{"id":10269,"date":"2024-04-20T18:17:06","date_gmt":"2024-04-20T16:17:06","guid":{"rendered":"https:\/\/allegem.com\/?p=10269"},"modified":"2024-04-20T18:17:06","modified_gmt":"2024-04-20T16:17:06","slug":"a-granat-tulajdonsagai-elofordulasa-erteke","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/allegem.com\/en\/a-granat-tulajdonsagai-elofordulasa-erteke\/","title":{"rendered":"A gr\u00e1n\u00e1t tulajdons\u00e1gai, el\u0151fordul\u00e1sa, \u00e9rt\u00e9ke"},"content":{"rendered":"

A gr\u00e1n\u00e1t nev\u00e9nek eredete:<\/h2>\n

A gr\u00e1n\u00e1t<\/strong><\/a> n\u00e9v eredet\u00e9t k\u00e9tf\u00e9lek\u00e9ppen magyar\u00e1zz\u00e1k. Lehet, hogy az \u00e1sv\u00e1nycsoport a gr\u00e1n\u00e1tfa<\/strong> gy\u00fcm\u00f6lcs\u00e9r\u0151l kapta a nev\u00e9t, mivel a legt\u00f6bb<\/strong> gr\u00e1n\u00e1t piros sz\u00edn\u0171,<\/a><\/strong> mint a gr\u00e1n\u00e1talma.<\/strong> De az is lehet, hogy a sz\u00f3 a latin granum<\/strong> sz\u00f3b\u00f3l ered, mivel a gr\u00e1n\u00e1t igen gyakran apr\u00f3 szemek<\/strong> alakj\u00e1ban fordul el\u0151. A k\u00f6z\u00e9pkor karbunkulus\u00e1nak – ahogyan a piros sz\u00edn\u0171 k\u00f6veket nevezt\u00e9k – legnagyobb r\u00e9sze bizonyosan gr\u00e1n\u00e1t volt.<\/p>\n

Eredetileg a gr\u00e1n\u00e1t piros sz\u00edn\u00e9re vezethet\u0151 vissza az elnevez\u00e9s. Ez a pirop gr\u00e1n\u00e1t 5.94 kar\u00e1tos \u00e9s Tanz\u00e1ni\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik. AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

A gr\u00e1n\u00e1t vegyi \u00f6sszet\u00e9tele:<\/h2>\n

Mai \u00e9rtelemben a gr\u00e1n\u00e1t<\/strong><\/a> egy eg\u00e9sz \u00e1sv\u00e1nycsoportnak a neve, ahov\u00e1 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, de hasonl\u00f3 k\u00e9miai \u00f6sszet\u00e9tel\u0171<\/a><\/strong> \u00e9s ennek megfelel\u0151en k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fajs\u00faly\u00fa<\/strong> \u00e1sv\u00e1nyok tartoznak, amelyeknek krist\u00e1lyalakjuk<\/a> egyforma.<\/strong> \u00d6sszet\u00e9tel\u00fck a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9plettel fejezhet\u0151 ki: RII3RIII2Si3O12, amelyben RII a k\u00e9t\u00e9rt\u00e9k\u0171 Ca, Mg, Fe, vagy Mn,<\/strong> RIII pedig a h\u00e1rom\u00e9rt\u00e9k\u0171 Al, Fe, Cr,<\/strong> vagy Ti.<\/strong> Ezeken k\u00edv\u00fcl eg\u00e9sz csek\u00e9ly mennyis\u00e9gben m\u00e9g idegen anyagok is lehetnek benn\u00fck.<\/p>\n

A gr\u00e1n\u00e1t v\u00e1ltozatai:<\/h2>\n

A legfontosabb gr\u00e1n\u00e1tfajt\u00e1k<\/strong><\/a> az al\u00e1bbiak:<\/p>\n

Pirop <\/strong>= Mg3Al2Si3O12,<\/p>\n

Almandin <\/strong>= Fe3Al2Si3O12,<\/p>\n

Grosszul\u00e1r <\/strong>= Ca3Al2Si3O12,<\/p>\n

Spesszartin <\/strong>= Mn3Al2Si3O12,<\/p>\n

Andradit <\/strong>= Ca3Al2Si3O12,<\/p>\n

Uwarowit <\/strong>= Ca3Al2Si3O12.<\/p>\n

Ritka andradit gr\u00e1n\u00e1t. S\u00e1rg\u00e1s sz\u00edne miatt topazolit-nak is h\u00edvj\u00e1k. Z\u00f6ld v\u00e1ltozata a demantoid. Ez az andradit 0.91 kar\u00e1tos. AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

A gr\u00e1n\u00e1t fizikai tulajdons\u00e1gai:<\/h2>\n

Fajs\u00faly \u00e9s optikai tulajdons\u00e1gok:<\/h3>\n

A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00f6sszet\u00e9telnek megfelel\u0151en a fajs\u00faly<\/strong> 3.3-t\u00f3l 4.3 g\/cm3-ig terjedhet, a t\u00f6r\u00e9smutat\u00f3<\/strong><\/a> pedig 1.7 \u00e9s 1.9 k\u00f6z\u00f6tt ingadozik.<\/p>\n

Krist\u00e1lyszerkezete:<\/h3>\n

A gr\u00e1n\u00e1tok<\/strong><\/a> a szab\u00e1lyos<\/strong><\/a> rendszerben krist\u00e1lyosodnak<\/strong><\/a> \u00e9s f\u0151alakjuk a rombdodeka\u00e9der,<\/strong><\/a> amely annyira jellemz\u0151, hogy gr\u00e1n\u00e1to\u00e9dernek<\/strong><\/a> is nevezik. A m\u00e1sodik gyakran megjelen\u0151 alak a deltoidhuszonn\u00e9gyes.<\/strong><\/a><\/p>\n

