{"id":10635,"date":"2024-05-14T14:23:25","date_gmt":"2024-05-14T12:23:25","guid":{"rendered":"https:\/\/allegem.com\/?p=10635"},"modified":"2024-05-16T13:26:33","modified_gmt":"2024-05-16T11:26:33","slug":"a-hegyikristaly-tulajdonsagai-elofordulasa-erteke","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/allegem.com\/en\/a-hegyikristaly-tulajdonsagai-elofordulasa-erteke\/","title":{"rendered":"A hegyikrist\u00e1ly tulajdons\u00e1gai, el\u0151fordul\u00e1sa, \u00e9rt\u00e9ke"},"content":{"rendered":"

A hegyikrist\u00e1ly elnevez\u00e9se:<\/h2>\n

A g\u00f6r\u00f6g\u00f6k azt tartott\u00e1k, hogy a hegyikrist\u00e1lyok<\/strong><\/a> az Alpok magas cs\u00facsainak dermeszt\u0151 hideg\u00e9ben felolvaszthatatlan j\u00e9gg\u00e9 fagyott v\u00edzb\u0151l keletkeztek. Ez\u00e9rt nevezt\u00e9k el az \u00e1sv\u00e1nyt kristallos-nak, azaz j\u00e9gnek. Ez az \u00f3kori felfog\u00e1s csak a k\u00e9s\u0151 k\u00f6z\u00e9pkorban d\u0151lt meg.<\/p>\n

K\u00e9miai \u00f6sszet\u00e9tele:<\/h2>\n

A teljesen sz\u00edntelen hegyikrist\u00e1ly<\/strong><\/a> k\u00e9miailag<\/strong><\/a> ide\u00e1lisan tiszta kovasav, k\u00e9plete SiO2. A kvarc fizikai \u00e9s k\u00e9miai tulajdons\u00e1gai<\/strong> a hegyikrist\u00e1lyon tanulm\u00e1nyozhat\u00f3k a legnagyobb pontoss\u00e1ggal.<\/p>\n

Kiv\u00e1l\u00f3, sz\u00edntelen, nyolcsarkos csiszol\u00e1s\u00fa hegyikrist\u00e1ly Arkansas-b\u00f3l. 8.86 kar\u00e1t. AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Fizikai tulajdons\u00e1gai:<\/h2>\n

Krist\u00e1lyrendszere:<\/h3>\n

Fenn\u0151t krist\u00e1lyai<\/strong> <\/a>rendszerint kit\u0171n\u0151en fejlett, karcs\u00fa, hatsz\u00f6ges oszlopok,<\/strong> melyeket alaprombo\u00e9der lapjai fednek. A krist\u00e1lyok t\u00f6k\u00e9letes \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3s\u00e1g\u00e1t gyakran zavarj\u00e1k szil\u00e1rd \u00e9s folyad\u00e9k z\u00e1rv\u00e1nyok.<\/p>\n

A sziv\u00e1rv\u00e1nykvarc:<\/h3>\n

Azokat a hegyikrist\u00e1lyokat,<\/strong><\/a> melyeknek term\u00e9szetes \u00faton keletkezett finom reped\u00e9sei, a bel\u00e9j\u00fck hatolt igen v\u00e9kony leveg\u0151r\u00e9teg okozta interferencia folyt\u00e1n sziv\u00e1rv\u00e1nysz\u00ednt j\u00e1tszanak, \u00edrisz-, vagy sziv\u00e1rv\u00e1nykvarcoknak nevezz\u00fck. Mesters\u00e9gesen is el\u0151\u00e1ll\u00edtj\u00e1k \u0151ket olyk\u00e9ppen, hogy felhev\u00edtett hegyikrist\u00e1lyt hideg v\u00edzbe m\u00e1rtanak. Ha a v\u00edz sz\u00ednesre festett \u00e9s a krist\u00e1lyt huzamosabb ideig benne hagyj\u00e1k, a fest\u00e9k behatol \u00e9s a reped\u00e9sek ment\u00e9n sz\u00ednesre festett kvarcot kapunk.<\/p>\n

