A krist\u00e1lyoknak els\u0151, legszembet\u0171n\u0151bb saj\u00e1toss\u00e1ga a s\u00edk lapokkal hat\u00e1rolt alak \u00e9s a lapok elrendez\u0151d\u00e9s\u00e9ben megnyilv\u00e1nul\u00f3 szimmetria<\/strong>. A krist\u00e1lyok k\u00fcls\u0151, szab\u00e1lyos fel\u00e9p\u00edt\u00e9se \u00e9s bels\u0151 szerkezete k\u00f6z\u00f6tt szoros \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s van. Ez a k\u00e9t tulajdons\u00e1g az egynem\u0171s\u00e9g, vagy homogenit\u00e1s<\/strong> \u00e9s az anizotr\u00f3pia<\/strong>.<\/p>\n A homogenit\u00e1s azt jelenti, hogy a krist\u00e1ly minden r\u00e9szecsk\u00e9je ugyanolyan tulajdons\u00e1g\u00fa, mint az eg\u00e9sz krist\u00e1ly. Ha p\u00e9ld\u00e1ul egy k\u0151s\u00f3kock\u00e1t darabokra t\u00f6r\u00fcnk, ennek minden egyes r\u00e9szecsk\u00e9je egyforma tulajdons\u00e1g\u00fa.<\/p>\n A m\u00e1sik fontos tulajdons\u00e1g az anizotr\u00f3pia azt jelenti, hogy a krist\u00e1lyokban bizonyos tulajdons\u00e1gok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ir\u00e1nyokban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151k. \u00cdgy p\u00e9ld\u00e1ul a krist\u00e1lyokban bizonyos fizikai tulajdons\u00e1goknak (p\u00e9ld\u00e1ul kem\u00e9nys\u00e9g, \u00f6sszetart\u00e1s a r\u00e9szecsk\u00e9k k\u00f6z\u00f6tt, f\u00e9nytani saj\u00e1toss\u00e1gok) tanulm\u00e1nyoz\u00e1sakor nem mindegy, hogy a vizsg\u00e1latokat milyen ir\u00e1nyban v\u00e9gezz\u00fck, mert k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ir\u00e1nyokb\u00f3l m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s eredm\u00e9nyeket kapunk. Az anizotr\u00f3pi\u00e1nak k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen szembet\u0171n\u0151 p\u00e9ld\u00e1ja a krist\u00e1lyok hasad\u00e1sa.\u00a0<\/strong>A legt\u00f6bb krist\u00e1lyon egy, k\u00e9t, vagy t\u00f6bb olyan ir\u00e1ny van, amelyben az \u00f6sszetart\u00e1s, a koh\u00e9zi\u00f3<\/strong>, a krist\u00e1lyr\u00e9szecsk\u00e9k k\u00f6zt kisebb, mint a t\u00f6bbi ir\u00e1nyban \u00e9s a krist\u00e1ly a kisebb koh\u00e9zi\u00f3j\u00fa ir\u00e1nyban k\u00f6nnyen sz\u00e9tv\u00e1lik. A k\u0151s\u00f3<\/strong> rendk\u00edv\u00fcl j\u00f3l hasad a kocka lapjainak ir\u00e1ny\u00e1ban, a kalcit<\/strong> egy ferde kock\u00e1hoz hasonl\u00f3 krist\u00e1lyalak, a rombo\u00e9der<\/strong> lapjaival p\u00e1rhuzamos ir\u00e1nyban.<\/p>\n Vannak krist\u00e1lyok, amelyek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ir\u00e1nyokban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kem\u00e9nys\u00e9g\u0171ek, aminek ismerete k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen dr\u00e1gak\u0151csiszol\u00e1skor<\/strong> fontos. A gy\u00e9m\u00e1nt csiszol\u00e1sa is ennek a tulajdons\u00e1gnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en lehets\u00e9ges, kem\u00e9nys\u00e9ge k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ir\u00e1nyokban m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s.