Tipikus rombdodeka\u00e9der (12 rombuszalak\u00fa oldallap \u00e1ltal hat\u00e1rolt geometriai test) form\u00e1j\u00fa gr\u00e1n\u00e1tkrist\u00e1lyok. Almandin, Zillertal, Ausztria. AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Hasad\u00e1sa, t\u00f6r\u00e9se, kem\u00e9nys\u00e9ge:<\/h3>\n

A hasad\u00e1s<\/strong><\/a> a rombdodeka\u00e9der lapjai szerint t\u00f6k\u00e9letlen,<\/strong> a t\u00f6r\u00e9s<\/a> kagyl\u00f3s<\/strong> \u00e9s egyenetlen.<\/strong><\/p>\n

A kem\u00e9nys\u00e9g<\/strong><\/a> 7 k\u00f6r\u00fcl van a Mohs sk\u00e1l\u00e1n, a pirop, almandin, spesszartin<\/strong><\/a> \u00e9s uwarowit<\/strong> kem\u00e9nys\u00e9ge valamivel nagyobb, mint 7, a grosszul\u00e1r\u00e9<\/strong><\/a> \u00e9s andradit\u00e9<\/strong><\/a> valamivel kisebb.<\/p>\n

Gr\u00e1ntok sz\u00edne:<\/h3>\n

A gr\u00e1n\u00e1tok<\/strong><\/a> sok \u00e9s v\u00e1ltozatos fajt\u00e1ja k\u00f6z\u00fcl dr\u00e1gak\u0151nek csak a sz\u00e9p sz\u00edn\u0171ek<\/a><\/strong> \u00e9s \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3ak<\/strong> alkalmasak, amelyeket nemes gr\u00e1n\u00e1toknak<\/strong><\/a> nevez\u00fcnk. A gr\u00e1n\u00e1tok<\/strong><\/a> er\u0151sen \u00fcvegf\u00e9ny\u0171ek,<\/strong> <\/a>f\u00e9ny\u00fcket a csiszol\u00e1s<\/strong> nagy m\u00e9rt\u00e9kben emeli. A legt\u00f6bb gr\u00e1n\u00e1t<\/strong> diszperzi\u00f3ja<\/strong><\/a> 0.024 – 0.028 k\u00f6z\u00f6tt van, de az andradit<\/strong><\/a> egy f\u0171z\u00f6ld fajt\u00e1j\u00e1nak, a demantoidnak<\/strong><\/a> diszperzi\u00f3ja<\/strong><\/a> 0.057, teh\u00e1t a gy\u00e9m\u00e1nt\u00e9t k\u00f6zel\u00edti meg,<\/strong> s ez\u00e9rt ennek a gr\u00e1n\u00e1tnak er\u0151s t\u00fcze<\/strong><\/a> van.<\/p>\n

A nemes gr\u00e1n\u00e1tok<\/strong><\/a> legelterjedtebb sz\u00edne<\/strong><\/a> a piros,<\/strong> amely a legvil\u00e1gosabbt\u00f3l a legs\u00f6t\u00e9tebbe mehet \u00e1t, s igen gyakran iboly\u00e1s, s\u00e1rg\u00e1s,<\/strong> vagy barn\u00e1s<\/strong> \u00e1rnyalat\u00fa. A barn\u00e1s sz\u00edn\u0171 k\u00f6veket „vermeille”-nek nevezik.<\/p>\n

A tiszta piros gr\u00e1n\u00e1t<\/strong><\/a> a pirop,<\/strong><\/a> az iboly\u00e1s \u00e1rnyalat\u00fa az almandin,<\/strong><\/a> ennek kever\u00e9ke a m\u00e1ln\u00e1s, r\u00f3zsasz\u00edn-iboly\u00e1s piros rodolit,<\/strong><\/a> a s\u00e1rg\u00e1s a grosszul\u00e1r<\/strong><\/a> csoportba tartoz\u00f3 hesszonit,<\/strong><\/a> vagy fah\u00e9jk\u0151. A piros sz\u00edneken<\/strong><\/a> k\u00edv\u00fcl el\u0151fordul m\u00e9g a z\u00f6ld sz\u00edn<\/strong><\/a> is, m\u00edg a k\u00e9k teljesen hi\u00e1nyzik. A z\u00f6ld sz\u00edn<\/strong><\/a> legt\u00f6bbnyire s\u00e1rg\u00e1s \u00e1rnyalat\u00fa, de ismer\u00fcnk a smaragd sz\u00edn\u00e9t megk\u00f6zel\u00edt\u0151 gr\u00e1n\u00e1tot is.<\/p>\n

A grosszul\u00e1rnak<\/strong><\/a> igen sok v\u00e1ltozata ismeretes. Nev\u00e9t egres z\u00f6ld sz\u00edn\u00e9r\u0151l<\/a><\/strong> kapta. A legr\u00e9gebb \u00f3ta ismert v\u00e1ltozat s\u00e1rg\u00e1s, barn\u00e1s sz\u00edn\u0171, fah\u00e9jk\u0151nek is nevezik. A 20. sz\u00e1zadban Keny\u00e1ban-Tanz\u00e1ni\u00e1ban tal\u00e1ltak<\/strong> a smaragdhoz<\/strong> igen hasonl\u00f3 sz\u00edn\u0171 grosszul\u00e1rt, Tsavorit-gr\u00e1n\u00e1tnak<\/strong><\/a> nevezik, a lel\u0151helyr\u0151l (Tsavo Nemzeti Park, Kenya, Afrika.) Ugyanitt fordul el\u0151 egy igen sz\u00e9p sz\u00edn\u0171 r\u00f3zsasz\u00edn\u0171 s\u00e1rg\u00e1s<\/strong> v\u00e1ltozat a mal\u00e1jgr\u00e1n\u00e1t.<\/strong><\/p>\n

Tipikus egresz\u00f6ld sz\u00edn\u0171 grosszul\u00e1r. Innen az elnevez\u00e9s. Ez a gr\u00e1n\u00e1t 2.90 kar\u00e1tos \u00e9s az afrikai Mali-b\u00f3l sz\u00e1rmazik. AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

S\u00e1rg\u00e1sz\u00f6ld grosszul\u00e1r. 3.94 kar\u00e1tos. AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

