925-ös ezüst fülbevaló 7 mm-es, természetes, kerek formájú pirop gránát drágakővel. Az ékszer 14 karátos fehér arannyal van bevonva.
Az ékszer mérete: 9.7 x 14.2 mm.
Beszúrós, patentos kivitel.
Viszonteladóknak, ékszerészeknek, gyűjtőknek és mindenkinek, aki szereti a szép drágaköveket, szép ékszereket egyaránt ajánlott.
AlleGem minőség: kiváló, élénk színek, átlátszó, jó minőségű drágakövek, természetes, bevizsgált.
Tudnivalók a gránát drágakőről:
A gránát név eredetét kétféleképpen magyarázzák. Lehet, hogy az ásványcsoport a gránátfa gyümölcséről kapta a nevét, mivel a legtöbb gránát piros színű, mint a gránátalma. De az is lehet, hogy a szó a latin granum szóból ered, mivel a gránát igen gyakran apró szemek alakjában fordul elő. A középkor karbunkulusának – ahogyan a piros színű köveket nevezték – legnagyobb része bizonyosan gránát volt.
A gránát vegyi összetétele:
Mai értelemben a gránát egy egész ásványcsoportnak a neve, ahová különböző, de hasonló kémiai összetételű és ennek megfelelően különböző fajsúlyú ásványok tartoznak, amelyeknek kristályalakjuk egyforma. Összetételük a következő képlettel fejezhető ki: RII3RIII2Si3O12, amelyben RII a kétértékű Ca, Mg, Fe, vagy Mn, RIII pedig a háromértékű Al, Fe, Cr, vagy Ti. Ezeken kívül egész csekély mennyiségben még idegen anyagok is lehetnek bennük.
A gránát változatai:
A legfontosabb gránátfajták az alábbiak:
Pirop = Mg3Al2Si3O12,
Almandin = Fe3Al2Si3O12,
Grosszulár = Ca3Al2Si3O12,
Spesszartin = Mn3Al2Si3O12,
Andradit = Ca3Al2Si3O12,
Uwarowit = Ca3Al2Si3O12.
A gránát fizikai tulajdonságai:
Fajsúly és optikai tulajdonságok:
A különböző összetételnek megfelelően a fajsúly 3.3-tól 4.3 g/cm3-ig terjedhet, a törésmutató pedig 1.7 és 1.9 között ingadozik.
Kristályszerkezete:
A gránátok a szabályos rendszerben kristályosodnak és főalakjuk a rombdodekaéder, amely annyira jellemző, hogy gránátoédernek is nevezik. A második gyakran megjelenő alak a deltoidhuszonnégyes.
Grántok színe:
A gránátok sok és változatos fajtája közül drágakőnek csak a szép színűek és átlátszóak alkalmasak, amelyeket nemes gránátoknak nevezünk. A gránátok erősen üvegfényűek, fényüket a csiszolás nagy mértékben emeli. A legtöbb gránát diszperziója 0.024 – 0.028 között van, de az andradit egy fűzöld fajtájának, a demantoidnak diszperziója 0.057, tehát a gyémántét közelíti meg, s ezért ennek a gránátnak erős tüze van.
A nemes gránátok legelterjedtebb színe a piros, amely a legvilágosabbtól a legsötétebbe mehet át, s igen gyakran ibolyás, sárgás, vagy barnás árnyalatú. A barnás színű köveket „vermeille”-nek nevezik.
A tiszta piros gránát a pirop, az ibolyás árnyalatú az almandin, ennek keveréke a málnás, rózsaszín-ibolyás piros rodolit, a sárgás a grosszulár csoportba tartozó hesszonit, vagy fahéjkő. A piros színeken kívül előfordul még a zöld szín is, míg a kék teljesen hiányzik. A zöld szín legtöbbnyire sárgás árnyalatú, de ismerünk a smaragd színét megközelítő gránátot is.
A grosszulárnak igen sok változata ismeretes. Nevét egres zöld színéről kapta. A legrégebb óta ismert változat sárgás, barnás színű, fahéjkőnek is nevezik. A 20. században Kenyában-Tanzániában találtak a smaragdhoz igen hasonló színű grosszulárt, Tsavorit-gránátnak nevezik, a lelőhelyről (Tsavo Nemzeti Park, Kenya, Afrika.) Ugyanitt fordul elő egy igen szép színű rózsaszínű sárgás változat a malájgránát.