<\/p>\n A krist\u00e1lyok h\u0151 hat\u00e1s\u00e1ra k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ir\u00e1nyokban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben terjednek ki. Err\u0151l \u00fagy gy\u0151z\u0151dhet\u00fcnk meg, ha kvarcb\u00f3l \u00e9s valamely izotr\u00f3p<\/strong> anyagb\u00f3l, p. \u00fcvegb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt goly\u00f3t meleg\u00edt\u00fcnk. Az \u00fcveggoly\u00f3 minden ir\u00e1nyban egyenletes m\u00f3don terjed ki, teh\u00e1t goly\u00f3alakj\u00e1t megtartja, m\u00edg a kvarcb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt goly\u00f3 ellenben az egyik ir\u00e1nyban megny\u00falik.<\/p>\n Nagyon sok krist\u00e1lyn\u00e1l tapasztaljuk, hogy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ir\u00e1nyokb\u00f3l n\u00e9zve elt\u00e9r\u0151 sz\u00edn\u0171ek. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen felt\u0171n\u0151 jelens\u00e9g ez a cordieriten (iolit)<\/a> <\/strong>\u00e9s a turmalinon<\/strong>.<\/a> A krist\u00e1lyok viselked\u00e9se a f\u00e9nnyel szemben – jelen esetben a f\u00e9ny abszorbci\u00f3k\u00e9p\u00e9ss\u00e9g<\/strong><\/a> – teh\u00e1t szint\u00e9n m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s a krist\u00e1ly k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ir\u00e1nyaiban.<\/p>\n Tipikus optikai anizotr\u00f3pia figyelhet meg ezen a kiv\u00e1l\u00f3, 1.03 kar\u00e1tos, Sr\u00ed Lank\u00e1r\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 ioliton<\/a>, AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny.<\/a> L\u00e1thatjuk, hogy b\u00e1r egy sz\u00f6gb\u0151l (szemb\u0151l) n\u00e9zz\u00fck a k\u00f6vet, m\u00e9gis a sz\u00e9lein sz\u00fcrke.<\/p>\n Szint\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00edneket l\u00e1tunk ezen a 4.91 kar\u00e1tos, dr\u00e1vit turmalinon<\/a>, amely szint\u00e9n Sr\u00ed Lank\u00e1r\u00f3l sz\u00e1rmazik. AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny<\/a>.<\/p>\n Az anizotr\u00f3pi\u00e1val kapcsolatos k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le jelens\u00e9gek csakhamar r\u00e1terelt\u00e9k a figyelmet a krist\u00e1lyok bels\u0151 szerkezet\u00e9nek vizsg\u00e1lat\u00e1ra, mert nyilv\u00e1nval\u00f3 volt, hogy e jelens\u00e9gek okait a krist\u00e1lyok bels\u0151 fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben kell keresni.<\/p>\n Mivel a krist\u00e1lyok homog\u00e9n testek, legkisebb r\u00e9szecsk\u00e9j\u00fckben is ugyanazok az anizotr\u00f3p tulajdons\u00e1gok nyilv\u00e1nulnak meg, mint az eg\u00e9sz krist\u00e1lyban, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tulajdons\u00e1g\u00fa ir\u00e1nyok teh\u00e1t a legkisebb r\u00e9szecsk\u00e9kben is ugyanazok, mint az eg\u00e9szben.<\/p>\n A homogenit\u00e1s \u00e9s az anizotr\u00f3pia mellett a krist\u00e1lyok legszembet\u0171n\u0151bb tulajdons\u00e1ga a krist\u00e1lylapok elrendez\u0151d\u00e9s\u00e9ben tapasztalhat\u00f3 szimmetria. Ha egy berillkrist\u00e1lyt<\/strong> figyelmesen megn\u00e9z\u00fcnk, azt tapasztaljuk, hogy lapjai a krist\u00e1ly hossztengelye k\u00f6r\u00fcl a hatos sz\u00e1m szerint fejl\u0151dtek ki, m\u00e9g pedig a legnagyobb szab\u00e1lyoss\u00e1ggal, amit a lapok \u00e1ltal alkotott sz\u00f6gek m\u00e9r\u00e9se bizony\u00edt. A berillkrist\u00e1lyt hat r\u00e9szletben forgathatjuk a hossztengelye k\u00f6r\u00fcl, \u00fagy, hogy minden egyes forgat\u00e1s ut\u00e1n egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171 lapok ism\u00e9tl\u0151djenek. Az ilyen forgat\u00e1si tengelyt hatfog\u00e1s\u00fanak nevezz\u00fck. A krist\u00e1lyok szimmetri\u00e1ja nemcsak a forgat\u00e1si tengelyekre szor\u00edtkozik, hanem a krist\u00e1lylapoknak t\u00fck\u00f6rk\u00e9pileg val\u00f3 ism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9ben is megnyilv\u00e1nul. A krist\u00e1lyt egy, vagy t\u00f6bb s\u00edkkal olyan felekre oszthatom, amelyek egym\u00e1snak t\u00fck\u00f6rk\u00e9pei, vagyis szimmetrikusak egym\u00e1shoz.