A sz\u00edntelen<\/strong><\/a> gr\u00e1n\u00e1t a leukogr\u00e1n\u00e1t,<\/strong> a teljesen fekete a melanit.<\/strong><\/p>\n

Sz\u00ednez\u0151 anyagok, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sugarak hat\u00e1sa \u00e9s k\u00fcl\u00f6nleges f\u00e9nyjelens\u00e9gek:<\/h3>\n

A gr\u00e1n\u00e1tokat<\/strong><\/a> a kr\u00f3m, vas<\/strong> \u00e9s mang\u00e1n<\/strong> sz\u00ednezi.<\/strong><\/a> A fekete gr\u00e1n\u00e1tok tit\u00e1nt<\/strong> is tartalmaznak, \u00e9s a sz\u00ednre<\/strong><\/a> val\u00f3sz\u00edn\u0171en ennek is hat\u00e1sa van. Hev\u00edt\u00e9ssel<\/strong><\/a> tart\u00f3s sz\u00ednv\u00e1ltoz\u00e1s nem \u00e9rhet\u0151 el. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sugarak k\u00f6z\u00fcl csup\u00e1n a R\u00f6ntgen- \u00e9s r\u00e1diumsugarak<\/strong><\/a> hatnak a sz\u00ednre,<\/strong><\/a> hat\u00e1sukra a pirosas sz\u00edn<\/strong><\/a> tiszt\u00e1bb piross\u00e1 v\u00e1ltozik. Lumineszcencia<\/a> jelens\u00e9gek<\/strong> a gr\u00e1n\u00e1tokon<\/strong> nem voltak megfigyelhet\u0151k. N\u00e9mely gr\u00e1n\u00e1tban<\/strong><\/a> a csillagzaf\u00edr\u00e9hoz<\/strong> hasonl\u00f3 f\u00e9nyjelens\u00e9get, <\/a>n\u00e9gy-, vagy hat\u00e1g\u00fa csillagot<\/strong> figyelhettek meg. A R\u00f6ntgen sugarakat<\/strong><\/a> a gr\u00e1n\u00e1tok alig, vagy egy\u00e1ltal\u00e1n nem bocs\u00e1tj\u00e1k \u00e1t.<\/p>\n

A gr\u00e1n\u00e1tok csiszol\u00e1sa:<\/h2>\n

A gr\u00e1n\u00e1tokat<\/strong><\/a> a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb form\u00e1kban csiszolj\u00e1k:<\/strong><\/a> brili\u00e1ns, r\u00f3zsa, t\u00e1bl\u00e1s, l\u00e9pcs\u0151s, vegyes<\/strong> \u00e9s dombor\u00fa<\/strong> csiszol\u00e1s\u00fa k\u00f6vek egyar\u00e1nt elterjedtek. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos, hogy a gr\u00e1n\u00e1t<\/strong><\/a> sz\u00edne ne maradjon t\u00fal s\u00f6t\u00e9t, ez\u00e9rt lehet\u0151leg v\u00e9konyra k\u00f6sz\u00f6r\u00fclik. A nagyon s\u00f6t\u00e9t k\u00f6vek als\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t homor\u00faan kiv\u00e1jj\u00e1k, az ilyen k\u00f6veket gr\u00e1n\u00e1tcs\u00e9sz\u00e9nek nevezik. A gr\u00e1n\u00e1t<\/strong><\/a> dombor\u00faan megmunk\u00e1lva is igen sz\u00e9p \u00e9s kedvelt k\u0151, az ilyen form\u00e1j\u00fa k\u00f6veket is alul homor\u00faan k\u00f6sz\u00f6r\u00fclik, karim\u00e1j\u00e1t pedig apr\u00f3 lapocsk\u00e1kkal l\u00e1tj\u00e1k el.<\/p>\n

A gr\u00e1n\u00e1tok foglal\u00e1sa:<\/h2>\n

A sz\u00e9p vil\u00e1gos sz\u00edn\u0171 k\u00f6veket szabadon foglalj\u00e1k,<\/strong><\/a> a s\u00f6t\u00e9tebb sz\u00edn\u0171eket m\u00e9lyesztve<\/strong> \u00e9s ezek al\u00e1 igen sokszor arany-, r\u00e9z-,<\/strong> vagy ez\u00fcstlemezk\u00e9t<\/strong> helyeznek, ami a k\u0151 \u00e9l\u00e9nks\u00e9g\u00e9t \u00e9s t\u00fcz\u00e9t nagy m\u00e9rt\u00e9kben fokozza. A gr\u00e1n\u00e1tokat<\/strong><\/a> nem csak \u00e9kszerekbe foglalva, hanem f\u00fcz\u00e9rekbe f\u0171zve, gy\u00f6ngysorok gyan\u00e1nt<\/strong> is haszn\u00e1lj\u00e1k. Ilyenkor az egyes szemeket \u00e1tf\u00farj\u00e1k \u00e9s g\u00f6mb\u00f6lyded alakra<\/strong> k\u00f6sz\u00f6r\u00fclve, k\u00f6r\u00f6s-k\u00f6r\u00fcl lapocsk\u00e1kkal<\/strong> l\u00e1tj\u00e1k el. A piropok<\/strong><\/a> kedvelt foglal\u00e1si m\u00f3dja<\/strong> az \u00fagynevezett „en pav\u00e9”<\/a>,<\/strong> amikor rozetta alakra csiszolt sz\u00e1mos k\u00f6vet egy arany- vagy ez\u00fcstlapra, apr\u00f3 fogacsk\u00e1k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, szorosan egym\u00e1s mell\u00e9<\/strong> helyeznek.<\/p>\n

