{"id":10918,"date":"2024-06-04T16:47:52","date_gmt":"2024-06-04T14:47:52","guid":{"rendered":"https:\/\/allegem.com\/?p=10918"},"modified":"2024-06-06T15:12:14","modified_gmt":"2024-06-06T13:12:14","slug":"achat-jaspis-szaruko","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/allegem.com\/en\/achat-jaspis-szaruko\/","title":{"rendered":"Ach\u00e1t, j\u00e1spis, szaruk\u0151"},"content":{"rendered":"

Fogalommeghat\u00e1roz\u00e1s – ach\u00e1t<\/h2>\n

A v\u00e1ltakozva k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szerkezet\u0171 \u00e9s sz\u00edn\u00e1rnyalat\u00fa kalcedonr\u00e9tegekb\u0151l \u00e1ll\u00f3<\/strong> vaskos kvarcokat ach\u00e1toknak<\/strong> nevezz\u00fck. \u00c9les \u00e1tmenet a kalcedon \u00e9s az ach\u00e1t k\u00f6z\u00f6tt nincsen, az alig elt\u00e9r\u0151 \u00e1rnyalat\u00fa r\u00e9tegekb\u0151l \u00e1ll\u00f3<\/strong> darabokat joggal nevezhetj\u00fck kalcedonnak \u00e9s ach\u00e1tnak is. A kalcedonv\u00e1ltozatok k\u00f6z\u00fcl a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges kalcedon, szarder, a karneol szerepelnek gyakrabban az ach\u00e1tokban, k\u00edv\u00fcl\u00fck m\u00e9g j\u00e1spissal, hegyikrist\u00e1llyal,<\/a> tejkvarccal, ametiszttel<\/a><\/strong> \u00e9s op\u00e1llal<\/strong> tal\u00e1lkozunk az egyes r\u00e9tegek kvarcv\u00e1ltozatai k\u00f6z\u00f6tt. Az uralkod\u00f3 v\u00e1ltozat szerint nevezz\u00fck az ach\u00e1tot kalcedon-, karneol-, vagy j\u00e1spach\u00e1tnak.<\/strong><\/p>\n

Kiv\u00e1l\u00f3, ametiszttel, hegyikrist\u00e1llyal \u00e9s f\u00fcstkvarccal t\u00f6lt\u00f6tt mandulak\u00f6ves ach\u00e1t a csehorsz\u00e1gi Liberecb\u0151l. Melaf\u00edrbazaltb\u00f3l kim\u00e1llva. AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Az egyes r\u00e9tegek v\u00e9konyabbak, vastagabbak lehetnek. A finoman r\u00e9tegzett ach\u00e1tok 2.5 centim\u00e9ternyi darabjai 17.000 egym\u00e1ssal p\u00e1rhuzamosan fut\u00f3 r\u00e9tegb\u0151l is \u00e1llhat. Az igen finoman r\u00e9tegzett ach\u00e1tokb\u00f3l a r\u00e9tegz\u0151d\u00e9sre mer\u0151legesen v\u00e1gott lemezk\u00e9k \u00e1tes\u0151 f\u00e9nyben sziv\u00e1rv\u00e1nysz\u00ednben j\u00e1tszanak (sziv\u00e1rv\u00e1nyach\u00e1t). Az egyes r\u00e9tegek \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3s\u00e1ga a nagyon \u00e1ttetsz\u0151t\u0151l az \u00e1tl\u00e1tszatlanig v\u00e1ltozik.<\/p>\n