<\/p>\n A krist\u00e1lyok h\u00e1rom f\u0151 tulajdons\u00e1g\u00e1ra (homogenit\u00e1s, anizotr\u00f3pia, szimmetria) t\u00e1maszkodva, tiszt\u00e1n elm\u00e9leti \u00faton keletkezett a krist\u00e1lyok bels\u0151 fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek magyar\u00e1zat\u00e1ra szolg\u00e1l\u00f3 \u00fagynevezett t\u00e9rr\u00e1cste\u00f3ria, amely szerint a krist\u00e1lyt fel\u00e9p\u00edt\u0151 anyag elemi r\u00e9szei, az atomok szab\u00e1lyosan, egym\u00e1st\u00f3l bizonyos t\u00e1vols\u00e1gra, az \u00fagynevezett t\u00e9rr\u00e1cs alakj\u00e1ban a r\u00e1cspontokban helyezkednek el.<\/p>\n A t\u00e9rr\u00e1cste\u00f3ria beigazol\u00e1s\u00e1t az tette lehet\u0151v\u00e9, hogy felismert\u00fck azt a hat\u00e1st, amelyet a krist\u00e1lyok a R\u00f6ntgen sugarakra<\/strong> gyakorolnak. A krist\u00e1lylemezen \u00e1thatol\u00f3 R\u00f6ntgen sugarak a krist\u00e1ly r\u00e1csr\u00e9szein elhajl\u00e1sos nyal\u00e1bokra bomlanak \u00e9s a f\u00e9nyk\u00e9plemezen az atomeloszl\u00e1s szimmetri\u00e1j\u00e1nak megfelel\u0151 k\u00e9pet id\u00e9znek el\u0151.<\/p>\n Ma a legt\u00f6bb \u00e1sv\u00e1nynak nemcsak az atomelrendez\u0151d\u00e9s\u00e9t, hanem az atomoknak az egym\u00e1st\u00f3l val\u00f3 t\u00e1vols\u00e1g\u00e1t is ismerj\u00fck. A t\u00e9rr\u00e1csok atomt\u00e1vols\u00e1g\u00e1nak a m\u00e9r\u00e9s\u00e9re az Angstr\u00f6m-egys\u00e9g<\/strong> szolg\u00e1l, amely a centim\u00e9ternek a t\u00edzmilli\u00e1rdod r\u00e9sze: 10 a m\u00ednusz tizediken cm, jele A.<\/p>\n Egyik legegyszer\u0171bb t\u00e9rr\u00e1cs a kockar\u00e1cs, amelyben az atomok a kocka cs\u00facspontjaiban helyezkednek el. Ismer\u00fcnk ezenk\u00edv\u00fcl m\u00e9g olyan kockar\u00e1csot is, amelyben a k\u00f6z\u00e9ppontban is van egy atom \u00e9s olyan is, amelyben m\u00e9g minden kockalap k\u00f6z\u00e9ppontja is tartalmaz egy-egy atomot. Ez a k\u00e9t t\u00e9rr\u00e1cst\u00edpus igen nagy szerepet j\u00e1tszik az \u00e1sv\u00e1nyvil\u00e1gban, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul a f\u00e9mek legnagyobb r\u00e9sze is ezek szerint \u00e9p\u00fcl fel.<\/p>\n A dr\u00e1gak\u00f6vek k\u00f6z\u00f6tt a gy\u00e9m\u00e1ntnak a t\u00e9rr\u00e1csa k\u00e9t egym\u00e1sba helyezett kockar\u00e1cs. A gy\u00e9m\u00e1nt nem m\u00e1s, mint a sz\u00e9n krist\u00e1lyosodott alakja, teh\u00e1t csak egyf\u00e9le atomb\u00f3l, sz\u00e9natomokb\u00f3l \u00e1ll, melyek a k\u00e9t egym\u00e1sba helyezett kockar\u00e1cs cs\u00facspontjaiban \u00e9s lapjainak k\u00f6z\u00e9ppontjaiban helyezkednek el. Az atomok egym\u00e1st\u00f3l val\u00f3 t\u00e1vols\u00e1ga 3,56 Angstr\u00f6m.<\/p>\n A krist\u00e1lyok k\u00fcls\u0151 alakja, vagyis a krist\u00e1lyt hat\u00e1rol\u00f3 lapok \u00f6sszess\u00e9ge teh\u00e1t tulajdonk\u00e9ppen a bels\u0151 szerkezet kifejez\u0151je \u00e9s a t\u00e9rr\u00e1csokban megnyilv\u00e1nul\u00f3 szimmetria a krist\u00e1lyok k\u00fcls\u0151 alakj\u00e1ban jut kifejez\u00e9sre.