A gr\u00e1n\u00e1tok felhaszn\u00e1l\u00e1sa:<\/h2>\n

R\u00e9gebben a gr\u00e1n\u00e1t<\/strong><\/a> – az 1800-as \u00e9vek 80-as, 90-es \u00e9veiben – sokkal kedveltebb \u00e9s divatosabb volt, mint manaps\u00e1g, \u00e9s ebb\u0151l az id\u0151b\u0151l igen sok sz\u00e9p gr\u00e1n\u00e1t\u00e9kszer, nyak\u00e9k, kark\u00f6t\u0151, mellt\u0171<\/strong> sz\u00e1rmazik.<\/p>\n

A gr\u00e1n\u00e1t,<\/strong><\/a> mint csiszol\u00f3anyag<\/strong> is fontos \u00e9s r\u00e9gebben zseb\u00f3r\u00e1k csap\u00e1gyaiba is haszn\u00e1lt\u00e1k.<\/p>\n

A gr\u00e1n\u00e1tok \u00e9rt\u00e9ke:<\/h2>\n

Az egyes gr\u00e1n\u00e1tfajt\u00e1k<\/strong><\/a> \u00e9rt\u00e9ke igen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151. Legdr\u00e1g\u00e1bbak a sz\u00e9p sz\u00edn\u0171 \u00e9s \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 fajt\u00e1k. Az \u00e9rt\u00e9ket cs\u00f6kkent\u0151 hib\u00e1k els\u0151sorban apr\u00f3 reped\u00e9sek, de \u00e1ltal\u00e1ban a nemes gr\u00e1n\u00e1tok k\u00f6z\u00f6tt sok a kifog\u00e1stalan, hib\u00e1tlan k\u0151. A sorrendet valahogyan m\u00e9gis \u00fagy lehetne fel\u00e1ll\u00edtani, hogy els\u0151 helyen<\/strong> a z\u00f6ld sz\u00edn\u0171 gr\u00e1n\u00e1tok,<\/strong><\/a> az andradit demantoid<\/strong> <\/a>v\u00e1ltozata, illetve a Tsavorit-gr\u00e1n\u00e1t<\/strong><\/a> \u00e1ll, ut\u00e1na a „fanta narancs” jelz\u0151vel, illetve mandarin gr\u00e1n\u00e1t megnevez\u00e9ssel illetett speszartin<\/strong><\/a> gr\u00e1n\u00e1t \u00e1ll, majd ezeket k\u00f6vetik a m\u00e1lna, illetve piros sz\u00edn\u0171 v\u00e1ltozatok. \u00c9rt\u00e9kes m\u00e9g az \u00fagynevezett mal\u00e1jgr\u00e1n\u00e1t.<\/strong> Az \u00e1rak kar\u00e1tonk\u00e9nt az al\u00e1bbiak szerint alakulnak a nemzetk\u00f6zi piacokon:<\/p>\n

Almandin:<\/strong> 1-3 kar\u00e1tig: 10-50,- USD, 3-5 kar\u00e1tig: 25-75 USD, 5-20 kar\u00e1tig: 50-100,- USD.<\/p>\n

Pirop:<\/strong> 1-5 kar\u00e1tig: 10-75 USD. 5-20 kar\u00e1tig: 25-100,- USD.<\/p>\n

Rodolit:<\/strong> 1-5 kar\u00e1tig: 25-225,- USD. 5-20 kar\u00e1tig: 75-450,- USD.<\/p>\n

Demantoid:<\/strong> 1-2 kar\u00e1tig: 800-8.000,- USD. 2-3 kar\u00e1tig: 2.000-12.000,- USD.<\/p>\n

Grosszul\u00e1r\/hesszonit v\u00e1ltozat:<\/strong> 1-5 kar\u00e1tig: 50-150,- USD. 5-10 kar\u00e1tig: 125-350,- USD.<\/p>\n

Grosszul\u00e1r\/mal\u00e1jgr\u00e1n\u00e1t:<\/strong> 1-5 kar\u00e1tig: 85-400,- USD. 5-10 kar\u00e1tig: 250-500,- USD.<\/p>\n

Grosszul\u00e1r\/tsavorit-gr\u00e1n\u00e1t:<\/strong> 1-2 kar\u00e1tig: 600-2.500,- USD. 2-3 kar\u00e1tig: 1.000- 3.600,- USD.<\/p>\n

Spesszartin:<\/strong> 1-5 kar\u00e1tig: 50-600,- USD. 5-20 kar\u00e1tig: 75-800,- USD.<\/p>\n

A pirop gr\u00e1n\u00e1t:<\/h2>\n

A pirop<\/strong> <\/a>n\u00e9v a g\u00f6r\u00f6g pyros<\/strong> sz\u00f3b\u00f3l sz\u00e1rmazik, amely t\u00fczet<\/strong> jelent \u00e9s a pirop sz\u00e9p piros<\/strong> sz\u00edn\u00e9re<\/strong><\/a> vonatkozik. K\u00e9t legfontosabb el\u0151fordul\u00e1si hely\u00e9r\u0151l „cseh gr\u00e1n\u00e1t”<\/strong>-nak \u00e9s „kaprubin”<\/strong>-nak (D\u00e9l-Afrikai pirop) is nevezik. Ez ut\u00f3bbi n\u00e9v egyszersmind azt is kifejezi, hogy a k\u00f6vek rubinhoz<\/strong> hasonl\u00f3k.<\/p>\n

A pirop<\/strong><\/a> t\u00f6bbnyire leg\u00f6mb\u00f6ly\u00f6d\u00f6tt szemekben fordul el\u0151. Fajs\u00falya<\/strong> 3.6-3.8 g\/cm3 k\u00f6z\u00f6tt van, t\u00f6r\u00e9smutat\u00f3ja<\/strong><\/a> 1.7463. Sz\u00edne<\/strong><\/a> leggyakrabban s\u00f6t\u00e9t v\u00e9rpiros, sokszor s\u00e1rg\u00e1s \u00e1rnyalattal, n\u00e9ha hiacint (a cirkon r\u00e9gi elnevez\u00e9se) piros, vagy barn\u00e1s piros. Az almandinra<\/strong> <\/a>jellemz\u0151 iboly\u00e1s \u00e1rnyalat nem fordul el\u0151. Sz\u00ednez\u0151anyaga<\/strong><\/a> vasoxid<\/strong> \u00e9s kr\u00f3moxid.<\/strong> Hev\u00edtve a piros \u00e1tl\u00e1tszatlan \u00e9s fekete lesz, kih\u0171l\u00e9s ut\u00e1n azonban eredeti sz\u00edn\u00e9t \u00e9s \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3s\u00e1g\u00e1t visszanyeri.<\/p>\n