El\u0151fordul\u00e1sa:<\/h2>\n

Eur\u00f3pa:<\/h3>\n

A k\u0151v\u00e9s\u0151k, k\u0151csiszol\u00f3k a hegyikrist\u00e1ly<\/strong><\/a> sz\u00fcks\u00e9glet\u00fcket a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9ig az Alpokb\u00f3l szerezt\u00e9k be.<\/a><\/strong> A krist\u00e1lyok az Alpok fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben oly jelent\u0151s szerepet j\u00e1tsz\u00f3 gr\u00e1nitok, krist\u00e1lyos pal\u00e1k hasad\u00e9kainak \u00fcregeinek falain n\u0151ttek fenn egyenk\u00e9nt, vagy gazdag csoportokban. A k\u0151zetek m\u00e1ll\u00e1sa ut\u00e1n a gleccserek jeg\u00e9be, a patakok medr\u00e9be ker\u00fclnek \u00e9s ott t\u00f6bb\u00e9 kev\u00e9sb\u00e9 megkopva, leg\u00f6mb\u00f6ly\u00f6dve szolg\u00e1ltatt\u00e1k a r\u00e9giek \u00e1ltal annyira keresett, k\u00edv\u00fcl hom\u00e1lyos, belsej\u00fckben v\u00edztiszta kvarckavicsokat. Az \u00f3kori R\u00f3ma, valamint a renesz\u00e1nsz pomp\u00e1s hegyikrist\u00e1ly ed\u00e9nyeinek anyaga \u00fagysz\u00f3lv\u00e1n mind az Alpokb\u00f3l sz\u00e1rmazott.<\/p>\n

Az Alpok egyes v\u00f6lgyeiben sz\u00e1zadok \u00f3ta ap\u00e1r\u00f3l fi\u00fara sz\u00e1ll\u00f3 mesters\u00e9g a krist\u00e1ly keres\u00e9s.<\/strong><\/a> A tavaszi olvad\u00e1s ut\u00e1n indulnak meg a krist\u00e1lykeres\u0151k, bej\u00e1rj\u00e1k a gazdagabb el\u0151fordul\u00e1siakr\u00f3l ismert nagyobb, valamint az eldugottabb v\u00f6lgyeket, \u00e1tkutatj\u00e1k a gleccserek hordal\u00e9k\u00e1t, a patakmedreket, vizsg\u00e1lj\u00e1k a k\u0151zetekben h\u00faz\u00f3d\u00f3 kvarcereket, kopogtatv\u00e1n k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fck a sziklafalat, mikor is a hegyikrist\u00e1lyokat rejt\u0151 kisebb-nagyobb \u00fcregek kong\u00f3 hanggal \u00e1rulj\u00e1k el magukat.<\/p>\n

Az \u00fcregek rendszerint csak \u00f6k\u00f6l, illetve fejnagys\u00e1g\u00faak, n\u00e9ha azonban rendk\u00edv\u00fcli m\u00e9ret\u0171ek. A kvarckrist\u00e1lyok b\u00e9lelte nagyobb \u00fcregeket krist\u00e1lypinc\u00e9knek nevezik, 1719-ben a sv\u00e1jci Alpokban, Grimsel mellett egy \u00f3ri\u00e1si krist\u00e1lypinc\u00e9t t\u00e1rtak fel, amely 1000 m\u00e1zsa ragyog\u00f3 hegyikrist\u00e1lyt szolg\u00e1ltatott. A legnagyobb p\u00e9ld\u00e1ny s\u00falya megk\u00f6zel\u00edtette a nyolcsz\u00e1z kilogrammot. Szint\u00e9n Sv\u00e1jcban, M\u00fcnster \u00e9s Lax k\u00f6z\u00f6tt felt\u00e1rt krist\u00e1lypinc\u00e9b\u0151l viszont sz\u00e1mos gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, v\u00edztiszta, 22 – 635 kilogramm s\u00faly\u00fa hegyikrist\u00e1lyt zs\u00e1km\u00e1nyoltak a szerencs\u00e9s felfedez\u0151k. Kit\u0171n\u0151 min\u0151s\u00e9g\u0171 hegyikrist\u00e1lyt szolg\u00e1ltatnak a sv\u00e1jci Wallis-kanton \u00e9s a franciaorsz\u00e1gi dauphin\u00e9beli Bourg d’Oisans kvarcerei.<\/p>\n

Csehorsz\u00e1g Vysocina ker\u00fclet kvarc el\u0151fordul\u00e1sai (Dolny bory, Pikarec, Bobruvka, Suki, Bohdalec, Dobr\u00e1 Vod\u00e1, stb.)\u00a0 h\u00edresek, ahol pegmatitos tel\u00e9rekben f\u00fcstkvarccal, citrinnel, albittal, ortokl\u00e1sszal \u00e9s turmalinnal egy\u00fctt fordul el\u0151.<\/p>\n

