u00e9n\u00e9l azt tapasztaljuk, hogy k\u00f6v\u00fcnket p\u00e9ld\u00e1ul a fluorit<\/a> nem karcolja,<\/strong> de az apatit<\/a> m\u00e1r igen,<\/strong> akkor kem\u00e9nys\u00e9ge e kett\u0151nek a kem\u00e9nys\u00e9ge k\u00f6z\u00f6tt van, vagyis 4 \u00e9s f\u00e9l.<\/strong> Ha k\u00f6v\u00fcnket a fluorit nem karcolja, de az apatit csak gyeng\u00e9n,<\/strong> akkor kem\u00e9nys\u00e9ge az apatit\u00e9val megegyezik, vagyis 5.<\/strong> Egyenl\u0151 kem\u00e9nys\u00e9g\u0171 \u00e1sv\u00e1nyok ugyanis gyeng\u00e9n karcolj\u00e1k egym\u00e1st.<\/p>\n

Egyszer\u0171s\u00edt\u00e9sek:<\/h2>\n

Bizonyos megfigyel\u00e9sek \u00e9s egyszer\u0171 k\u00eds\u00e9rletek l\u00e9nyegesen megr\u00f6vid\u00edtik a folyamatot, \u00fagyhogy nem kell a sk\u00e1la \u00f6sszes tagj\u00e1val v\u00e9gigvinni a pr\u00f3b\u00e1t.<\/p>\n

Az els\u0151 \u00e9s a m\u00e1sodik fokot<\/strong> k\u00e9pvisel\u0151 \u00e1sv\u00e1nyok m\u00e1r k\u00f6r\u00f6mmel is megkarcolhat\u00f3k<\/strong> \u00e9s az els\u0151 kem\u00e9nys\u00e9gi fokra m\u00e9g az jellemz\u0151, hogy az \u00e1sv\u00e1ny zs\u00edros tapint\u00e1s\u00fa.<\/p>\n

Ha az \u00e1sv\u00e1ny k\u00f6r\u00f6mmel nem karcolhat\u00f3, akkor el\u0151vessz\u00fck zsebk\u00e9s\u00fcnket,<\/strong> amely a harmadik kem\u00e9nys\u00e9g\u0171 \u00e1sv\u00e1nyokat k\u00f6nnyen, a negyediket nehezebben,<\/strong> az \u00f6t\u00f6diket pedig m\u00e1r alig karcolja.<\/p>\n

Hatodik, vagy enn\u00e9l nagyobb<\/strong> kem\u00e9nys\u00e9g\u0171 \u00e1sv\u00e1nyok karcolj\u00e1k az ablak\u00fcveget,<\/strong> amelynek k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 5 a kem\u00e9nys\u00e9ge.<\/p>\n

A h\u00e9tn\u00e9l nagyobb<\/strong> kem\u00e9nys\u00e9g\u0171 \u00e1sv\u00e1nyok az ac\u00e9llal \u00fctve szikr\u00e1znak.<\/strong><\/p>\n

A dr\u00e1gak\u00f6vek kem\u00e9nys\u00e9g\u00e9nek vizsg\u00e1lat\u00e1n\u00e1l e fokozat als\u00f3 tagjai alig j\u00f6nnek sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba, mert az \u00e9kk\u0151nek haszn\u00e1lt \u00e1sv\u00e1nyok legnagyobb r\u00e9sze nagyobb kem\u00e9nys\u00e9g\u0171. A dr\u00e1gak\u00f6vek vizsg\u00e1lat\u00e1hoz kem\u00e9nys\u00e9gi sk\u00e1la kaphat\u00f3 olyan form\u00e1ban is, hogy a megfelel\u0151 fokozatot jelk\u00e9pez\u0151 \u00e1sv\u00e1ny egy \u00e9les szil\u00e1nkja ceruzaszer\u0171 ny\u00e9lbe van illesztve \u00e9s az ilyen eszk\u00f6zzel a karcol\u00e1si pr\u00f3b\u00e1t m\u00e9g a foglalt k\u0151 als\u00f3 r\u00e9sz\u00e9n is k\u00f6nnyen elv\u00e9gezhetj\u00fck.<\/p>\n