A dr\u00e1gak\u0151 kereskedelemben forg\u00f3 piropok<\/strong><\/a> legnagyobb r\u00e9sze kor\u00e1bban Csehorsz\u00e1gb\u00f3l<\/strong> sz\u00e1rmazott. A f\u0151 lel\u0151helyek<\/strong> a Cseh-K\u00f6z\u00e9phegys\u00e9g d\u00e9li lejt\u0151j\u00e9n, Meronitz k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n helyezkedtek el. A piropot<\/strong><\/a> e ter\u00fcleten diluvi\u00e1lis agyagos-homokos kavicsb\u00f3l nyerik. Az eredeti k\u0151zet op\u00e1lt\u00f3l \u00e1tj\u00e1rt \u00e9s szerpentinn\u00e9 alakult pirox\u00e9nolivin k\u0151zet, amelyb\u0151l a gr\u00e1n\u00e1tok<\/strong><\/a> kim\u00e1llottak \u00e9s \u00edgy a k\u00f6rny\u00e9k diluvi\u00e1lis lerak\u00f3d\u00e1saiba ker\u00fcltek.<\/p>\n

A piropot<\/strong> <\/a>\u00fagy b\u00e1ny\u00e1ssz\u00e1k,<\/strong><\/a> hogy a laza kavics anyagot ki\u00e1ss\u00e1k, amelyet azut\u00e1n mosnak, rost\u00e1lnak \u00e9s v\u00e1logatnak. A gr\u00e1n\u00e1tokat v\u00e9g\u00fcl pedig nagys\u00e1g szerint oszt\u00e1lyozz\u00e1k, m\u00e9gpedig \u00fagy, hogy h\u00e1ny darab nyom a r\u00e9gi m\u00e9rt\u00e9k szerint egy latot (17.5 gramm) \u00e9s \u00edgy besz\u00e9lnek 32-es, 40-es, 75-\u00f6s stb gr\u00e1n\u00e1tr\u00f3l. A legt\u00f6bb k\u0151 olyan kicsi, hogy csak az \u00f6t \u00e9s n\u00e9gysz\u00e1zas csoportba tartozik. A negyvenes k\u00f6vek m\u00e1r ritk\u00e1k. 17. sz\u00e1zadi le\u00edr\u00e1sokb\u00f3l tudjuk, hogy egy galambtoj\u00e1s<\/strong> nagys\u00e1g\u00fa piropot<\/strong> is tal\u00e1ltak, amelyet akkor 45.000 tall\u00e9rra becs\u00fcltek. Ebben az id\u0151ben a gr\u00e1n\u00e1t sokkal \u00e9rt\u00e9kesebb volt, mint manaps\u00e1g (a pirosat tekintve) a nagyobb k\u00f6vek \u00e9rt\u00e9ke majdnem el\u00e9rte a rubin\u00e9t. A b\u00e9csi \u00e1llami kincst\u00e1rban egy ty\u00faktoj\u00e1s<\/strong> nagys\u00e1g\u00fa, kiv\u00e1l\u00f3 k\u00f6vet \u0151riznek, \u00e9s t\u00f6bb sz\u00e9p k\u0151 van a drezdai „Gr\u00fcnes Gew\u00f6lbe”-ben is.<\/p>\n

A gr\u00e1n\u00e1t<\/strong><\/a> gazdag el\u0151fordul\u00e1sa \u00e9l\u00e9nk dr\u00e1gak\u0151 ipart teremtett Csehorsz\u00e1gban. Turnov<\/strong> \u00e9s Gablonz<\/strong> a h\u00edres dr\u00e1gak\u0151 csiszol\u00f3 helyek. A gr\u00e1n\u00e1tb\u00e1ny\u00e1sz\u00e1s \u00e9s csiszol\u00e1s vir\u00e1gkora 1887-t\u0151l 1895-ig terjedt. Ebben az id\u0151ben k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 10.000 ember foglalkozott a gr\u00e1n\u00e1t kitermel\u00e9s\u00e9vel \u00e9s feldolgoz\u00e1s\u00e1val. Ett\u0151l az id\u0151t\u0151l kezdve az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s a cseh gr\u00e1n\u00e1t ir\u00e1nt fokozatosan cs\u00f6kkent, amihez a divaton k\u00edv\u00fcl az is hozz\u00e1tartozott, hogy D\u00e9l-Afrik\u00e1ban<\/strong> sokkal szebb gr\u00e1n\u00e1tokat tal\u00e1ltak, ez\u00e9rt Csehorsz\u00e1gban<\/strong> ma m\u00e1r csak kev\u00e9s helyen b\u00e1ny\u00e1ssz\u00e1k a piropot,<\/strong><\/a> a gr\u00e1n\u00e1tcsiszol\u00f3k pedig lassank\u00e9nt m\u00e1s dr\u00e1gak\u00f6vek, tov\u00e1bb\u00e1 f\u00e9ldr\u00e1gak\u00f6vek \u00e9s \u00fcvegut\u00e1nzatok csiszol\u00e1s\u00e1ra t\u00e9rtek \u00e1t.<\/p>\n

\u00c9szak-Amerik\u00e1ban<\/strong> Arizona, Colorado \u00e9s Utah \u00e1llamokban igen sz\u00e9p piropokat<\/strong><\/a> tal\u00e1ltak, amelyeket a legt\u00f6bb helyen a homokb\u00f3l v\u00e1logatnak ki. Ezek az \u00fagynevezett arizona- \u00e9s coloradorubinok igen sz\u00e9p, ragyog\u00f3 piros sz\u00edn\u0171ek.<\/p>\n