<\/p>\n A krist\u00e1lyokat a rajtuk tapasztalhat\u00f3 szimmetria alapj\u00e1n h\u00e9t rendszerbe \u00e9s ezeken bel\u00fcl 32 oszt\u00e1lyba soroljuk.<\/p>\n A legmagasabb szimmetri\u00e1j\u00fa rendszer az \u00fagynevezett szab\u00e1lyos rendszer.\u00a0<\/strong>Vegy\u00fcnk szem\u00fcgyre egy kock\u00e1t \u00e9s k\u00e9pzelj\u00fck el a lapok k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1t\u00f3l egy-egy egyenest a szemk\u00f6zt l\u00e9v\u0151 lap k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ig. H\u00e1rom, egyenl\u0151 hossz\u00fa, egym\u00e1st a kocka k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban der\u00e9ksz\u00f6g alatt metsz\u0151 tengelyt kapunk \u00e9s teljesen mindegy, hogy melyik tengely \u00e1ll f\u00fcgg\u0151legesen \u00e9s melyik v\u00edzszintesen. Mindazok a krist\u00e1lyok, amelyek belsej\u00e9be h\u00e1rom ilyen tengely k\u00e9pzelhet\u0151, a szab\u00e1lyos rendszerbe tartoznak. A kocka<\/strong> hat lapja mer\u0151leges a tengelyekre, s mindegyik lap csak egy tengelyt metsz.<\/p>\n Ha a h\u00e1rom tengely v\u00e9g\u00e9t egy-egy lap k\u00f6ti \u00f6ssze, akkor a krist\u00e1lyalak nyolc egyenl\u0151 oldal\u00fa h\u00e1romsz\u00f6gb\u0151l \u00e1ll \u00e9s a lapok mindegyike metszi mindh\u00e1rom tengelyt, m\u00e9gpedig egyforma t\u00e1vols\u00e1gban. Ez az alak az okta\u00e9der.<\/strong> (A k\u00e9pen: „A”)<\/p>\n Van a szab\u00e1lyos rendszerben olyan alak is, amelynek a lapjai metszik ugyan mindh\u00e1rom tengelyt, de mindegyiket k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1vols\u00e1gban. Ebben az esetben annyi lapnak kell lennie, hogy a h\u00e1rom k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 metsz\u00e9si t\u00e1vols\u00e1g a h\u00e1rom tengely mindk\u00e9t v\u00e9g\u00e9n meglegyen \u00e9s ehhez \u00e9ppen 48 lap sz\u00fcks\u00e9ges. Ez az alak a negyvennyolcas<\/strong>, a hexakiszokta\u00e9der <\/strong>(a k\u00e9pen „B”), melyen az okta\u00e9derlap hely\u00e9n hat h\u00e1romsz\u00f6galak\u00fa lap fejl\u0151dik ki.<\/p>\n Ha a lapok a k\u00e9t tengelyt ugyanabban a t\u00e1vols\u00e1gban, egyet pedig ezekt\u0151l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1vols\u00e1gban metszenek, akkor a lapok sz\u00e1ma 24 lesz. Ha a k\u00e9t egyenl\u0151 metsz\u00e9si t\u00e1vols\u00e1g a nagyobb \u00e9s a harmadik a kisebb, akkor \u00fagynevezett deltoidhuszonn\u00e9gyes<\/strong>, vagy deltoidikozitetra\u00e9der<\/strong> (a k\u00e9pen „E”) keletkezik, amelyet 24 deltoid alak\u00fa lap alkot.<\/p>\n Ha pedig a k\u00e9t egyenl\u0151 metsz\u00e9si t\u00e1vols\u00e1g a kisebb, akkor a h\u00e1romszornyolchuszonn\u00e9gyes<\/strong>, vagyis tri\u00e1kiszokta\u00e9der<\/strong> (a k\u00e9pen „F”) fejl\u0151dik ki, amelyen az okta\u00e9der egy lapj\u00e1nak hely\u00e9n h\u00e1rom egyenl\u0151sz\u00e1r\u00fa, h\u00e1romsz\u00f6galak\u00fa lapot tal\u00e1lunk.