{"id":8269,"date":"2024-01-23T11:10:58","date_gmt":"2024-01-23T10:10:58","guid":{"rendered":"https:\/\/allegem.com\/?p=8269"},"modified":"2024-03-11T09:52:44","modified_gmt":"2024-03-11T08:52:44","slug":"a-dragakovek-fizikai-tulajdonsagai-hasadas-tores","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/allegem.com\/en\/a-dragakovek-fizikai-tulajdonsagai-hasadas-tores\/","title":{"rendered":"A dr\u00e1gak\u00f6vek fizikai tulajdons\u00e1gai – hasad\u00e1s, t\u00f6r\u00e9s"},"content":{"rendered":"

Hasad\u00e1s, t\u00f6r\u00e9s:<\/h2>\n

Ha valamely \u00e1sv\u00e1ny belsej\u00e9be er\u0151szakosan be akarunk hatolni \u00e9s az \u00e1sv\u00e1nyt r\u00e9szecsk\u00e9ire akarjuk bontani, a r\u00e9szecsk\u00e9k k\u00f6z\u00f6tt bizonyos \u00f6sszetart\u00f3 er\u0151t, koh\u00e9zi\u00f3t vesz\u00fcnk \u00e9szre \u00e9s min\u00e9l nagyobb ez a koh\u00e9zi\u00f3,<\/strong> ann\u00e1l nagyobb er\u0151re van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk, hogy a r\u00e9szecsk\u00e9ket egym\u00e1st\u00f3l elv\u00e1lasszuk. A legt\u00f6bb \u00e1sv\u00e1ny belsej\u00e9ben megfigyelhet\u0151k bizonyos s\u00edkok, amelyeknek ir\u00e1ny\u00e1ban k\u00f6nnyebb elv\u00e1l\u00e1st tapasztalunk \u00e9s az ilyen s\u00edk lapok szerinti elv\u00e1l\u00e1st hasad\u00e1snak<\/strong> nevezz\u00fck. A hasad\u00e1si lapok mindig valamely lehets\u00e9ges krist\u00e1lyalak lapjainak felelnek meg.<\/p>\n

A hasad\u00e1sr\u00f3l igen k\u00f6nnyen meggy\u0151z\u0151dhet\u00fcnk, ha p\u00e9ld\u00e1ul a k\u0151s\u00f3kocka lapj\u00e1ra az egyik \u00e9l\u00e9vel p\u00e1rhuzamos ir\u00e1nyban v\u00e9s\u0151t tartunk \u00e9s arra \u00fct\u00e9st m\u00e9r\u00fcnk. Ilyenkor a k\u0151s\u00f3 a kocka egyik lapj\u00e1val p\u00e1rhuzamos ir\u00e1nyban sz\u00e9p, f\u00e9nyes lappal hasad el. A k\u0151s\u00f3n ezt a has\u00edt\u00e1st mind a h\u00e1rom lapp\u00e1r szerint egyenl\u0151en, k\u00f6nnyen elv\u00e9gezhetj\u00fck. Ha valamely \u00e1sv\u00e1ny az ilyen k\u00fcls\u0151 mechanikai hat\u00e1sra nem s\u00edk lapokkal v\u00e1lik el, hanem a sz\u00e9tv\u00e1lt r\u00e9szek szab\u00e1lytalanok, akkor t\u00f6r\u00e9sr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk.<\/p>\n

Az egyes \u00e1sv\u00e1nyokban a hasad\u00e1s foka igen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 lehet.<\/p>\n

T\u00f6k\u00e9letes hasad\u00e1s:<\/h2>\n

Akkor besz\u00e9l\u00fcnk r\u00f3la, ha a has\u00edt\u00e1s rendk\u00edv\u00fcl k\u00f6nnyen elv\u00e9gezhet\u0151, a kapott hasad\u00e1si lapok teljesen sim\u00e1k \u00e9s a f\u00e9nyt kit\u0171n\u0151en t\u00fckr\u00f6zik, ennek folyt\u00e1n a lapok gy\u00f6ngyh\u00e1z,<\/strong> vagy gy\u00e9m\u00e1nt f\u00e9ny\u0171ek.\u00a0<\/strong>Az ilyen, rendk\u00edv\u00fcl j\u00f3l hasad\u00f3 \u00e1sv\u00e1nyokb\u00f3l eg\u00e9sz v\u00e9kony lemezeket \u00e1ll\u00edthatunk el\u0151, mint p\u00e9ld\u00e1ul a csill\u00e1mokb\u00f3l,<\/strong> vagy a gipszb\u0151l.\u00a0<\/strong>Nem ennyire kit\u0171n\u0151, de az\u00e9rt m\u00e9g t\u00f6k\u00e9letes a k\u0151s\u00f3, vagy a kalcit<\/strong> hasad\u00e1sa is. Ilyen j\u00f3l hasadnak a f\u00f6ldp\u00e1tok<\/strong> is k\u00e9t v\u00e9glappal p\u00e1rhuzamos ir\u00e1nyban. Ezek a hasad\u00e1si lapok is teljesen sim\u00e1k, \u00fcvegf\u00e9ny\u0171ek.<\/p>\n