A d\u00e9l-afrikai gy\u00e9m\u00e1ntter\u00fcleteken<\/strong> a gy\u00e9m\u00e1nt tartalm\u00fa k\u0151zetekben tal\u00e1lhat\u00f3 piropok<\/strong><\/a> a legszebb gr\u00e1n\u00e1tok k\u00f6z\u00e9 tartoznak. Sz\u00edn\u00fck s\u00f6t\u00e9t v\u00e9rpiros, szebb, mint a cseh gr\u00e1n\u00e1tok\u00e9, mert hi\u00e1nyzik bel\u0151l\u00fck a barn\u00e1s \u00e1rnyalat. A gr\u00e1n\u00e1tok<\/strong><\/a> kinyer\u00e9se a gy\u00e9m\u00e1ntk\u0151zet feldolgoz\u00e1s\u00e1val kapcsolatos \u00e9s mos\u00e1s ut\u00e1n h\u00e1tramaradt koncentr\u00e1tumb\u00f3l v\u00e1logatj\u00e1k ki. A Vaal foly\u00f3 homokja szint\u00e9n b\u0151ven tartalmazza ezeket a piropokat.<\/p>\n

A rodolit gr\u00e1n\u00e1t:<\/h2>\n

Rodolit<\/strong><\/a> n\u00e9vvel a pirophoz<\/strong><\/a> igen k\u00f6zel \u00e1ll\u00f3 gr\u00e1n\u00e1tot jel\u00f6l\u00fcnk, amely tulajdonk\u00e9ppen a pirop<\/strong><\/a> \u00e9s az almandin<\/strong><\/a> k\u00f6z\u00f6tt helyezkedik el, mert k\u00e9miai \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9ben<\/strong><\/a> a vas ar\u00e1nya<\/strong> kett\u0151 az egyhez, vagyis 1 rodolitnak 2 pirop \u00e9s egy almandinnak megfelel\u0151 a vegyi szerkezete.<\/p>\n

Sz\u00edne sz\u00e9p, m\u00e1ln\u00e1s piros, legkedveltebbek az er\u0151sen iboly\u00e1s piroshoz k\u00f6zel \u00e1ll\u00f3 v\u00e1ltozatok. F\u0151 lel\u0151helyei<\/strong><\/a> az \u00c9szak-Amerikai Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00c9szak Karolina \u00e1llam\u00e1ban vannak, ahol rubinnal egy\u00fctt fordul el\u0151. Tov\u00e1bbi lel\u0151helyei m\u00e9g Sr\u00ed Lanka, Madagaszk\u00e1r, India, Tanz\u00e1nia<\/strong> \u00e9s Zimbabwe.<\/p>\n

Kiss\u00e9 s\u00f6t\u00e9t \u00e1rnyalat\u00fa, viszont m\u00e9ret\u00e9ben igen ritka, 17.20 kar\u00e1tos rodolit gr\u00e1n\u00e1t Ceylonb\u00f3l. AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Az almandin gr\u00e1n\u00e1t:<\/h2>\n

Plinius<\/strong> \u00f3kori t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3 „Carbunculus alabandicus”<\/strong>-nak nevezi, a r\u00e9gi kis-\u00e1zsiai Alabanda<\/strong> lel\u0151helyr\u0151l. Fajs\u00falya<\/strong> 3.9-4.2. Egy indiai k\u0151 t\u00f6r\u00e9smutat\u00f3ja<\/strong><\/a> 1.7815. Sz\u00edne<\/strong><\/a> iboly\u00e1sba hajl\u00f3 s\u00f6t\u00e9tpiros, de a v\u00f6r\u00f6sesbarna sz\u00edn is el\u0151fordul. Sz\u00ednez\u0151anyagk\u00e9nt<\/strong><\/a> itt is vas \u00e9s kr\u00f3m, esetleg mang\u00e1n is szerepel. Mesters\u00e9ges f\u00e9nyben az almandin<\/strong><\/a> sokat vesz\u00edt sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9b\u0151l, sz\u00edne s\u00e1rg\u00e1sbarn\u00e1ba hajlik. Hev\u00edtve megfeketedik, ez a fekete sz\u00edn azonban kih\u0171l\u00e9s ut\u00e1n \u00fajra elt\u0171nik. Igen er\u0151s f\u00e9nye van, amelyet a csiszol\u00e1s nagy m\u00e9rt\u00e9kben emel. Nemes gr\u00e1n\u00e1t n\u00e9ven \u00e1ltal\u00e1ban az almandint \u00e9rtik, de a legfontosabb lel\u0151helye ut\u00e1n h\u00edvj\u00e1k m\u00e9g ceyloni rubinnak.<\/p>\n

Ceylonban<\/strong> az almandint<\/strong> <\/a>a dr\u00e1gak\u0151mos\u00e1sokban<\/strong><\/a> minden\u00fctt tal\u00e1lj\u00e1k, igen sz\u00e9p p\u00e9ld\u00e1nyokban.<\/p>\n

El\u0151-Indi\u00e1ban<\/strong> is t\u00f6bb lel\u0151helye ismeretes, legfontosabbak Dzsaipur \u00e9s Radzsmahal k\u00f6rny\u00e9ke.<\/p>\n

Ezekn\u00e9l jelent\u00e9ktelenebbek a Braz\u00edli\u00e1ban,<\/strong> Minas Geraes-ben, Uruguay<\/strong>-ban \u00e9s az \u00e9szak-amerikai Colorado<\/strong>-ban l\u00e9v\u0151 el\u0151fordul\u00e1si helyek.<\/p>\n

Ausztr\u00e1lia<\/strong> dr\u00e1gak\u0151mos\u00e1sai gazdagok almandinokban,<\/strong><\/a> amelyeket eleinte rubinnak tartottak \u00e9s innen ered az elnevez\u00e9s „Adelaide rubin”.<\/strong><\/p>\n

Egy igen sz\u00e9p almandin gr\u00e1n\u00e1t, 10.26 kar\u00e1tos, afrikai sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa. AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