<\/p>\n Van azut\u00e1n a szab\u00e1lyos rendszerben m\u00e9g egy huszonn\u00e9gylap\u00fa alak, ez a n\u00e9gyszerhathuszonn\u00e9gyes,<\/strong> vagyis a tetrakiszhexa\u00e9der<\/strong> (a k\u00e9pen „C”), amelyen a hexa\u00e9der minden lapja hely\u00e9n n\u00e9gy, egyenl\u0151 sz\u00e1r\u00fa, h\u00e1romsz\u00f6g\u0171 lap fejl\u0151dik ki. Ennek az alaknak minden egyes lapja k\u00e9t tengelyt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1vols\u00e1gban metsz, de a harmdaikkal p\u00e1rhuzamos. Ha a lapok k\u00e9t tengelyt egyenl\u0151 t\u00e1vols\u00e1gban metszenek \u00e9s a harmadikkal p\u00e1rhuzamosak, akkor tizenk\u00e9t lap\u00fa alak keletkezik, \u00e9s ez a rombidtizenkett\u0151s,<\/strong> vagyis rombdodeka\u00e9der<\/strong> (a k\u00e9pen „D”), amely a gr\u00e1n\u00e1tok<\/strong><\/a> jellemz\u0151 alakja.<\/p>\n El\u0151fordulnak m\u00e9g olyan alakok is, amelyek az el\u0151bb eml\u00edtett alakokb\u00f3l vezethet\u0151k le \u00e9s feleannyi lapb\u00f3l \u00e1llnak, mint az az alak, amelyb\u0151l sz\u00e1rmaztathat\u00f3k. Ha p\u00e9ld\u00e1ul elk\u00e9pzelj\u00fck, hogy az okta\u00e9dernek csak minden m\u00e1sodik lapja fejl\u0151dik ki el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll a n\u00e9gylap\u00fa tetra\u00e9der.<\/strong> (A k\u00e9pen „G”).<\/p>\n A\u00a0 tetrakiszhexa\u00e9derb\u0151l az \u00f6tsz\u00f6gtizenkett\u0151s<\/strong>, vagyis a pentagondodeka\u00e9der<\/strong> vezethet\u0151 le, amely a pirit k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges alakja. (A k\u00e9pen „H”). Ezeket az alakokat feles alakoknak (hemi\u00e9der<\/strong>) nevezz\u00fck, szemben a teljes alakokkal, a holo\u00e9derekkel<\/strong>. Vannak negyedes alakok is, tetrao\u00e9derek<\/strong> is.<\/p>\n Gyakran el\u0151fordul a term\u00e9szetben, hogy a krist\u00e1lyok egym\u00e1ssal \u00f6sszen\u0151ttek. Ha t\u00f6bb krist\u00e1ly \u00fagy n\u0151tt \u00f6ssze, hogy az egyes krist\u00e1lyok krist\u00e1lytani tengelyei p\u00e1rhuzamosak egym\u00e1ssal, p\u00e1rhuzamos \u00f6sszen\u00f6v\u00e9sr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk. A nem p\u00e1rhuzamos \u00f6sszen\u00f6v\u00e9s\u0171 krist\u00e1lyok k\u00f6z\u00fcl azokat, amelyek \u00f6sszen\u00f6v\u00e9se bizonyos meghat\u00e1rozott t\u00f6rv\u00e9ny szerint t\u00f6rt\u00e9nik, ikreknek<\/strong> nevezz\u00fck. Ha az iker\u00e1ll\u00e1sban \u00f6sszen\u0151tt krist\u00e1lyok egyes egy\u00e9neinek helyzet\u00e9t szem\u00fcgyre vessz\u00fck, azt tapasztaljuk, hogy az egyik krist\u00e1ly helyzete a m\u00e1sikhoz k\u00e9pest egy bizonyos tengely k\u00f6r\u00f3l 180 fokkal elforgatott. Ezt a tengelyt ikertengelynek<\/strong> nevezz\u00fck, az erre mer\u0151leges s\u00edkot, ikers\u00edknak.<\/strong> Az ikerkrist\u00e1ly egyik fele a m\u00e1siknak a t\u00fck\u00f6rk\u00e9pe. Az okta\u00e9dernek el\u0151fordul egy olyan ikres \u00f6sszen\u00f6v\u00e9se, amikor az egyik krist\u00e1ly, a m\u00e1sikhoz k\u00e9pest az egyik okta\u00e9derlapra mer\u0151leges tengely k\u00f6r\u00fcl 180 fokkal elforgatott helyzetben van. Ez igen gyakori a spinelleken.<\/strong><\/a> Ha az \u00f6sszen\u00f6v\u00e9s olyan, hogy a k\u00e9t krist\u00e1ly csak \u00e9rintkezik egym\u00e1ssal, akkor \u00e9rintkez\u00e9si ikerr\u0151l<\/strong> besz\u00e9l\u00fcnk (a k\u00e9pen „A”). Ha a k\u00e9t krist\u00e1ly kereszt\u00fcl n\u0151 egym\u00e1son, akkor az iker \u00e1tn\u00f6v\u00e9si, vagy penetr\u00e1ci\u00f3s iker.