Igen finoman r\u00e9tegzett ach\u00e1t a csehorsz\u00e1gi Morcinovb\u00f3l. AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Az \u00e1ltal\u00e1ban 3-5 mm vastag r\u00e9tegekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 olyan ach\u00e1tokat, melyekben vil\u00e1gos r\u00e9teg mindig s\u00f6t\u00e9tebben sz\u00ednezettel v\u00e1ltozik, \u00f3nixoknak nevezz\u00fck. Egyszer\u0171en \u00f3nix<\/strong> a neve a fekete-feh\u00e9r r\u00e9teges ach\u00e1tnak, m\u00edg ha feh\u00e9r \u00e9s sz\u00fcrk\u00e9s k\u00e9k r\u00e9tegek v\u00e1ltakoznak: kalcedon-\u00f3nix<\/strong>, ha feh\u00e9r \u00e9s v\u00f6r\u00f6s: karneol-\u00f3nix<\/strong>, ha feh\u00e9r \u00e9s barna: sz\u00e1rd\u00f3nix<\/strong> a k\u0151 neve. Ezek az \u00f3nixv\u00e1ltozatok voltak az \u00f3- \u00e9s k\u00f6z\u00e9pkor k\u00e1mea metsz\u0151inek legkedveltebb anyagai.<\/p>\n

Az ach\u00e1tok term\u00e9szetes sz\u00ednez\u0151d\u00e9se<\/strong><\/a> rendszerint csak nagyon halov\u00e1ny, a braz\u00edliai, uruguayi ach\u00e1tok \u00fagysz\u00f3lv\u00e1n mind csak mesters\u00e9gesen sz\u00ednezve, festve<\/strong> ker\u00fclnek forgalomba. Hogy a kalcedonok festhet\u0151k-e vagy sem, ezt az egyes kalcedonr\u00e9tegek amorf, kolloid\u00e1lis kovasav-tartalma<\/strong> hat\u00e1rozza meg, ez veszi fel<\/strong> ugyanis a fest\u00e9kanyagot.<\/strong> A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kalcedonr\u00e9tegek<\/strong> fel\u00e9p\u00edtette ach\u00e1tok sz\u00ednfelvev\u0151 k\u00e9pess\u00e9ge nem egys\u00e9ges.<\/strong> Vannak t\u00f6bb kolloid\u00e1lis kovasavat tartalmaz\u00f3 r\u00e9tegek, melyek j\u00f3l festhet\u0151k,<\/strong> m\u00e1sok kev\u00e9sbe, egyes r\u00e9tegek meg \u00e9ppen semmi fest\u00e9kanyagot nem vesznek fel, ezek mindenkor feh\u00e9rek maradnak.<\/strong> A k\u00f6nnyen festhet\u0151 r\u00e9tegeket l\u00e1gyaknak, az egy\u00e1ltal\u00e1n nem festhet\u0151ket kem\u00e9nynek mondj\u00e1k az ach\u00e1t csiszol\u00f3k. Az olyan k\u00f6veket, melyek teljes eg\u00e9sz\u00fckben egyform\u00e1n sz\u00ednezhet\u0151k, massik-nak nevezik.<\/p>\n