A grosszul\u00e1r gr\u00e1n\u00e1t:<\/h2>\n

A hesszonit v\u00e1ltozat:<\/h3>\n

A gr\u00e1n\u00e1tok<\/a> grosszul\u00e1r csoportj\u00e1ban,<\/strong> mint dr\u00e1gak\u0151 a s\u00e1rg\u00e1sv\u00f6r\u00f6s hesszonit<\/strong><\/a> vagy fah\u00e9jk\u0151 fontos szerepet j\u00e1tszik. A kalciumon<\/strong> \u00e9s alum\u00edniumon<\/strong> k\u00edv\u00fcl kis mennyis\u00e9g\u0171 vasat<\/strong> \u00e9s mang\u00e1nt<\/strong> is . <\/a>Fajs\u00falya<\/strong> 3.5-3.7 g\/cm3 t\u00f6r\u00e9smutat\u00f3ja<\/strong><\/a> valamival kisebb, mint a t\u00f6bbi gr\u00e1n\u00e1t\u00e9: 1.7626.<\/p>\n

A hesszonit<\/strong><\/a> sz\u00edne<\/strong><\/a> hiacint v\u00f6r\u00f6s, amelyben n\u00e9ha a s\u00e1rg\u00e1s sz\u00edn a t\u00falnyom\u00f3. A sz\u00edn nem teljesen ugyanaz, ha t\u00e1volr\u00f3l, vagy ha k\u00f6zelr\u0151l n\u00e9zz\u00fck, tudniillik k\u00f6zelr\u0151l ink\u00e1bb s\u00e1rg\u00e1snak, t\u00e1volabbr\u00f3l v\u00f6r\u00f6snek l\u00e1tszik. A sz\u00edn mesters\u00e9ges f\u00e9nyben sem vesz\u00edt \u00e9l\u00e9nks\u00e9g\u00e9b\u0151l.<\/p>\n

A hesszonitot<\/strong> <\/a>gyakran \u00f6sszet\u00e9vesztik a cirkonnal (hiacint), ami ann\u00e1l k\u00f6nnyebben megt\u00f6rt\u00e9nik, mivel Ceylonba<\/strong>n ez a k\u00e9t dr\u00e1gak\u0151 egy\u00fctt fordul el\u0151<\/strong><\/a> \u00e9s mind a kett\u0151t hiacintnak nevezik. Ceylonban a sziget d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n ter\u00fclnek el a lel\u0151helyek.<\/strong><\/p>\n

Eur\u00f3p\u00e1ban<\/strong> sz\u00e9p hesszonit<\/strong><\/a> krist\u00e1lyok fordulnak el\u0151 a Mussaalpon \u00e9s Alav\u00f6lgyben Piemontban.<\/p>\n

\u00c9szak-Amerik\u00e1ban<\/strong> Kaliforni\u00e1ban ismeretesek jelent\u0151sebb lel\u0151helyek.<\/strong><\/p>\n

Egy kiv\u00e9teles m\u00e9ret\u0171 \u00e9s igen j\u00f3 sz\u00edn\u0171 hesszonit gr\u00e1n\u00e1t Sr\u00ed Lank\u00e1r\u00f3l. 17.13 kar\u00e1tos \u00e9s oll\u00f3s csiszol\u00e1sa van. AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

A tsavorit v\u00e1ltozat:<\/h3>\n

Keny\u00e1ban<\/strong> \u00e9s Tanz\u00e1ni\u00e1ban<\/strong> a Tsavo Nemzeti Park ter\u00fclet\u00e9n a 20. sz\u00e1zadban fedezt\u00e9k fel a grosszul\u00e1r<\/strong><\/a> smaragdz\u00f6ld sz\u00edn\u0171<\/a><\/strong> v\u00e1ltozat\u00e1t, amelynek sz\u00edn\u00e9t a kr\u00f3m adja.<\/strong><\/a> Igen ritka a csiszolhat\u00f3 m\u00e9retekben, \u00e9s \u00e9ppen ez\u00e9rt m\u00e1r az egy kar\u00e1tos k\u00f6vek \u00e9rt\u00e9ke is igen tekint\u00e9lyes \u00e1rakat \u00e9rhet el.<\/p>\n

Apr\u00f3, smaragdz\u00f6ld sz\u00edn\u0171 tsavorit-gr\u00e1n\u00e1tokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 szett. AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

A spesszartin gr\u00e1n\u00e1t:<\/h2>\n

A spesszartin<\/strong><\/a> sz\u00edne<\/strong><\/a> hasonl\u00edt a hesszonit\u00e9hoz.<\/strong> <\/a>Sz\u00e9p, nagy csiszolhat\u00f3 krist\u00e1lyok fordulnak el\u0151 Virgini\u00e1ban,<\/strong> Amelia Court House gr\u00e1nitj\u00e1nak csill\u00e1mb\u00e1ny\u00e1j\u00e1ban. Tov\u00e1bbi lel\u0151helyek m\u00e9g Mexik\u00f3, Nig\u00e9ria, Mozambik, Nam\u00edbia, Sr\u00ed Lanka.<\/strong> Mandarin gr\u00e1n\u00e1tnak<\/strong><\/a> is nevezik \u00e9s a sz\u00e9p sz\u00edn\u0171 \u00e9s tiszta p\u00e9ld\u00e1nyok igen \u00e9rt\u00e9kesek.<\/p>\n

H\u00e1romsz\u00f6g form\u00e1j\u00fa, 7 kar\u00e1tos spesszartin gr\u00e1n\u00e1t. AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