<\/strong> A k\u00e9t tetra\u00e9der gyakran \u00fagy n\u0151 egym\u00e1son kereszt\u00fcl, hogy az egyik kocka lapj\u00e1ra mer\u0151leges tengely k\u00f6r\u00fcl a m\u00e1sikhoz k\u00e9pest 180 fokkal elforgatott (a k\u00e9pen „B”). Ilyen ikrekben a gy\u00e9m\u00e1nt<\/strong> fordul el\u0151. A fluorit<\/strong><\/a> kockakrist\u00e1lyai (l\u00e1sd a lenti k\u00e9peken) sokszor az okta\u00e9derlap szerint n\u0151ttek egym\u00e1son kereszt\u00fcl.<\/p>\n (S\u00e1rga fluorit krist\u00e1lycsoport 20*8 cm, Marokk\u00f3, AlleGem gy\u0171jtm\u00e9ny.)<\/p>\n (Lila fluorit krist\u00e1lycsoport, 15*10 cm, Marokk\u00f3, AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny)<\/p>\n A dr\u00e1gak\u00f6vek k\u00f6z\u00fcl a szab\u00e1lyos rendszerben krist\u00e1lyosodik a gy\u00e9m\u00e1nt, spinell<\/a>, gr\u00e1n\u00e1t<\/a>.<\/p>\n Itt szint\u00e9n h\u00e1rom egym\u00e1sra mer\u0151leges tengely jellemz\u0151, amelyek k\u00f6z\u00fcl azonban a f\u00fcgg\u0151leges tengely hosszabb, vagy r\u00f6videbb, mint a k\u00e9t v\u00edzszintes. (A k\u00e9pen „A”.) A v\u00edzszintes tengelyekkel p\u00e1rhuzamos metszetek n\u00e9gyzetalak\u00faak, innen a rendszer elnevez\u00e9se. Azokat az alakokat, amelyek lapjai a f\u00fcgg\u0151leges tengellyel – amelyet f\u0151tengelynek is nevez\u00fcnk – p\u00e1rhuzamosak, oszlopoknak, vagy prizm\u00e1knak, a f\u0151tengelyre mer\u0151leges lapp\u00e1rt pedig v\u00e9glapnak, vagy b\u00e1zisnak nevezz\u00fck. A prizma<\/strong> egymag\u00e1ban nem alkothat krist\u00e1lyt, mert ny\u00edlt alak, m\u00e9g kev\u00e9sb\u00e9 a b\u00e1zislapok, \u00fagyhogy ezek csak kombin\u00e1ci\u00f3kban jelenhetnek meg. Azok az alakok, melyeknek lapjai mind a h\u00e1rom tengelyt metszik, a piramisok. A dr\u00e1gak\u00f6vek k\u00f6z\u00fcl p\u00e9ld\u00e1ul a cirkon<\/strong><\/a> \u00e9s a vez\u00favi\u00e1n<\/strong> krist\u00e1lyosodik a n\u00e9gyzetes rendszerben (a k\u00e9pen „B”).<\/p>\n A rendszerbe tartoz\u00f3 krist\u00e1lyokba h\u00e1rom, egym\u00e1st 60 fok alatt metsz\u0151, egyforma hossz\u00fas\u00e1g\u00fa v\u00edzszintes tengelyt k\u00e9pezhet\u00fcnk s ezekre mer\u0151leges a negyedik tengely, a f\u0151tengely, amely vagy hosszabb, vagy r\u00f6videbb, mint a v\u00edzszintes tengelyek. A f\u00fcgg\u0151leges tengellyel p\u00e1rhozamos alakok itt is prizm\u00e1k \u00e9s e tengelyre mer\u0151leges lapp\u00e1rt b\u00e1zisnak h\u00edvjuk. Fontosabb alakok m\u00e9g e rendszerben a hexagon\u00e1lis bipiramisok.<\/strong> (A k\u00e9pen „A”) A hatsz\u00f6ges rendszerben igen \u00e9rt\u00e9kes dr\u00e1gak\u00f6vek krist\u00e1lyosodnak. Ilyen a berill <\/strong><\/a>(a k\u00e9pen „B”), amelynek a rendk\u00edv\u00fcl \u00e9rt\u00e9kes v\u00e1ltozata a smaragd<\/strong><\/a>, tov\u00e1bb\u00e1 a rubin<\/a>, a zaf\u00edr<\/a><\/strong>, amelyek a korund<\/strong><\/a> v\u00e1ltozatai.<\/p>\n A hatsz\u00f6ges rendszert\u0151l el szokt\u00e1k k\u00fcl\u00f6n\u00edteni azokat az alakokat, amelyeken a h\u00e1rmas sz\u00e1m uralkodik \u00e9s ezeket a trigon\u00e1lis rendszerbe foglalj\u00e1k \u00f6ssze. Ilyen alakok a trigon\u00e1lis prizm\u00e1k, piramisok, tov\u00e1bb\u00e1 a rombo\u00e9derek (a k\u00e9pen „C”), amelyeknek hat rombuszalak\u00fa lapjuk van \u00e9s ferde kock\u00e1hoz hasonl\u00edtanak, azut\u00e1n a szkaleno\u00e9derek<\/strong> (a k\u00e9pen „D”), amelyeket