Az ach\u00e1tok fest\u00e9se:<\/h2>\n

A festend\u0151 darabokat el\u0151sz\u00f6r l\u00fagban, vagy savban f\u0151zik<\/strong>, hogy a szennyez\u0151d\u00e9sekt\u0151l teljesen megtiszt\u00edts\u00e1k. A feket\u00e9re festend\u0151ket ezut\u00e1n h\u00edg cukor-, vagy m\u00e9zoldatba<\/strong> helyezik s ebben 85-90 Celsius fokos h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten k\u00e9t-h\u00e1rom h\u00e9tig f\u0151zik<\/strong>, gondosan \u00fcgyelve arra, hogy az elp\u00e1rolgott folyad\u00e9kot mindig p\u00f3tolj\u00e1k, a k\u00f6vek mindig v\u00edz alatt \u00e1lljanak. A cukor-, illetve m\u00e9zoldatb\u00f3l kiv\u00e9ve, ez oldatokkal telesz\u00edv\u00f3dott k\u00f6veket k\u00e9nsavba teszik<\/strong> \u00e9s a k\u0151 min\u0151s\u00e9ge szerit \u00f3r\u00e1k-, esetleg naphosszat f\u0151zik<\/strong>. A k\u00e9nsav a felvett cukrot elszenes\u00edti, teh\u00e1t az ach\u00e1t azon r\u00e9tegei, melyek jelent\u0151s mennyis\u00e9g\u0171 cukrot vettek fel, feket\u00e9k lesznek,<\/strong> a t\u00f6bbiek pedig megbarnulnak.<\/strong> Azok a r\u00e9tegek, melyek semmi cukrot nem vettek fel, megtartj\u00e1k eredeti vil\u00e1gos sz\u00edn\u00fcket.<\/strong> A barn\u00e1ra festend\u0151 ach\u00e1tokat, mint a sz\u00e1rdern\u00e9l eml\u00edtettem cukorral, m\u00edg a v\u00f6r\u00f6sre festend\u0151ket vas oldattal itatj\u00e1k \u00e1t \u00e9s ut\u00e1na \u00e9getik. El\u0151bbi esetben karamell keletkezik \u00e9s \u00edgy sz\u00e1rd\u00f3nixot,<\/strong> ut\u00f3bbiban vasoxid keletkezik \u00e9s \u00edgy karneol\u00f3nixot nyernek.<\/strong> Azt, hogy a vashidroxid festette, term\u00e9szetes barna sz\u00edn\u0171 ach\u00e1tok hev\u00edtve megv\u00f6r\u00f6s\u00f6dnek, m\u00e1r az \u00f3korban is tudt\u00e1k, a nem festett karneol\u00f3nixokat \u00edgy \u00e1ll\u00edtott\u00e1k \u00e9s \u00edgy \u00e1ll\u00edtj\u00e1k ma is el\u0151.<\/p>\n

A term\u00e9szetben is el\u0151fordul\u00f3, kellemes hat\u00f3 ilyen sz\u00edneken k\u00edv\u00fcl megfestik ma az ach\u00e1tot a term\u00e9szetben soha el\u0151 nem fordul\u00f3, \u00edzl\u00e9stelen\u00fcl rik\u00edt\u00f3 sz\u00ednekre is, k\u00e9kre, z\u00f6ldre, s\u00e1rg\u00e1ra, r\u00f3zsasz\u00ednre.<\/strong> K\u00e9k sz\u00ednt \u00fagy \u00e9rnek el, hogy a k\u00f6veket el\u0151sz\u00f6r s\u00e1rgav\u00e9rl\u00fags\u00f3,<\/strong> azut\u00e1n vasklorid<\/strong> oldat\u00e1ban f\u0151zik, mikor is a vegy\u00fcleteket felvett r\u00e9tegekben berlini k\u00e9k<\/strong> csap\u00f3dik le. A vegyszereknek er\u0151sebb, gyeng\u00e9bb alkalmaz\u00e1s\u00e1val a k\u00e9knek sz\u00e1mos \u00e1rnyalata \u00e1ll\u00edthat\u00f3 el\u0151. Az egyenletesen k\u00e9kre festett ach\u00e1tot „n\u00e9met laz\u00fark\u0151”<\/strong> n\u00e9v alatt hozz\u00e1k forgalomba. A citroms\u00e1rga<\/strong> sz\u00ednt s\u00f3savban<\/strong>, a z\u00f6ldet kr\u00f3msavas<\/strong> oldatban val\u00f3 f\u0151z\u00e9s,<\/strong> majd er\u0151s hev\u00edt\u00e9s \u00fatj\u00e1n, m\u00edg a r\u00f3zsasz\u00ednt, illetve iboly\u00e1t alkoholban oldott analinfest\u00e9kkel<\/strong> \u00e9rik el. Az analinfest\u00e9kkel kapott sz\u00ednek hamar kifakulnak, az el\u0151tt\u00fck eml\u00edtett m\u00f3dokon festett k\u00f6vek sz\u00edne azonban tart\u00f3s.<\/p>\n