Dr\u00e1gak\u0151 meghat\u00e1roz\u00e1si c\u00e9lra a kem\u00e9nys\u00e9gi sk\u00e1l\u00e1ba m\u00e9g be szokt\u00e1k iktatni a f\u00f6ldp\u00e1t \u00e9s a kvarc k\u00f6z\u00e9 a nefritet (6 \u00e9s f\u00e9l)<\/strong>, a kvarc \u00e9s a top\u00e1z k\u00f6z\u00e9 a cseh gr\u00e1n\u00e1tot<\/a> (7 \u00e9s f\u00e9l)<\/strong>, a top\u00e1z \u00e9s a korund k\u00f6z\u00e9 a krizoberillt<\/a> (8 \u00e9s f\u00e9l).<\/strong><\/p>\n

Kem\u00e9nys\u00e9gi anizotr\u00f3pia:<\/h2>\n

Az \u00e1sv\u00e1nyok kem\u00e9nys\u00e9g\u00e9t vizsg\u00e1lva, csakhamar r\u00e1j\u00f6v\u00fcnk arra, hogy a kem\u00e9nys\u00e9g nem minden ir\u00e1nyban \u00e9s nem minden krist\u00e1lylapon egyenl\u0151. Ez a kem\u00e9nys\u00e9gbeli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a legt\u00f6bb esetben nem nagy, de igen szembet\u0171n\u0151 a kianiton<\/a><\/strong>, amely \u00e9ppen a felt\u0171n\u0151 tulajdons\u00e1g\u00e1n\u00e1l fogva kapta m\u00e1sodik nev\u00e9t: diszt\u00e9n (=k\u00e9t er\u0151ss\u00e9g). Az \u00e9kk\u0151nek is haszn\u00e1lt \u00e1sv\u00e1ny oszlopos krist\u00e1lyai az oszlop hossztengely\u00e9nek ir\u00e1ny\u00e1ban<\/strong> sokkal kisebb kem\u00e9nys\u00e9g\u0171ek, mint az erre mer\u0151leges ir\u00e1nyban. Az ac\u00e9lt\u0171 a prizm\u00e1t hosszban k\u00f6nnyen karcolja, de keresztben<\/strong> m\u00e1r nem, el\u0151bbi ir\u00e1nyban 5<\/strong> a kem\u00e9nys\u00e9g, az ut\u00f3bbiban 7.<\/strong><\/p>\n

(Megcsiszolt, fazett\u00e1lt, kir\u00e1lyk\u00e9k, tiszta kianit<\/a> Nep\u00e1lb\u00f3l, 11.84 kar\u00e1tos, AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny<\/a>.)<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Kem\u00e9nys\u00e9g a megmunk\u00e1l\u00e1s vonatkoz\u00e1s\u00e1ban:<\/h2>\n

Az \u00e1sv\u00e1nyok kem\u00e9nys\u00e9ge<\/strong> abban is kifejez\u00e9sre jut, hogy mennyire nehezen, vagy k\u00f6nnyen csiszolhat\u00f3k.<\/strong> Kem\u00e9nyebb \u00e1sv\u00e1ny nehezebben csiszolhat\u00f3, mint a l\u00e1gyabb. Az \u00fagynevezett csiszol\u00e1si kem\u00e9nys\u00e9get<\/strong> \u00fagy \u00e1llap\u00edthatjuk meg, hogy ismert s\u00faly\u00fa \u00e1sv\u00e1nydarabk\u00e1t ismert mennyis\u00e9g\u0171 csiszol\u00f3porral (szil\u00edcium karbid, vagy gy\u00e9m\u00e1ntpor), \u00fcveg, vagy f\u00e9mkorongon bizonyos ideig csiszolunk, majd az \u00e1sv\u00e1ny s\u00falyvesztes\u00e9g\u00e9t<\/strong> lem\u00e9rj\u00fck. Az \u00edgy kapott s\u00falyvesztes\u00e9gb\u0151l a fajs\u00faly figyelembe v\u00e9tel\u00e9vel kisz\u00e1m\u00edtjuk a t\u00e9rfogatveszt\u00e9seget, amely ann\u00e1l kisebb lesz, min\u00e9l kem\u00e9nyebb az \u00e1sv\u00e1ny.<\/p>\n

Rosiwall<\/strong> v\u00e9gzett ilyen kem\u00e9nys\u00e9gi vizsg\u00e1latokat a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e1sv\u00e1nyokon \u00e9s a Mohs-f\u00e9le kem\u00e9nys\u00e9gi sk\u00e1la tagjaira a korund kem\u00e9nys\u00e9g\u00e9t 1000-nek v\u00e9ve a k\u00f6vetkez\u0151, relat\u00edv eredm\u00e9nyeket nyerte:<\/p>\n