tizenk\u00e9t egyenl\u0151tlen oldal\u00fa h\u00e1romsz\u00f6g alkot, \u00e9s a trapezo\u00e9derek, amelyeket hat trapeziod<\/strong> alak\u00fa lap hat\u00e1rol. A trepezo\u00e9derek a kvarc jellemz\u0151 alakjai \u00e9s hatoldal\u00fa oszlopokb\u00f3l \u00e9s rombo\u00e9derekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 kombin\u00e1ci\u00f3n az oszlopnak majd a jobb, majd a bal fels\u0151 sark\u00e1n jelennek meg. A trigon\u00e1lis rendszerbe tartoznak a turmalin<\/strong><\/a> \u00e9s a kvarc<\/strong><\/a> krist\u00e1lyai.<\/p>\n A rombos rendszerben \u00e9pp\u00fagy, mint a szab\u00e1lyos, vagy a tetragon\u00e1lis rendszerben, h\u00e1rom, egym\u00e1sra mer\u0151leges tengely van, de ezek mindegyike k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hossz\u00fas\u00e1g\u00fa, \u00fagyhogy egyiket sem lehet f\u0151tengelynek tartani. A teljes lap\u00fa alakok \u00e1tmetszete valamelyik tengelyre mer\u0151legesen \u00e1ltal\u00e1ban rombusz. Ebben a rendszerben is vannak prizm\u00e1k \u00e9s piramisok, a tengelyekre mer\u0151leges lapp\u00e1rok a v\u00e9glapok, vagy pinakoidok<\/strong>. A rombos rendszerben krist\u00e1lyosodik a top\u00e1z<\/strong><\/a>, valamint a krizolit, \u00fajkori nev\u00e9n a peridot<\/strong><\/a>, vagy olivin.<\/p>\n Ebben a rendszerben h\u00e1rom k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hossz\u00fas\u00e1g\u00fa tengely k\u00f6z\u00fcl az egyik bizonyos sz\u00f6g alatt hajlik. Szimmetrias\u00edk<\/strong> csak egy van. Ebben a rendszerben csak prizm\u00e1k \u00e9s v\u00e9glapok vannak, amelyek mind ny\u00edlt alakok, teh\u00e1t \u00f6n\u00e1ll\u00f3an nem fordulhatnak el\u0151, hanem csak kombin\u00e1ci\u00f3kban. Egyhajl\u00e1s\u00fa \u00e1sv\u00e1nyok az eukl\u00e1sz,<\/strong> az augitok,<\/strong> \u00e9s a f\u00f6ldp\u00e1tok<\/strong> egy r\u00e9sze.<\/p>\n Ebben a rendszerben h\u00e1rom k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hossz\u00fas\u00e1g\u00fa \u00e9s egym\u00e1st k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00f6g alatt metsz\u0151 tengely van. Ez a legkisebb szimmetri\u00e1j\u00fa rendszer, szimmetrias\u00edk egy\u00e1ltal\u00e1n nincs. Az alakok csak v\u00e9glapok, vagy pinakoidok, vagyis lapp\u00e1rok, vagy csak egyes lapok, amelyek term\u00e9szetesen csak kombin\u00e1ci\u00f3kban jelenhetnek meg. Ebben a rendszerben krist\u00e1lyosodik a f\u00f6ldp\u00e1tok<\/strong> egy r\u00e9sze, tov\u00e1bb\u00e1 az axinit.<\/strong><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A krist\u00e1lyok alakja: A dr\u00e1gak\u00f6vek legnagyobb r\u00e9sze a term\u00e9szetben krist\u00e1lyalakban tal\u00e1lhat\u00f3, ez\u00e9rt a dr\u00e1gak\u00f6vekkel val\u00f3 foglalkoz\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk van a krist\u00e1lytan alapvet\u00e9seinek ismeret\u00e9re. A nyers k\u00f6veket sokszor m\u00e1r a krist\u00e1lyalak szempontj\u00e1b\u00f3l, minden m\u00e1s seg\u00e9deszk\u00f6z n\u00e9lk\u00fcl is meghat\u00e1rozhatjuk. A krist\u00e1lyoknak els\u0151, legszembet\u0171n\u0151bb saj\u00e1toss\u00e1ga a s\u00edk lapokkal hat\u00e1rolt alak \u00e9s a lapok elrendez\u0151d\u00e9s\u00e9ben megnyilv\u00e1nul\u00f3 szimmetria. A krist\u00e1lyok