Az ach\u00e1tok keletkez\u00e9se:<\/h2>\n

Az ach\u00e1tok rendszerint vulk\u00e1ni k\u0151zetek<\/strong> (porf\u00edr, bazalt, de k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen melaf\u00edr) h\u00f3lyagjait<\/strong> t\u00f6ltik ki, mint cip\u00f3-, k\u00f6rte-, mandulaalak\u00fa<\/strong> \u00fagynevezett ach\u00e1tmandul\u00e1k. Ezeknek az \u00e9rdes, r\u00fccsk\u00f6s fel\u00fclet\u0171 ach\u00e1tmandul\u00e1knak a nagys\u00e1ga t\u00e1g hat\u00e1rok k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1ltozik, bors\u00f3nagys\u00e1g\u00fat\u00f3l a m\u00e9teres, t\u00f6bb m\u00e9teres \u00e1tm\u00e9r\u0151ig. Ezeket a mandul\u00e1kat vagy teljesen kit\u00f6lti<\/strong> az ach\u00e1t<\/strong> anyaga, vagy pedig k\u00f6zep\u00fck\u00f6n \u00fcregesek.<\/strong> Az \u00fcregekbe rendszerint hegyikrist\u00e1lyok,<\/a> ametisztek<\/a><\/strong> ny\u00falnak be, m\u00e1skor cseppk\u00f6ves, ves\u00e9s kalcedon<\/strong> alkotja az \u00fcregek fal\u00e1t. Az ach\u00e1tmandul\u00e1k egyes r\u00e9tegeinek lefut\u00e1sa \u00e1ltal\u00e1ban a mandula alakj\u00e1t \u00e9s k\u00f6rvonalait k\u00f6vetik. Ha a k\u00fcls\u0151 alak g\u00f6mb,<\/strong> a k\u00f6rk\u00f6r\u00f6sen fut\u00f3 r\u00e9tegek k\u00f6rach\u00e1tot<\/strong> hoznak l\u00e9tre, ha a nagyobb, s\u00f6t\u00e9t k\u00f6zepet vil\u00e1gosabb, keskeny k\u00f6r,<\/strong> vagy k\u00f6r\u00f6k veszik k\u00f6r\u00fcl, szemach\u00e1tr\u00f3l<\/strong> sz\u00f3lunk. N\u00e9mely szab\u00e1lytalan alak\u00fa ach\u00e1tmandula r\u00e9tegeinek lefut\u00e1sa v\u00e1r-, er\u0151d\u00edtm\u00e9ny<\/strong> alaprajz\u00e1ra eml\u00e9keztet, ezeket p\u00e9ld\u00e1ul er\u0151d-, vagy v\u00e1rach\u00e1tnak<\/strong> nevezz\u00fck. Cs\u0151ach\u00e1tban<\/strong> t\u00f6bb k\u00f6z\u00e9ppont k\u00f6r\u00fcl helyezkedik el k\u00f6rk\u00f6r\u00f6sen a k\u0151 anyaga.<\/p>\n

Mandulaalak\u00fa, hegyikrist\u00e1llyal, ametiszttel \u00e9s f\u00fcstkvarccal teljesen kit\u00f6lt\u00f6tt ach\u00e1t a csehorsz\u00e1gi Liberecb\u0151l. AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Ritk\u00e1bban tal\u00e1lhat\u00f3 az ach\u00e1t eret<\/strong> vagy reped\u00e9st kit\u00f6lt\u0151<\/strong> alakj\u00e1ban, ilyenkor r\u00e9tegei az \u00e9r, vagy reped\u00e9s falaival p\u00e1rhuzamosan futnak. A p\u00e1rhuzamosan fut\u00f3 r\u00e9tegek fel\u00e9p\u00edtette ach\u00e1toknak szalagach\u00e1t a nev\u00fck. Ha hegymozg\u00e1sok<\/strong> a szalagach\u00e1tot darabokra t\u00f6rdelik<\/strong> \u00e9s ezeket a darabokat a kovasavg\u00e9l \u00fajb\u00f3l \u00f6sszeragasztja, romach\u00e1t<\/strong> keletkezik.<\/p>\n