T\u00f6k\u00e9letlen hasad\u00e1s:<\/h2>\n

Ha az elv\u00e1l\u00e1si lapok m\u00e1r nem teljesen sim\u00e1k, hanem t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 egyenetlenek, akkor t\u00f6k\u00e9letlen hasad\u00e1sr\u00f3l<\/strong> besz\u00e9l\u00fcnk. Ezekre a lapokra mer\u0151leges ir\u00e1nyban a r\u00e9szecsk\u00e9k \u00f6sszetart\u00f3 ereje m\u00e1r j\u00f3val nagyobb, mint a fent eml\u00edtett esetekben.<\/p>\n

Mivel a hasad\u00e1s egyes \u00e1sv\u00e1nyok jellemz\u0151 saj\u00e1toss\u00e1ga \u00e9s a hasad\u00e1s ir\u00e1nya mindig bizonyos krist\u00e1lylapnak felel meg, a hasad\u00e1si lapok a krist\u00e1lykombin\u00e1ci\u00f3 felismer\u00e9s\u00e9ben \u00e9s az \u00e1sv\u00e1nyok meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ban igen nagy seg\u00edts\u00e9g\u00fcnkre lehet.<\/p>\n

El\u0151vigy\u00e1zatoss\u00e1g a hasad\u00e1s figyelembev\u00e9tel\u00e9vel:<\/h2>\n

A dr\u00e1gak\u00f6vek k\u00f6zt is sok j\u00f3l hasad \u00e9s az egyes ir\u00e1nyok ismeret\u00e9re k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a k\u0151 megmunk\u00e1l\u00e1sakor van sz\u00fcks\u00e9g. A j\u00f3l hasad\u00f3 dr\u00e1gak\u00f6vek a megmunk\u00e1l\u00e1s el\u0151tt k\u00f6nnyen oszthat\u00f3k megfelel\u0151 nagys\u00e1g\u00fa darabokra, de a j\u00f3l hasad\u00f3 k\u0151 csiszol\u00e1sa rendk\u00edv\u00fcl nagy el\u0151vigy\u00e1zatoss\u00e1got k\u00edv\u00e1n, mivel\u00a0 m\u00e1r egy gyenge \u00fct\u00e9s, vagy nyom\u00e1s is el\u0151id\u00e9zi a hasad\u00e1st \u00e9s csiszol\u00e1skor ilyenkor k\u00f6nnyen megt\u00f6rt\u00e9nik, hogy a k\u0151b\u0151l szil\u00e1nkok hasadnak ki \u00e9s v\u00e9g\u00fcl az eg\u00e9sz k\u0151 is t\u00f6nkremehet.<\/p>\n

Az ilyen k\u00f6nnyen hasad\u00f3 k\u00f6veket<\/strong> k\u00e9s\u0151bb a haszn\u00e1latban is \u00f3vni kell az \u00fct\u00e9st\u0151l, lees\u00e9st\u0151l,<\/strong> stb., mert ilyen hat\u00e1sokra bizony hasad\u00e1si reped\u00e9sek keletkezhetnek benn\u00fck, amelyek ment\u00e9n el\u0151bb, vagy ut\u00f3bb, de k\u00f6nnyen sz\u00e9teshetnek. Ilyen p\u00e9ld\u00e1ul a top\u00e1z,<\/strong><\/a> vagy a kedvelt holdk\u0151,<\/strong><\/a> amely szint\u00e9n a k\u00f6nnyen hasad\u00f3 \u00e1sv\u00e1nyok k\u00f6z\u00e9 sorolhat\u00f3.<\/p>\n