k\u00fcls\u0151, […]<\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":9171,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"none","_seopress_titles_title":"Szab\u00e1lyos, n\u00e9gyzetes, hatsz\u00f6ges, trigon\u00e1lis, rombos, monoklin, triklin, krist\u00e1lyrendszerek","_seopress_titles_desc":"A dr\u00e1gak\u00f6vek legnagyobb r\u00e9sze a term\u00e9szetben krist\u00e1lyalakban tal\u00e1lhat\u00f3, ez\u00e9rt a dr\u00e1gak\u00f6vekkel val\u00f3 foglalkoz\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk van a krist\u00e1lytan alapvet\u00e9seinek ismeret\u00e9re.","_seopress_robots_index":"","_et_pb_use_builder":"","_et_pb_old_content":"","_et_gb_content_width":"","footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-8192","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-dragakovek-fizikai-tulajdonsagai-bevezetes-a-kristalytanba"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/8192","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=8192"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/8192\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/9171"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=8192"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=8192"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=8192"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}Homogenit\u00e1s:<\/h2>\n
Anizotr\u00f3pia:<\/h2>\n
![\"\"](\"https:\/\/allegem.com\/wp-content\/uploads\/2024\/01\/iolit-1.03-karat-ceylon-anizotropia-kristalyok-alakja-allegem-dragako-ekszer-webshop-budapest.jpg\")
<\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/allegem.com\/wp-content\/uploads\/2024\/01\/dravit-turmalin-4.91-karat-ceylon-anizotropia-kristalyok-alakja-allegem-dragako-ekszer-webshop-budapest.jpg\")
<\/p>\nSzimmetria:<\/h2>\n
T\u00e9rr\u00e1cste\u00f3ria:<\/h2>\n
Krist\u00e1lyoszt\u00e1lyok:<\/h2>\n
Szab\u00e1lyos rendszer:<\/h2>\n
![\"\"](\"https:\/\/allegem.com\/wp-content\/uploads\/2024\/01\/szabalyos-rendszer-kristalyok-alakja-allegem-dragako-ekszer-webshop-budapest.jpg\")
<\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/allegem.com\/wp-content\/uploads\/2024\/01\/ikerkristalyok-kristalyok-alakja-allegem-dragako-ekszer-webshop-budapest.jpg\")
<\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/allegem.com\/wp-content\/uploads\/2024\/01\/fluorit-sarga-kristalycsoport-marokko-szabalyos-rendszer-kristalyok-alakja-allegem-dragako-ekszer-webshop-budapest.jpg\")
<\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/allegem.com\/wp-content\/uploads\/2024\/01\/fluorit-lila-kristalycsoport-marokko-szabalyos-rendszer-kristalyok-alakja-allegem-dragako-ekszer-webshop-budapest.jpg\")
<\/p>\nN\u00e9gyzetes, vagy tetragon\u00e1lis rendszer:<\/h2>\n
![\"\"](\"https:\/\/allegem.com\/wp-content\/uploads\/2024\/01\/tetragonalis-rendszer-kristalyok-alakja-allegem-dragako-ekszer-webshop-budapest.jpg\")
<\/p>\nHatsz\u00f6ges, vagy hexagon\u00e1lis rendszer:<\/h2>\n
Trigon\u00e1lis rendszer:<\/h2>\n
![\"\"](\"https:\/\/allegem.com\/wp-content\/uploads\/2024\/01\/hexagonalis-trigonalis-rendszer-kristalyok-alakja-szkalenoeder-allegem-dragako-ekszer-webshop-budapest.jpg\")
<\/p>\nRombos rendszer:<\/h2>\n
Egyhajl\u00e1s\u00fa, vagy monoklin rendszer:<\/h2>\n
H\u00e1romhajl\u00e1s\u00fa, vagy triklin rendszer:<\/h2>\n