A színtelen gránát a leukogránát, a teljesen fekete a melanit.
Színező anyagok, különböző sugarak hatása és különleges fényjelenségek:
A gránátokat a króm, vas és mangán színezi. A fekete gránátok titánt is tartalmaznak, és a színre valószínűen ennek is hatása van. Hevítéssel tartós színváltozás nem érhető el. A különböző sugarak közül csupán a Röntgen- és rádiumsugarak hatnak a színre, hatásukra a pirosas szín tisztább pirossá változik. Lumineszcencia jelenségek a gránátokon nem voltak megfigyelhetők. Némely gránátban a csillagzafíréhoz hasonló fényjelenséget, négy-, vagy hatágú csillagot figyelhettek meg. A Röntgen sugarakat a gránátok alig, vagy egyáltalán nem bocsátják át.
A gránátok csiszolása:
A gránátokat a legkülönbözőbb formákban csiszolják: briliáns, rózsa, táblás, lépcsős, vegyes és domború csiszolású kövek egyaránt elterjedtek. Különösen fontos, hogy a gránát színe ne maradjon túl sötét, ezért lehetőleg vékonyra köszörülik. A nagyon sötét kövek alsó részét homorúan kivájják, az ilyen köveket gránátcsészének nevezik. A gránát domborúan megmunkálva is igen szép és kedvelt kő, az ilyen formájú köveket is alul homorúan köszörülik, karimáját pedig apró lapocskákkal látják el.
A gránátok foglalása:
A szép világos színű köveket szabadon foglalják, a sötétebb színűeket mélyesztve és ezek alá igen sokszor arany-, réz-, vagy ezüstlemezkét helyeznek, ami a kő élénkségét és tüzét nagy mértékben fokozza. A gránátokat nem csak ékszerekbe foglalva, hanem füzérekbe fűzve, gyöngysorok gyanánt is használják. Ilyenkor az egyes szemeket átfúrják és gömbölyded alakra köszörülve, körös-körül lapocskákkal látják el. A piropok kedvelt foglalási módja az úgynevezett „en pavé”, amikor rozetta alakra csiszolt számos követ egy arany- vagy ezüstlapra, apró fogacskák segítségével, szorosan egymás mellé helyeznek.
A gránátok felhasználása:
Régebben a gránát – az 1800-as évek 80-as, 90-es éveiben – sokkal kedveltebb és divatosabb volt, mint manapság, és ebből az időből igen sok szép gránátékszer, nyakék, karkötő, melltű származik.
A gránát, mint csiszolóanyag is fontos és régebben zsebórák csapágyaiba is használták.
A gránátok értéke:
Az egyes gránátfajták értéke igen különböző. Legdrágábbak a szép színű és átlátszó fajták. Az értéket csökkentő hibák elsősorban apró repedések, de általában a nemes gránátok között sok a kifogástalan, hibátlan kő. A sorrendet valahogyan mégis úgy lehetne felállítani, hogy első helyen a zöld színű gránátok, az andradit demantoid változata, illetve a Tsavorit-gránát áll, utána a „fanta narancs” jelzővel, illetve mandarin gránát megnevezéssel illetett speszartin gránát áll, majd ezeket követik a málna, illetve piros színű változatok. Értékes még az úgynevezett malájgránát. Az árak karátonként az alábbiak szerint alakulnak a nemzetközi piacokon:
Almandin: 1-3 karátig: 10-50,- USD, 3-5 karátig: 25-75 USD, 5-20 karátig: 50-100,- USD.
Pirop: 1-5 karátig: 10-75 USD. 5-20 karátig: 25-100,- USD.
Rodolit: 1-5 karátig: 25-225,- USD. 5-20 karátig: 75-450,- USD.
Demantoid: 1-2 karátig: 800-8.000,- USD. 2-3 karátig: 2.000-12.000,- USD.
Grosszulár/hesszonit változat: 1-5 karátig: 50-150,- USD. 5-10 karátig: 125-350,- USD.
Grosszulár/malájgránát: 1-5 karátig: 85-400,- USD. 5-10 karátig: 250-500,- USD.