Az ach\u00e1tok el\u0151fordul\u00e1sa:<\/h2>\n

Magyarorsz\u00e1g:<\/h3>\n

Haz\u00e1nkban a M\u00e1tr\u00e1ban,<\/strong> illetve Zempl\u00e9ni-hegys\u00e9gben<\/strong> tal\u00e1lhat\u00f3 sz\u00e9p ach\u00e1t. A M\u00e1tr\u00e1ban Gy\u00f6ngy\u00f6soroszi, Gy\u00f6ngy\u00f6ssolymos, Gy\u00f6ngy\u00f6starj\u00e1n<\/strong> az eml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 lel\u0151helyek,<\/strong><\/a> m\u00edg a Zempl\u00e9nben Erd\u0151horv\u00e1tiban<\/strong> tal\u00e1lhat\u00f3 sz\u00e9p ach\u00e1t.<\/p>\n

Csod\u00e1latos j\u00e1spach\u00e1t a magyarorsz\u00e1gi Gy\u00f6ngy\u00f6soroszib\u00f3l. Saj\u00e1t gy\u0171jt\u00e9s. AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Rom\u00e1nia:<\/h3>\n

Erd\u00e9lyben Torock\u00f3<\/strong> \u00e9s Teker\u0151<\/strong> vid\u00e9k\u00e9n fordulnak el\u0151 csinos, kisebb ach\u00e1tmandul\u00e1k augitporf\u00edr<\/strong>, illetve kvarcporf\u00edr<\/strong> \u00fcregeiben. E k\u0151zetekb\u0151l kim\u00e1llva<\/strong> ker\u00fclnek a darabok v\u00edzmos\u00e1sokba, patakokba.<\/p>\n

\u00d3kori lel\u0151hely – Szic\u00edlia:<\/h3>\n

Eur\u00f3pa legr\u00e9gebben<\/strong> ismert ach\u00e1t lel\u0151helye,<\/strong><\/a> honnan e kvarcv\u00e1ltozat nev\u00e9t is nyerte Szic\u00edli\u00e1ban<\/strong> volt, az Achates foly\u00f3<\/strong> kavicsai k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lt\u00e1k az \u00f3korban csinosan cs\u00edkozott, s\u00e1vozott k\u00f6veit. Ezt az el\u0151fordul\u00e1st az \u00f3kori term\u00e9szettud\u00f3s Theophrastos<\/strong> is eml\u00edti.<\/p>\n

N\u00e9metorsz\u00e1g – Idar-Oberstein<\/h3>\n

A vil\u00e1gpiacot \u00e9vsz\u00e1zadokon kereszt\u00fcl N\u00e9metorsz\u00e1g l\u00e1tta el ach\u00e1ttal. A Birkenfeld-hercegs\u00e9g<\/strong> ter\u00fclet\u00e9n m\u00e1r a XIII. sz\u00e1zadban<\/strong> felt\u00e1rt obersteini, idari, oberkircheni, feiseni<\/strong> gazdag el\u0151fordul\u00e1sok<\/strong><\/a> alkott\u00e1k alapj\u00e1t az idar-obersteini sz\u00e1zados m\u00falt\u00fa, ach\u00e1tcsiszol\u00f3 iparnak,<\/strong> mely hossz\u00fa id\u0151k\u00f6n kereszt\u00fcl \u00fagysz\u00f3lv\u00e1n n\u00e9met nemzeti ipar<\/strong> volt. Az ach\u00e1t mandul\u00e1k melaf\u00edr \u00fcregekben fordultak el\u0151, eleinte m\u00e1sodlagos, majd az els\u0151dleges lel\u0151helyeket akn\u00e1zt\u00e1k ki, m\u00edg a XIX. sz\u00e1zad elej\u00e9n<\/strong> a k\u00f6rny\u00e9k k\u00e9szlete \u00fagysz\u00f3lv\u00e1n teljesen kimer\u00fclt.<\/strong><\/p>\n