Csepp form\u00e1j\u00fa, 8 kar\u00e1tos hegyikrist\u00e1ly Braz\u00edli\u00e1b\u00f3l. AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

 <\/p>\n

Braz\u00edlia:<\/h3>\n

A piacot napjainkban a braz\u00edliai hegyikrist\u00e1ly<\/strong><\/a> uralja. Olyan kit\u0171n\u0151 min\u0151s\u00e9gben, olyan nagy mennyis\u00e9gben tal\u00e1lhat\u00f3 \u00e9s ar\u00e1nylag olyan k\u00f6nnyen hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151, hogy a f\u00f6ld t\u00f6bbi lel\u0151helyei<\/strong> <\/a>nem igen tudnak vele versenyezni. A leggazdagabb el\u0151fordul\u00e1sok Goias \u00e1llamban,<\/strong> Sao Marcos \u00e9s Sao Bartholomeo foly\u00f3k k\u00f6z\u00f6tti Serra dos Cristaes vid\u00e9k\u00e9n, Cristallina \u00e9s Araguahy mellett vannak. R\u00e9gebben csak m\u00e1sodlagos lel\u0151helyeket<\/strong> <\/a>kutatt\u00e1k \u00e1t az \u00e1ltal\u00e1ban \u00f6k\u00f6l- \u00e9s fejnagys\u00e1g\u00fa g\u00f6rgetegek ut\u00e1n, ma a mos\u00e1sok csak a termel\u00e9snek egy r\u00e9sz\u00e9t szolg\u00e1ltatj\u00e1k. R\u00e9gebben nagyobb, eg\u00e9szen 30 kilogrammos g\u00f6rgetegek is akadtak. Az els\u0151dleges lel\u0151helyek igen kem\u00e9ny homokk\u0151ben h\u00faz\u00f3d\u00f3 kvarcerek , melyek egyes pontokon \u00fcregekk\u00e9 t\u00e1gulnak ki. Ezekben az \u00fcregekben tejsz\u00edn\u0171, valamint zavaros, sz\u00fcrk\u00e9s-z\u00f6ldes kvarcok mellett v\u00edztiszta hegyikrist\u00e1lyok, f\u00fcstkvarcok, ritk\u00e1bban citrinek is el\u0151fordulnak. A termelt mennyis\u00e9gnek egytized r\u00e9sze \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 hegyikrist\u00e1ly. A krist\u00e1lyok vastags\u00e1ga \u00e1tlagosan 2-10 cm k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1ltozik, vastagabbak nem gyakoriak. A legvaskosabb krist\u00e1lyok \u00e1tm\u00e9r\u0151je a f\u00e9l m\u00e9tert is el\u00e9rheti. Minas Geraes<\/strong> \u00e9s Bahia<\/strong> tartom\u00e1nyok is szolg\u00e1ltatnak hegyikrist\u00e1lyokat, k\u00f6z\u00fcl\u00fck Bahia termel\u00e9se jelent Goias sz\u00e1m\u00e1ra sz\u00e1mottev\u0151bb versenyt. Goias az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tti \u00e9vekben \u00e1tlagosan 25 tonna hegyikrist\u00e1lyt termelt, ez a mai napig rendk\u00edv\u00fcl gyors \u00fctemben n\u00f6vekszik. Az 1920-as \u00e9vekben ez a sz\u00e1m m\u00e1r el\u00e9rte a 150 tonn\u00e1t. A kivitt kvarckrist\u00e1lyok java r\u00e9sze N\u00e9metorsz\u00e1gban (Idar-Oberstein), kisebb r\u00e9sze Jap\u00e1nban ker\u00fcl feldolgoz\u00e1sra.<\/p>\n