Grosszulár/tsavorit-gránát: 1-2 karátig: 600-2.500,- USD. 2-3 karátig: 1.000- 3.600,- USD.
Spesszartin: 1-5 karátig: 50-600,- USD. 5-20 karátig: 75-800,- USD.
A pirop gránát:
A pirop név a görög pyros szóból származik, amely tüzet jelent és a pirop szép piros színére vonatkozik. Két legfontosabb előfordulási helyéről „cseh gránát”-nak és „kaprubin”-nak (Dél-Afrikai pirop) is nevezik. Ez utóbbi név egyszersmind azt is kifejezi, hogy a kövek rubinhoz hasonlók.
A pirop többnyire legömbölyödött szemekben fordul elő. Fajsúlya 3.6-3.8 g/cm3 között van, törésmutatója 1.7463. Színe leggyakrabban sötét vérpiros, sokszor sárgás árnyalattal, néha hiacint (a cirkon régi elnevezése) piros, vagy barnás piros. Az almandinra jellemző ibolyás árnyalat nem fordul elő. Színezőanyaga vasoxid és krómoxid. Hevítve a piros átlátszatlan és fekete lesz, kihűlés után azonban eredeti színét és átlátszóságát visszanyeri.
A drágakő kereskedelemben forgó piropok legnagyobb része korábban Csehországból származott. A fő lelőhelyek a Cseh-Középhegység déli lejtőjén, Meronitz környékén helyezkedtek el. A piropot e területen diluviális agyagos-homokos kavicsból nyerik. Az eredeti kőzet opáltól átjárt és szerpentinné alakult piroxénolivin kőzet, amelyből a gránátok kimállottak és így a környék diluviális lerakódásaiba kerültek.
A piropot úgy bányásszák, hogy a laza kavics anyagot kiássák, amelyet azután mosnak, rostálnak és válogatnak. A gránátokat végül pedig nagyság szerint osztályozzák, mégpedig úgy, hogy hány darab nyom a régi mérték szerint egy latot (17.5 gramm) és így beszélnek 32-es, 40-es, 75-ös stb gránátról. A legtöbb kő olyan kicsi, hogy csak az öt és négyszázas csoportba tartozik. A negyvenes kövek már ritkák. 17. századi leírásokból tudjuk, hogy egy galambtojás nagyságú piropot is találtak, amelyet akkor 45.000 tallérra becsültek. Ebben az időben a gránát sokkal értékesebb volt, mint manapság (a pirosat tekintve) a nagyobb kövek értéke majdnem elérte a rubinét. A bécsi állami kincstárban egy tyúktojás nagyságú, kiváló követ őriznek, és több szép kő van a drezdai „Grünes Gewölbe”-ben is.
A gránát gazdag előfordulása élénk drágakő ipart teremtett Csehországban. Turnov és Gablonz a híres drágakő csiszoló helyek. A gránátbányászás és csiszolás virágkora 1887-től 1895-ig terjedt. Ebben az időben körülbelül 10.000 ember foglalkozott a gránát kitermelésével és feldolgozásával. Ettől az időtől kezdve az érdeklődés a cseh gránát iránt fokozatosan csökkent, amihez a divaton kívül az is hozzátartozott, hogy Dél-Afrikában sokkal szebb gránátokat találtak, ezért Csehországban ma már csak kevés helyen bányásszák a piropot, a gránátcsiszolók pedig lassanként más drágakövek, továbbá féldrágakövek és üvegutánzatok csiszolására tértek át.
Észak-Amerikában Arizona, Colorado és Utah államokban igen szép piropokat találtak, amelyeket a legtöbb helyen a homokból válogatnak ki. Ezek az úgynevezett arizona- és coloradorubinok igen szép, ragyogó piros színűek.
A dél-afrikai gyémántterületeken a gyémánt tartalmú kőzetekben található piropok a legszebb gránátok közé tartoznak. Színük sötét vérpiros, szebb, mint a cseh gránátoké, mert hiányzik belőlük a barnás árnyalat. A gránátok kinyerése a gyémántkőzet feldolgozásával kapcsolatos és mosás után hátramaradt koncentrátumból válogatják ki. A Vaal folyó homokja szintén bőven tartalmazza ezeket a piropokat.