D\u00e9l-Amerika<\/h3>\n

A mai ach\u00e1tsz\u00fcks\u00e9gletet D\u00e9l-Amerika, Uruguay<\/strong> \u00e9s a braz\u00edliai Rio Grande do Sul<\/strong> \u00e1llam gazdag lel\u0151helyei<\/strong><\/a> fedezik. A d\u00e9l-amerikai ach\u00e1tok er\u0151sen m\u00e1llott melaf\u00edrok<\/strong> mandula \u00fcregeib\u0151l sz\u00e1rmaznak \u00e9s ametisztet,<\/a> citrint,<\/a> kalcedont, karneolt<\/strong> tartalmaz\u00f3 mandulak\u00f6vekkel<\/strong> egy\u00fctt fordulnak el\u0151. A gyakran hatalmas, h\u00e9t m\u00e9tert is el\u00e9r\u0151,<\/strong> mandul\u00e1k alakja rendszerint lapos keny\u00e9rhez hasonl\u00f3.<\/strong> Az els\u0151dleges lel\u0151helyek a Rio de la Plata<\/strong> torkolat\u00e1n\u00e1l a Serra de Mar<\/strong>-ig terjed\u0151 ter\u00fcletre esnek. A leg\u00e9rt\u00e9kesebb anyagot, a kit\u0171n\u0151en festhet\u0151 \u00fagynevezett serra k\u00f6veket a Serra do mar el\u0151fordul\u00e1sai szolg\u00e1ltatj\u00e1k. A D\u00e9l-Amerik\u00e1ban termelt ach\u00e1t mennyis\u00e9g t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9sze N\u00e9metorsz\u00e1gba, Idar-Obersteinbe ker\u00fcl feldolgoz\u00e1sra.<\/p>\n

Tipikus, igen nagym\u00e9ret\u0171 30 cm \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171, brazil ach\u00e1t, nem festett, term\u00e9szetes, \u00e9rdekes rajzolattal, igen sz\u00e9p k\u00e9kes sz\u00ednnel, AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Madagaszk\u00e1r:<\/h3>\n

Madagaszk\u00e1r sziget\u00e9n, Antsirabe<\/strong> mellett tal\u00e1ltak sok ach\u00e1tot, a k\u00f6vek min\u0151s\u00e9ge azonban elmarad a d\u00e9l-amerikaiakt\u00f3l.<\/p>\n

Az ach\u00e1t felhaszn\u00e1l\u00e1sa:<\/h2>\n

Az ach\u00e1tot gy\u0171r\u0171be, mellt\u0171kbe, r\u00e9gebben k\u00e9zel\u0151gombokba foglalhat\u00f3 k\u00f6veknek, nyak\u00e9k\u00fcl f\u0171zhet\u0151 goly\u00f3knak csiszolj\u00e1k,<\/strong> <\/a>tov\u00e1bb\u00e1 v\u00e1z\u00e1kat, t\u00e1lakat, serlegeket, hamutart\u00f3kat, \u00edr\u00f3asztal k\u00e9szleteket, ev\u0151eszk\u00f6z nyelet, dobozokat, fesz\u00fcleteket \u00e9s egy\u00e9b d\u00edszt\u00e1rgyakat k\u00e9sz\u00edtenek<\/strong> bel\u0151le. Kev\u00e9sb\u00e9 sz\u00e9p p\u00e9ld\u00e1nyaib\u00f3l k\u00e9sz\u00fcltek az ach\u00e1t mozsarak, d\u00f6rzscs\u00e9sz\u00e9k, amelyeket laborat\u00f3riumokban, gy\u00f3gyszert\u00e1rakban haszn\u00e1ltak.<\/p>\n