Madagszk\u00e1r:<\/h3>\n

Madagaszk\u00e1r<\/strong> sziget\u00e9nek keleti \u00e9s \u00e9szakkeleti gneiszvid\u00e9k\u00e9r\u0151l ered\u0151 foly\u00f3k \u00e1gy\u00e1b\u00f3l m\u00e1r a XVII. sz\u00e1zadban ismertek<\/strong><\/a> pomp\u00e1s, \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3, 20-50 kilogrammos hegyikrist\u00e1ly<\/strong><\/a> g\u00f6rgetegeket. Az els\u0151dleges el\u0151fordul\u00e1s\u00fa<\/strong> krist\u00e1lyok \u00fcled\u00e9kes k\u0151zeteket \u00e9s krist\u00e1lyos pal\u00e1kat \u00e1tszel\u0151 pegmatittel\u00e9rek \u00fcregeib\u0151l sz\u00e1rmaznak. Az 1900-as \u00e9vekben a termel\u00e9s 40 – 110 tonna k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1ltozott. Ma ez a sz\u00e1m legal\u00e1bb a k\u00e9tszerese. M\u0171v\u00e9szi c\u00e9lokra, \u00e9kess\u00e9g\u00fcl a madagaszk\u00e1ri hegyikrist\u00e1lyok<\/strong><\/a> \u00e9ppen olyan j\u00f3l haszn\u00e1lhat\u00f3k, mint a brazilok, optikai c\u00e9lokra azonban kev\u00e9sbe alkalmasak.<\/p>\n

India:<\/h3>\n

Indi\u00e1ban<\/strong> Madras vid\u00e9k\u00e9n harmadkori konglomer\u00e1tumban tal\u00e1lj\u00e1k<\/strong> <\/a>a megkopott, v\u00edztiszta hegyikrist\u00e1lyokat,<\/strong><\/a> melyekb\u0151l Madrasban brili\u00e1nsokat, r\u00f3zs\u00e1kat,<\/strong> s\u0151t r\u00e9gebben szem\u00fcvegeket csiszoltak.<\/p>\n

Oroszorsz\u00e1g:<\/h3>\n

Az Ural-hegys\u00e9g<\/strong> k\u00f6z\u00e9ps\u0151 r\u00e9sz\u00e9nek mos\u00e1saib\u00f3l<\/strong><\/a> is rengeteg hegyikrist\u00e1lyt<\/strong> <\/a>nyernek. Az uralhegys\u00e9gbeli Beresowsk lak\u00f3i h\u00e1ziiparszer\u0171leg dolgozz\u00e1k fel haz\u00e1juk hegyikrist\u00e1lyait.<\/strong><\/a> Goly\u00f3csk\u00e1kat csiszolnak bel\u0151l\u00fck, \u00e9s 50-70 goly\u00f3t ragyog\u00f3 nyakl\u00e1ncc\u00e1 f\u0171znek. A Kauk\u00e1zusban is fedeztek fel jelent\u0151s nagys\u00e1g\u00fa krist\u00e1lypinc\u00e9ket.<\/p>\n

\u00c9szak-Amerika:<\/h3>\n

\u00c9szak-Amerik\u00e1ban<\/strong> \u00c9szak-Karolina, Kalifornia, Colorado, Alaszka, Kanada lel\u0151helyei<\/strong> <\/a>a legjelent\u0151sebbek. Az \u00c9szak-Karolinai Chasnut Hill-b\u0151l ker\u00fcltek ki a leghatalmasabb \u00e9szak-amerikai kvarckrist\u00e1lyok, k\u00f6z\u00fcl\u00fck a legnagyobb p\u00e9ld\u00e1nyok 130 kg-ot is nyomnak.<\/p>\n

A hegyikrist\u00e1ly felhaszn\u00e1l\u00e1sa:<\/h2>\n

A hegyikrist\u00e1lynak<\/strong><\/a> r\u00e9gebben jelent\u0151s szerepe volt az \u00e9kszeriparban, a gliptik\u00e1ban \u00e9s a d\u00edsz\u00edt\u0151 m\u0171v\u00e9szet ter\u00e9n. \u00c9kszerbe a gy\u00e9m\u00e1nt p\u00f3tl\u00e1s\u00e1ra,<\/strong> k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen sz\u00edvesen csiszoltak<\/strong><\/a> kisebb, ragyog\u00f3 krist\u00e1lyait \u00e9s ezeket „nyugati gy\u00e9m\u00e1ntoknak” nevezt\u00e9k. Helyi neveik: m\u00e1ramarosi-, n\u00e9met-, stollbergi-, cseh-, alaszkai-, arkanzaszi-, \u00edr-, bristol-, quebeki- gy\u00e9m\u00e1nt voltak.<\/p>\n