A demantoid gr\u00e1n\u00e1t:<\/h2>\n

Mint dr\u00e1gak\u0151 az andradit csoport<\/strong> legfontosabb k\u00e9pvisel\u0151je a demantoid.<\/strong><\/a> Sz\u00edne<\/strong><\/a> a vil\u00e1gos z\u00f6ldt\u0151l kezdve, s\u00e1rg\u00e1s z\u00f6ld\u00f6n \u00e1t, eg\u00e9sz smaragdz\u00f6ld<\/strong> is lehet. A smaragdsz\u00edn\u0171 k\u00f6vek sz\u00edn\u00e9t \u00e9s kis kr\u00f3m okozza,<\/strong><\/a> a vil\u00e1gos \u00e9s s\u00e1rg\u00e1s z\u00f6ld k\u00f6vekben nincs kr\u00f3m, hanem ezekben csak a vasnak van sz\u00ednez\u0151 szerepe. A demantoid<\/strong><\/a> az \u00f6sszes gr\u00e1n\u00e1t k\u00f6z\u00fcl a legkisebb kem\u00e9nys\u00e9g\u0171:<\/strong><\/a> 6.5-7 a Mohs sk\u00e1l\u00e1n. Fajs\u00falya<\/strong> 3.83-3.85 g\/cm3. F\u00e9nye er\u0151s, \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3s\u00e1ga t\u00f6bbnyire nagyfok\u00fa. F\u00e9nyt\u00f6r\u00e9se nagy, egy urali k\u0151 t\u00f6r\u00e9smutat\u00f3ja<\/strong><\/a> 1.888. magas diszperzi\u00f3ja<\/strong><\/a> sz\u00e9p t\u00fcz\u00e9rt okozza, amely mesters\u00e9ges f\u00e9nyben m\u00e9g jelent\u0151sebb.<\/p>\n

A demantoidot<\/strong> <\/a>a 19. sz\u00e1zad 60-as \u00e9veiben Nischne-Tagilsk k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n l\u00e9v\u0151 aranymos\u00e1si ter\u00fcleteken fedezt\u00e9k fel,<\/a><\/strong> k\u00e9s\u0151bb, 1880-ban a Bobrowka- patak mellett, Syssersk-ben is megtal\u00e1lt\u00e1k.<\/strong><\/a> Innen ered a Bobrowka-gr\u00e1n\u00e1t<\/strong> elnevez\u00e9s. H\u00edvj\u00e1k m\u00e9g megt\u00e9veszt\u0151en szib\u00e9riai krizoltnak, urali olivinnek<\/strong> \u00e9s urali smaragdnak<\/strong> is. Eleinte csak a kavicsok k\u00f6z\u00fcl v\u00e1logatt\u00e1k, k\u00e9s\u0151bb anyak\u0151zetben, szerpentinben is megtal\u00e1lt\u00e1k, amelynek \u00fcregeiben szerpentinazbeszttel egy\u00fctt fordul el\u0151.<\/p>\n

A demantoid<\/strong><\/a> \u00e1ra az \u00f6sszes gr\u00e1n\u00e1t\u00e9t fel\u00fclm\u00falja,<\/strong> a legt\u00f6bbre \u00e9rt\u00e9keltek a smaragdz\u00f6ld sz\u00edn\u0171 k\u00f6vek.<\/p>\n

Demantoid gr\u00e1n\u00e1t, a leg\u00e9rt\u00e9kesebb gr\u00e1n\u00e1tfajta. Ez a dr\u00e1gak\u0151 kiss\u00e9 z\u00e1rv\u00e1nyos \u00e9s a sz\u00edn sem a t\u00f6k\u00e9letes smaragd z\u00f6ld sz\u00edn. Brili\u00e1ns forma, 0.90 kar\u00e1tos \u00e9s Nam\u00edbi\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik. AlleGem gy\u0171jtem\u00e9ny.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Az uwarowit gr\u00e1n\u00e1t:<\/h2>\n

Az uwarowit<\/strong> sz\u00e9p smaragdz\u00f6ld sz\u00edn\u0171<\/a><\/strong> k\u0151, de nem el\u00e9g \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3, illetve csak nagyon apr\u00f3 krist\u00e1lyokban fordul el\u0151, \u00e9ppen ez\u00e9rt dr\u00e1gak\u0151nek nem alkalmas. Eg\u00e9sz kis krist\u00e1lyait Oroszorsz\u00e1gban<\/strong> tal\u00e1lj\u00e1k.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A gr\u00e1n\u00e1t nev\u00e9nek eredete: A gr\u00e1n\u00e1t n\u00e9v eredet\u00e9t k\u00e9tf\u00e9lek\u00e9ppen magyar\u00e1zz\u00e1k. Lehet, hogy az \u00e1sv\u00e1nycsoport a gr\u00e1n\u00e1tfa gy\u00fcm\u00f6lcs\u00e9r\u0151l kapta a nev\u00e9t, mivel a legt\u00f6bb gr\u00e1n\u00e1t piros sz\u00edn\u0171, mint a gr\u00e1n\u00e1talma. De az is lehet, hogy a sz\u00f3 a latin granum sz\u00f3b\u00f3l ered, mivel a gr\u00e1n\u00e1t igen gyakran apr\u00f3 szemek alakj\u00e1ban fordul el\u0151. A k\u00f6z\u00e9pkor karbunkulus\u00e1nak – […]<\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":10288,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"none","_seopress_titles_title":"A gr\u00e1n\u00e1tok fizikai, k\u00e9miai tulajdons\u00e1gai, v\u00e1ltozatai, csiszol\u00e1suk, \u00e9rt\u00e9k\u00fck","_seopress_titles_desc":"\u00c9rt\u00e9kben els\u0151 helyen a z\u00f6ld sz\u00edn\u0171 gr\u00e1n\u00e1tok, az andradit demantoid v\u00e1ltozata, illetve a Tsavorit-gr\u00e1n\u00e1t \u00e1ll, ut\u00e1na a mandarin gr\u00e1n\u00e1t megnevez\u00e9ssel illetett speszartin gr\u00e1n\u00e1t \u00e1ll...","_seopress_robots_index":"","_et_pb_use_builder":"","_et_pb_old_content":"","_et_gb_content_width":"","footnotes":""},"categories":[148],"tags":[],"class_list":["post-10269","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-dragakovek-reszletes-leirasa"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10269","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=10269"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10269\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/10288"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=10269"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=10269"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/allegem.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=10269"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}