A hatalmas ach\u00e1t mandul\u00e1kat kalap\u00e1cs \u00e9s \u00e9k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel darabolj\u00e1k fel, a darabokat gy\u00e9m\u00e1nt- vagy karbid f\u0171r\u00e9sszel v\u00e1gj\u00e1k a k\u00edv\u00e1nt nagys\u00e1g\u00fara, ut\u00e1na homokk\u00f6v\u00f6n csiszolj\u00e1k.<\/p>\n

Faach\u00e1t:<\/h2>\n

Faach\u00e1tnak a kalcedont\u00f3l,<\/strong> kisebb r\u00e9szben a j\u00e1spis<\/strong> \u00e9s op\u00e1lt\u00f3l<\/strong> elk\u00f6ves\u00edtett fat\u00f6rzseket<\/strong> nevezz\u00fck, melyeken legt\u00f6bbsz\u00f6r m\u00e9g j\u00f3l l\u00e1that\u00f3ak a geol\u00f3giai m\u00faltban \u00e9lt f\u00e1nak ed\u00e9nyei \u00e9s \u00e9vgy\u0171r\u0171i. A sz\u00e9p sz\u00edn\u0171, \u00e9rdekes rajz\u00fa faach\u00e1tokat k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Amerik\u00e1ban nagyon kedvelik \u00e9s bel\u0151l\u00fck asztallapokat, dobozokat, v\u00e1z\u00e1kat \u00e9s gy\u0171r\u0171k\u00f6veket csiszolnak.<\/p>\n

Szaruk\u0151:<\/h2>\n

A szaruk\u0151 igen finom szemcs\u00e9s t\u00f6m\u00f6tt kvarcv\u00e1ltozat,<\/strong> melynek f\u00e9nye \u00e9s sz\u00edne<\/strong> a szaru\u00e9hoz<\/strong> hasonl\u00f3. Sz\u00e9lein \u00e1ttetsz\u0151, \u00e1tl\u00e1tszatlan, t\u00f6r\u00e9se sz\u00e1lk\u00e1s. Sz\u00edne rendszerint sz\u00fcrk\u00e9s, ritk\u00e1bban barn\u00e1s, s\u00e1rg\u00e1s, z\u00f6ldes, vagy fekete. R\u00e9gebben ev\u0151eszk\u00f6z\u00f6k, kardok \u00e9s t\u0151r\u00f6k nyel\u00e9t, botfoganty\u00fakat, gombokat k\u00e9sz\u00edtettek bel\u0151le, ma azonban m\u00e1r nem igaz\u00e1n keresik.<\/p>\n

J\u00e1spis:<\/h2>\n

A j\u00e1spis finom szemcs\u00e9s,<\/strong> k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 idegen szennyez\u0151d\u00e9sekt\u0151l sz\u00ednezett, \u00e1tl\u00e1tszatlan, t\u00f6m\u00f6tt kvarcv\u00e1ltozat. A leggyakoribb v\u00f6r\u00f6s<\/strong> \u00e9s barna<\/strong> j\u00e1spisokat vasoxid, illet\u0151leg vashidroxid festi. E k\u00e9t sz\u00ednen k\u00edv\u00fcl s\u00e1rga, z\u00f6ld, sz\u00fcrke, k\u00e9kes<\/strong> sz\u00ednekben is el\u0151fordul. Ha darabjain k\u00e9t sz\u00edn p\u00e1rhuzamosan v\u00e1ltja egym\u00e1st, szalagos-j\u00e1spisnak<\/strong> nevezz\u00fck, m\u00edg a mandula\u00fcrgeket kit\u00f6lt\u0151, r\u00e9teges fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171, t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt j\u00e1spisanyag\u00fa mandulak\u00f6veknek j\u00e1spach\u00e1t<\/strong> a neve.<\/p>\n

Szalagos j\u00e1spis a magyarorsz\u00e1gi Gy\u00f6ngy\u00f6soroszib\u00f3l. AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny, saj\u00e1t gy\u0171jt\u00e9s.<\/p>\n

\"\"