Zs\u00edrk\u0151:<\/strong> 0.5, K\u0151s\u00f3<\/strong> kockalapon: 1.24, okta\u00e9derlapon: 1.42, Kalcit<\/strong> hasad\u00e1si rombo\u00e9derlapon: 2.02, b\u00e1zislapon: 3.63, Fluorit okta\u00e9derlapon: 3.01, kockalapon: 3.2, Apatit b\u00e1zislapon: 3.48, prizmalapon: 5.48, F\u00f6ldp\u00e1t ortokl\u00e1sz) b\u00e1zislapon: 18.1, b\u00e1zisra mer\u0151leges lapon: 39.2, Kvarc rombo\u00e9derlapon: 77.4, prizmalapon: 91, b\u00e1zislapon: 105.5, Top\u00e1z b\u00e1zislapon: 91.4, prizmalapon 127.5, Korund: 1000.<\/p>\n

Az \u00e9rt\u00e9kek \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l kit\u0171nik, hogy a Mohs-f\u00e9le sk\u00e1la egyes tagjai k\u00f6z\u00f6tt milyen nagy kem\u00e9nys\u00e9gbeli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek vannak, \u00e9s hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 krist\u00e1lylapokon is elt\u00e9r\u0151 a kem\u00e9nys\u00e9g. Roiswall k\u00eds\u00e9rletei alapj\u00e1n a gy\u00e9m\u00e1nt kem\u00e9nys\u00e9g\u00e9t \u00e1tlagosan 90-szer nagyobbnak tal\u00e1lta a korund\u00e9n\u00e1l.<\/strong><\/p>\n

A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kem\u00e9nys\u00e9gek, illetve a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ir\u00e1nyokban m\u00e9rt elt\u00e9r\u0151 kem\u00e9nys\u00e9gek magyar\u00e1zata is az \u00e1sv\u00e1nyok bels\u0151 szerkezet\u00e9nek fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel<\/strong> lehets\u00e9ges. A kem\u00e9nys\u00e9g ugyanis szorosan \u00f6sszef\u00fcgg az \u00e1sv\u00e1nyt fel\u00e9p\u00edt\u0151 atomoknak a krist\u00e1ly r\u00e1cs\u00e1ban val\u00f3 elrendez\u0151d\u00e9s\u00e9vel.<\/strong> Ha az atomi elrendez\u0151d\u00e9s olyan, hogy az \u00f6sszetart\u00e1s nagyobb k\u00f6z\u00f6tt\u00fck, az \u00e1sv\u00e1ny kem\u00e9nyebb lesz.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A kem\u00e9nys\u00e9g alapfogalma: Az \u00e1sv\u00e1nyok kem\u00e9nys\u00e9ge a fel\u00fclet\u00fckre val\u00f3 behatol\u00e1sn\u00e1l \u00e9rezhet\u0151 ellen\u00e1ll\u00e1sban nyilv\u00e1nul meg, azaz tulajdonk\u00e9ppen nem m\u00e1r, mint karcolhat\u00f3s\u00e1g.\u00a0A dr\u00e1gak\u00f6vekt\u0151l megk\u00edv\u00e1njuk, hogy el\u00e9g kem\u00e9nyek legyenek, mert tulajdonk\u00e9ppen ett\u0151l f\u00fcgg tart\u00f3ss\u00e1guk, ellen\u00e1ll\u00f3s\u00e1guk. Hi\u00e1ba van valamely \u00e1sv\u00e1nynak sz\u00e9p sz\u00edne, vagy er\u0151s f\u00e9nye, ha nem el\u00e9g kem\u00e9ny, dr\u00e1gak\u0151nek nem alkalmas, mert hord\u00e1s \u00e9s haszn\u00e1lat folyt\u00e1n el\u0151bb-ut\u00f3bb t\u00f6nkre […]<\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":9195,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"none","_seopress_titles_title":"","_seopress_titles_desc":"","_seopress_robots_index":"","_et_pb_use_builder":"","_et_pb_old_content":"","_et_gb_content_width":"","footnotes":""},"categories":[113],"tags":[],"class_list":["post-8274","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-dragakovek-fizikai-tulajdonsagai-kemenyseg-hasadas-tores"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/8274","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=8274"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/8274\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/9195"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=8274"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=8274"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=8274"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}