A hegyikrist\u00e1ly \u00e9rt\u00e9ke:<\/h2>\n

A hegyikrist\u00e1lyt<\/strong><\/a> az \u00f3-, \u00e9s k\u00f6z\u00e9pkorban, de m\u00e9g a 19. sz\u00e1zadban is j\u00f3val nagyobbra \u00e9rt\u00e9kelt\u00e9k, mint napjainkban. Ma a legjobban a teljesen \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3, sz\u00edntelen, reped\u00e9s- \u00e9s z\u00e1rv\u00e1nymentes krist\u00e1lyokat fizetik meg. Mind e k\u00f6vetelm\u00e9nyeknek megfelel\u0151, v\u00e1logatott anyag\u00a0 kil\u00f3j\u00e1\u00e9rt a krist\u00e1lyok nagys\u00e1ga szerint 10 – 100 USD<\/strong>-t fizetnek. A 15 kg-n\u00e1l s\u00falyosabb, teljesen kifog\u00e1stalan krist\u00e1lyok kil\u00f3j\u00e1\u00e9rt 40 – 200 USD<\/strong>-t fizetnek.<\/p>\n

Kor\u00e1bban Idarban a hegyikrist\u00e1lyb\u00f3l<\/strong><\/a> csiszolt, nyak\u00e9khez val\u00f3 goly\u00f3csk\u00e1k, ov\u00e1lis, vagy sz\u00f6gletes gy\u00f6ngy\u00f6k tucatj\u00e1\u00e9rt 3 – 6 n\u00e9met m\u00e1rk\u00e1t k\u00e9rtek. Ennek a nagy \u00e1rnak az oka r\u00e9szben a csiszol\u00e1si k\u00f6lts\u00e9gekben volt keresend\u0151, r\u00e9szben pedig abban a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyben, hogy a v\u00e1logat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl \u00e1tvett nyersanyag 40%-a nem alkalmas a feldolgoz\u00e1sra, a feldolgozott anyagn\u00e1l viszont 60-70% az anyagvesztes\u00e9g.<\/p>\n

A hegyikrist\u00e1ly \u00f6sszet\u00e9veszt\u00e9se m\u00e1s dr\u00e1gak\u00f6vekkel:<\/h2>\n

A hegyikrist\u00e1ly<\/strong><\/a> l\u00e9nyeg\u00e9ben \u00f6sszet\u00e9veszthet\u0151 az \u00f6sszes, sz\u00edntelen dr\u00e1gak\u0151vel, a gy\u00e9m\u00e1nttal,<\/strong> a leukozaf\u00edrral,<\/strong> az akroit turmalinnal,<\/strong> a top\u00e1zzal,<\/strong> a danburittal, datolittal, fluorittal, stb. azonban ezeknek a t\u00f6r\u00e9smutat\u00f3ja \u00e9s a f\u00e9nye is j\u00f3val nagyobb ez j\u00f3 kiindul\u00f3pont a megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9shez.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A hegyikrist\u00e1ly elnevez\u00e9se: A g\u00f6r\u00f6g\u00f6k azt tartott\u00e1k, hogy a hegyikrist\u00e1lyok az Alpok magas cs\u00facsainak dermeszt\u0151 hideg\u00e9ben felolvaszthatatlan j\u00e9gg\u00e9 fagyott v\u00edzb\u0151l keletkeztek. Ez\u00e9rt nevezt\u00e9k el az \u00e1sv\u00e1nyt kristallos-nak, azaz j\u00e9gnek. Ez az \u00f3kori felfog\u00e1s csak a k\u00e9s\u0151 k\u00f6z\u00e9pkorban d\u0151lt meg. K\u00e9miai \u00f6sszet\u00e9tele: A teljesen sz\u00edntelen hegyikrist\u00e1ly k\u00e9miailag ide\u00e1lisan tiszta kovasav, k\u00e9plete SiO2. A kvarc fizikai \u00e9s […]<\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":10643,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"none","_seopress_titles_title":"A hegyikrist\u00e1ly fizikai k\u00e9miai tulajdons\u00e1gai, el\u0151fordul\u00e1sa, \u00e9rt\u00e9ke","_seopress_titles_desc":"V\u00e1logatott anyag\u00a0 kil\u00f3j\u00e1\u00e9rt a krist\u00e1lyok nagys\u00e1ga szerint 10 - 100 USD-t fizetnek. A 15 kg-n\u00e1l s\u00falyosabb, teljesen kifog\u00e1stalan krist\u00e1lyok kil\u00f3j\u00e1\u00e9rt 40 - 200 USD-t fizetnek.","_seopress_robots_index":"","_et_pb_use_builder":"","_et_pb_old_content":"","_et_gb_content_width":"","footnotes":""},"categories":[148],"tags":[],"class_list":["post-10635","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-dragakovek-reszletes-leirasa"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10635","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=10635"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10635\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/10643"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=10635"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=10635"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=10635"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}