N\u00e9vtelen terv – 1<\/p><\/div>\n

K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen sz\u00e9pek az Ural-hegys\u00e9g<\/strong> t\u00f6bb pontj\u00e1n el\u0151fordul\u00f3, v\u00e1ltozatos sz\u00edn\u0171 j\u00e1spisok, melyeket r\u00e9gebben igen nagy mennyis\u00e9gben dolgoztak fel. A roppant v\u00e1ltozatos sz\u00edn\u0171 j\u00e1spisokb\u00f3l asztald\u00edszeket, v\u00e1z\u00e1kat, s\u00f3tart\u00f3kat, d\u00edszt\u00e1lakat \u00e9s a k\u0151 term\u00e9szetes sz\u00ednfoltjait \u00fcgyesen kihaszn\u00e1lva, meglep\u0151 hat\u00e1s\u00fa mozaikk\u00e9peket k\u00e9sz\u00edtettek. Ma k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nyakl\u00e1ncnak f\u0171zhet\u0151 goly\u00f3csk\u00e1kat, kisebb d\u00edszt\u00e1rgyakat csiszolnak bel\u0151le.<\/p>\n

Puddingk\u0151:<\/h2>\n

A puddingk\u0151 s\u00e1rg\u00e1s sz\u00edn\u0171, kvarcos-op\u00e1los alapanyaga \u00e1gyazott sz\u00fcrke vagy barna j\u00e1spiskavicsok k\u00e9pezte konglomer\u00e1t.<\/strong> Csiszolva a mandul\u00e1s, mazsol\u00e1s t\u00e9szt\u00e1hoz hasonl\u00edt, v\u00e9kony lemezeib\u0151l dobozokat, szelenc\u00e9ket \u00e1ll\u00edtanak \u00f6ssze. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen sz\u00e9p darabokban tal\u00e1lj\u00e1k Sk\u00f3ci\u00e1ban \u00e9s d\u00e9l-Afrik\u00e1ban.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Fogalommeghat\u00e1roz\u00e1s – ach\u00e1t A v\u00e1ltakozva k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szerkezet\u0171 \u00e9s sz\u00edn\u00e1rnyalat\u00fa kalcedonr\u00e9tegekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 vaskos kvarcokat ach\u00e1toknak nevezz\u00fck. \u00c9les \u00e1tmenet a kalcedon \u00e9s az ach\u00e1t k\u00f6z\u00f6tt nincsen, az alig elt\u00e9r\u0151 \u00e1rnyalat\u00fa r\u00e9tegekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 darabokat joggal nevezhetj\u00fck kalcedonnak \u00e9s ach\u00e1tnak is. A kalcedonv\u00e1ltozatok k\u00f6z\u00fcl a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges kalcedon, szarder, a karneol szerepelnek gyakrabban az ach\u00e1tokban, k\u00edv\u00fcl\u00fck m\u00e9g j\u00e1spissal, hegyikrist\u00e1llyal, tejkvarccal, […]<\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":10928,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"none","_seopress_titles_title":"Ach\u00e1t, j\u00e1spis tulajdons\u00e1gai, el\u0151fordul\u00e1sa, jellemz\u0151i, felhaszn\u00e1l\u00e1sa","_seopress_titles_desc":"A v\u00e1ltakozva k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szerkezet\u0171 \u00e9s sz\u00edn\u00e1rnyalat\u00fa kalcedonr\u00e9tegekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 vaskos kvarcokat ach\u00e1toknak nevezz\u00fck. A j\u00e1spis finom szemcs\u00e9s, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 idegen szennyez\u0151d\u00e9sekt\u0151l sz\u00ednezett, \u00e1tl\u00e1tszatlan, t\u00f6m\u00f6tt kvarcv\u00e1ltozat.","_seopress_robots_index":"","_et_pb_use_builder":"","_et_pb_old_content":"","_et_gb_content_width":"","footnotes":""},"categories":[148],"tags":[],"class_list":["post-10918","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-dragakovek-reszletes-leirasa"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10918","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=10918"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10918\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/10928"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=10918"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=10918"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=10918"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}