Szeretném azzal kezdeni, hogy a téves bemutatások és megtévesztések aránya az egész ékszer-kereskedelemben egészen alacsony, és hogy a legtöbb ékszerész megbízható profi, akikkel kapcsolatban bizalmat érezhetünk. A színes drágakő-piacon azonban gyakrabban fordul elő a téves bemutatás, mint a gyémántpiacon, elsősorban a színes drágakövek tudományos komplexitása miatt. Így még fontosabb tudatában lenni azoknak a megtévesztő praktikáknak, amelyekkel találkozunk, ha színes követ vásárolunk, azért, hogy megvédjük magunkat (és pénzünket, befektetésünket)( a feltűnőbb megtévesztésektől, és hogy jobban megértsük, milyen fontos, hogy megbízható helyről vásároljunk.
Szintetikus kövek természetesként való bemutatása
Manapság nagyon fontos megbizonyosodni minden pompás, értékes drágakő eredetiségéről, minthogy a szintetikus termékek új generációja annyira hasonló a természeteshez, hogy a kettőt könnyen össze lehet téveszteni.
Szintetikus drágakövek hosszú évek óta vannak a piacon. Már a 20. század legeleje óta jó szintetikus zafírokat, rubinokat és spinelleket állítanak elő ipari mennyiségben, nagyon jó szintetikus smaragdokat pedig az 1940-es évek óta. Míg ezek a korai szintetikus kövek vonzóak voltak és nagyon alacsony áruk miatt népszerűek is, valójában nem látszottak természetes köveknek. A legtöbb „túl szép volt ahhoz, hogy igaz legyen” , úgyhogy egy szakértő ékszerész könnyedén megkülönböztethette őket a valódiaktól.
Természetes krómdiopszid, amely könnyen összetéveszthető a smaragddal.
Manapság gyakran nem ez a helyzet. Még mindig használnak régebbi technikákat szintetikus kövek előállítására, és ezeket a termékeket még mindig könnyű felismerni. Az új, bonyolultabb módszerek azonban olyan termékeket eredményeznek, amelyeknek már nincsenek meg azok a jellegzetességei, melyek alapján könnyedén felismerhetők lennének. Hogy még jobban megnehezítsék az azonosítást, a mai szintetikus köveknek gyakran olyan tulajdonságaik és ismertető jegyeik vannak, amelyek igen hasonlítanak a természetes kövek megfelelőihez. Ennek következtében egyeseket természetesnek adnak el, szándékosan, de akár jóhiszeműen is.
Lényeges tehát, hogy különösen értékes és pompás rubinok, zafírok, smaragdok eredetiségét képzett drágakőszakértő, vagy laboratórium igazolja. Több millió forint foroghat kockán, mert az is lehet, hogy az ékszerész gyanútlanul vásárol meg egy ilyen drágakövet, természetesnek vélvén, és azután eladja a vevőnek, anélkül, hogy megbizonyosodott volna annak hitelességéről.
Az iolit, amelynek másik neve még vízzafír, nem véletlenül, hiszen nagyon hasonlít a zafírra. Erős pleokroizmusa (többszínűsége) azonban fontos ismertetőjegye.
Bonyolult modern felszereléssel és a kristályok alaposabb ismeretével az ember mostanság majdnem minden drágakövet képes „teremteni” vagy „növeszteni”. Általános szabályként kell emlékeznünk arra, hogy bármely drágakő – ametiszt, alexandrit, rubin, smaragd, zafír, opál és még a türkiz is – lehet szintetikus, hogy sok szintetikus kő drága, és hogy a legtöbbet egyre nehezebb megkülönböztetni természetes megfelelőitől, ennek eredménye aztán a téves bemutatás.
Utánzott drágakövek
Az utánzott drágaköveket nem szabad összekevernünk a szintetikus drágakövekkel, amely utóbbiaknak lényegében véve a természetes kövekkel azonos fizikai, kémiai és optikai tulajdonságai vannak. Az utánzott kövek általában nagyon olcsó emberkéz készítette imitációk, vagy „szimulánsok” ahogy szintén szokták nevezni őket, gondos vizuális és egyszerű drágakő ismereti tesztelés után könnyen megkülönböztethetők az eredetitől. Minden színes kőnek vannak üvegutánzatai, és gyakori az üvegből és műanyagból készült hamis gyöngy, türkiz és borostyán is. Gyakran találhatunk utánzatokat az úgynevezett családi ékszerek között, noha ékkövekkel keverten és azonos árakon.
Az andezin egy földpát ásvány, amely nagyon könnyen összetéveszthető a citrinnel, aranyberillel, topázzal.
Hasonló megjelenésű helyettesek
A megtévesztés másik formája az, ha egy közönségesebb, olcsóbb drágakövet ugyanolyan színű ritkább, drágakőnek adnak ki. Manapság egyre több drágakő lép piacra széles skálájú színváltozatokban, és előfordulhatnak mind szándékos, mind jóhiszemű téves bemutatások.
A sárga citrin például könnyen összetéveszthető a sárga berillel, topázzal, stb. Téves elnevezése például aranytopáz.
