Kalcedon:
Általános fogalommeghatározás:
A kalcedoncsoportba tartozó vaskos kvarcváltozatok finomrostos szerkezetűek. A rostok párhuzamosan futnak, mindegyik rost önálló, mikroszkopikus vékonyságú kristály egyén. A rostok közötti, rendkívül keskeny hézagokat amorf kovasav, opálanyag tölti ki, ez az opáltartalom 12-32% között változhat. Sűrűn egymás mellé illeszkedő, párhozamosan futó rostok tömege építi fel a kalcedoncsoportba tartozó vaskos kvarcváltozatokat, melyek tulajdonképpen jellegzetes természetes színű kalcedonok. Fehéres, szürke vagy világoskék a közönséges kalcedon, vörös a karneol, barna a szárder, aranyoszöld a krizopráz, sötétzöld a plazma, sötétzöld piros pettyekkel a heliotrop, míg különböző színű vagy színárnyalatú kalcedonok sávjai, foltjai építik fel az achátokat.
Fizikai tulajdonságok:
A kalcedon erek, repedéskitöltések, gömbös, cseppköves, vesés, szőlőszem bevonatok, vagy mandulakövek alakjában fordul elő. Igen ellenálló, másodlagos lelőhelyeken gyakori.
Tipikus vesés, szőlőszemes megjelenésű nyers kalcedon példány a magyarországi Gyöngyöstarjánból. Szép kék, ibolyás kék színe van. A darab 15*8 cm. AlleGem gyűjtemény.
A kalcedon nem hasad, törése szálkás, a nyers darabok legfeljebb zsírfényűek, máskor szarufényű vagy fénytelen. Csiszolt darabjai megfényezve üvegfényben ragyognak. Áttetsző, egyes darabjai vékonyabb lemezekben majdnem átlátszóak. Zavaros-, tejes-, szürkés-, sárgás-, kékes-, égkék-, vagy ibolyáskék színű. A színeloszlás lehet egyenletes, de felhős, foltos is. Szép példányokban találják Kötelesmezőn (Románia), a darabok égkék, vagy gyengén ibolyáskék színűek. A nyers darabokat Idar-Obersteinbe szállítják, ahonnan csiszolva „orientális kalcedon” vagy „zafirin” névvel kerülnek forgalomba.
Bőven fordul elő igen jó minőségű kalcedon Izlandon, a Feröer-szigeteken, Szibériában, Kelet-Indiában és Ceylon szigetén is. Arizonában Globe District a lelőhelye a szép kékeszöld kalcedonnak, melyet a kereskedlemben „kék krizopráz”-nak neveznek.
A legtöbb kalcedont a brazíliai Rio Grande do Sul, valamint Uruguay szolgáltatja, mind a két helyen achát mandulákkal találják.
Főleg nyakéknek fűzhető gyöngyöket csiszolnak a természetes kékszínű vagy a mesterségesen festett kalcedonokból. Gyűrűkbe, melltűkbe, ezüst ékszerekbe még a mai napig is, kézelőgombokba korábban gyakran használták. Nagyobb darabjaiból vázákat, hamutartókat, kanalakat, pecsétnyomókat, papírvágókat, tollszárakat faragnak. Legjobban megfizetik a szép természetes színű példányokat, így az arizóniai és a kötelesmezői kék kalcedont is. A színtelen vagy csak igen gyengén színezett darabokat festik és pedig vörös-, kék-, ibolya-, sárga vagy zöldszínűre. A vörös darabok „korallin”, a fűzöldekre festett áttetsző példányok „emeraldin” név alatt kerülnek forgalomba.
Ezüst fülbevalóba foglalt ibolyáskék, kaboson csiszolású kalcedon. AlleGem gyűjtemény.
Értéke:
A nyers kalcedon kilóját 5-25 USD áron fizetik, a csiszolt kövek grammjáért 0.50-5 USD-t kérnek.
Hamisítása:
Hamisítására üveget, celluloidot és galalitot használnak.
Rajzos kövek, mokka-kövek, mohaachátok:
Egyes drága-, illetve díszítőkövek különböző színű, illetve árnyalatú foltjai, sávjai, pontjai néha olyképpen csoportosulnak, hogy a kialakult ornamentika a szemlélőt valamely élőlénynek vagy tárgynak képére, esetleg egész tájképre emlékezteti. Az ilyen, legtalálóbban odavetett vázlatokhoz hasonlítható, képeket feltüntető ásványokat rajzos köveknek nevezzük. A legtöbb rajzos kő a kalcedonok közül kerül ki. A rajzos köveket, illetőleg az ezeken látható, sokszor egészen valószínűtlenül szép képeket a véletlen szüli, így méltán illeti meg őket a „lusus naturae” a „természet játékai” név. Régebben a rajzos köveket, mint talizmánokat, amuletteket különösen nagyra becsülték és egy-egy szép példányukért hatalmas összegeket fizettek. A távol-keleten igen nagy divat, Európában főképpen, mint különlegességeket vásárolják gyűjtők és múzeumok.
A rajzos kövek közé tartozó kalcedonváltozatok a mokka-kövek is. Világos áttetsző, alapjukban sötétszínű, fácskára, bokorra, növénykére emlékeztető rajzokat látunk. E tudományos néven dendriteknek nevezett rajzokat a kő finom repedéseibe behatoló és ott a jégvirághoz hasonlóan hirtelen kristályosodó vas-, vagy mangántartalmú oldatok hozzák létre. Nevüket az arábiai Mokka után nyerték, különösen szép példányai ott találhatók.
Az úgynevezett mohaachátok zöldszínű ásványlemezkéket, szeszélyesen kanyargó szálacskákat (klorit, amfibol) magukba záró és mohára emlékeztető rajzolatú kalcedonok.
Mohaachát Gyöngyöstarjánból. Megfigyelhető a zöldes, mohára emlékeztető, kloritzárványok okozta rajzolat.
Előfordulása:
Az arábiai Mokka mellett, Kelet-Indiában, Észak-Amerikában, Utah, Wyoming, Kalifornia, Montana államokban találnak szép mokkaköveket és mohaachátokat.
Értéke:
A csiszolt mokka-kövek szebb pldányaiért 10-20 USD is megadnak, de a különlegesen szép példányok egyedi árakon kelnek el.