T\u00f6k\u00e9letesen hasad\u00f3 dr\u00e1gak\u0151 a top\u00e1z<\/strong><\/a>, ez a 10.75 kar\u00e1tos p\u00e9ld\u00e1ny nem h\u0151kezelt \u00e9s nem besug\u00e1rzott, a pakiszt\u00e1ni Katlangb\u00f3l sz\u00e1rmazik \u00e9s sz\u00e9p s\u00e1rga sz\u00edne miatt igen \u00e9rt\u00e9kes. AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny.<\/a><\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Rosszul hasad<\/strong> viszont a berill,<\/strong><\/a> amelynek v\u00e1ltozatai p\u00e9ld\u00e1ul a smaragd,<\/strong> <\/a>akvamarin,<\/strong><\/a> morganit, aranyberill, goshenit. Hasad\u00e1s viszont egy\u00e1ltal\u00e1n nem figyelhet\u0151 meg a turmalinon<\/strong><\/a> \u00e9s \u00e9ppen ez\u00e9rt k\u00f6nnyen megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u0151 p\u00e9ld\u00e1ul az egym\u00e1shoz igen hasonl\u00edt\u00f3 r\u00f3zsasz\u00edn\u0171 turmalin \u00e9s r\u00f3zsasz\u00edn\u0171 top\u00e1z.<\/p>\n

(Rosszul hasad\u00f3 a berillcsoport legnemesebb tagja, a smaragd.<\/strong><\/a> Viszont a smaragdkrist\u00e1lyok gyakran tartalmaznak bels\u0151 reped\u00e9seket, amelyek ment\u00e9n viszont \u00fct\u00e9s, vagy egy\u00e9b mechanikai hat\u00e1s miatt k\u00f6nnyen s\u00e9r\u00fclhet a k\u0151. Ez a p\u00e9ld\u00e1ny 1.14 kar\u00e1tos, Zambi\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik. AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny<\/a>.)<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

T\u00f6r\u00e9s:<\/h2>\n

Vannak \u00e1sv\u00e1nyok, amelyek nem, illet\u0151leg alig \u00e9szrevehet\u0151en hasadnak, hanem a k\u00fcls\u0151 mechanikai behat\u00e1sra szab\u00e1lytalan fel\u00fclet\u0171 darabokra esnek sz\u00e9t, azaz t\u00f6rnek.<\/strong> A t\u00f6r\u00e9si fel\u00fcletek min\u0151s\u00e9ge t\u00f6bbf\u00e9le lehet, \u00edgy az egyes \u00e1sv\u00e1nyoknak jellemz\u0151 t\u00f6r\u00e9si fel\u00fclet\u00fck van. Ha az \u00fct\u00e9si pont k\u00f6r\u00fcl koncentrikus k\u00f6r\u00f6k keletkeznek, akkor a t\u00f6r\u00e9st kagyl\u00f3snak<\/strong> nevezz\u00fck. Jellemez\u0151 kagyl\u00f3s t\u00f6r\u00e9se van az op\u00e1lnak.<\/strong><\/a><\/p>\n

Lehet a t\u00f6r\u00e9s m\u00e9g egyenes, szemcs\u00e9s, sz\u00e1lk\u00e1s, leveles, h\u00e9jas, ves\u00e9s, rostos, f\u00f6ldes,<\/strong> stb.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Hasad\u00e1s, t\u00f6r\u00e9s: Ha valamely \u00e1sv\u00e1ny belsej\u00e9be er\u0151szakosan be akarunk hatolni \u00e9s az \u00e1sv\u00e1nyt r\u00e9szecsk\u00e9ire akarjuk bontani, a r\u00e9szecsk\u00e9k k\u00f6z\u00f6tt bizonyos \u00f6sszetart\u00f3 er\u0151t, koh\u00e9zi\u00f3t vesz\u00fcnk \u00e9szre \u00e9s min\u00e9l nagyobb ez a koh\u00e9zi\u00f3, ann\u00e1l nagyobb er\u0151re van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk, hogy a r\u00e9szecsk\u00e9ket egym\u00e1st\u00f3l elv\u00e1lasszuk. A legt\u00f6bb \u00e1sv\u00e1ny belsej\u00e9ben megfigyelhet\u0151k bizonyos s\u00edkok, amelyeknek ir\u00e1ny\u00e1ban k\u00f6nnyebb elv\u00e1l\u00e1st tapasztalunk \u00e9s az […]<\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":9197,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"none","_seopress_titles_title":"","_seopress_titles_desc":"","_seopress_robots_index":"","_et_pb_use_builder":"","_et_pb_old_content":"","_et_gb_content_width":"","footnotes":""},"categories":[113],"tags":[],"class_list":["post-8269","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-dragakovek-fizikai-tulajdonsagai-kemenyseg-hasadas-tores"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/8269","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=8269"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/8269\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/9197"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=8269"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=8269"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=8269"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}