Karneol:
Karneolnak a vörös és vörösesbarna kalcedonokat nevezzük. A szín a halvány vöröstől a sötét vörösig változhat, a barnásvörös vörösesbarnába megy át, ismerünk sárgásba hajló karneolokat is. A vörös színű darabokat vasoxid, a barnásakat vashidroxid festi. Hevítve a vashidroxid vizet veszít és vasoxiddá alakul át. A kevésbé értékes barnás darabok hevítésre szép vörös vagy vöröses színűek lesznek és értékben emelkednek. A forgalomban lévő, nem mesterségesen festett, szép színű darabok legnagyobb részt hevített példányok.
A színeloszlás lehet egyenletes vagy felhős, foltos és sávos is. Legtöbbre a teljesen áttetsző, áteső fényben vérvörös, ráesőben kissé feketésvörös darabokat becsülik, ezeket orientális karneoloknak nevezik, szemben a halványabban színezett s kevésbé áttetsző okcidentális karneolokkal.
Hasonló körülmények között fordul elő, mint a kalcedon, de nála ritkább, legszebb darabjait másodlagos lelőhelyeken találják.
A legszebb karneolokat India szolgáltatja. Bombay-tól északra, a Ratnapur melletti Radspipla hegy lábainál folyó vizek hordalékából kerülnek elő az átlag dió nagyságú, de akár 1.5 kg-ot is elérő karneolpéldányok. A kövek természetes színe inkább feketés, barnás, olajzöld és csak a napnak huzamosabb ideig kitéve vagy kihevítve lesznek gyönyörű vörös színűekké. Különösen szépek az eredetileg olajzöld példányok.
Európába a legtöbb anyag a brazíliai Rio Grande do Sul-ból és Uruguay-ból kerül, az innen származó kövek egészen halványan színezettek, színüket festéssel javítják. A festendő darabokat vasszögekkel együtt hígított salétromsavba helyezik és hosszabb ideig főzik, hogy az oldatba ment vasnitrátot a kövek felvegyék. Az így átitatott példányokat megmossák, gondosan megszítják, s ha teljesen kiszáradtak, hevítik. Hevítve a felvett vasnitrát pompás vörösszínű vasoxiddá alakul át. Ellentétben az analinfesték adta színekkel, a leírt módon nyert vörös szín éppen olyan tartós és állandó, mint a természetes karneolok vörös színe, hiszen a színezőanyag mindkét esetben ugyanaz.
Főként nyakékeknek fűzik gömbölyűre csiszolt darabjait. Hordják pecsétgyűrűkbe, foglalják iparművészeti és ezüst ékszerekbe, szívesen alkalmazzák dísztárgyak anyagául.
Csodálatos, élénk narancsszínű karneollal díszített ezüst fülbevaló sárga arannyal. AlleGem gyűjtemény.
A nyers kő kilóját 1-30 USD-vel fizetik, csiszolva 1-2 USD-t ér grammja.
A barnaszínű karneoloknak szarder a nevük. Színük vörösbarna, gesztenyebarna és feketésbarna között változik, legtöbbre azokat a szép gesztenyebarna színűeket becsülik, melyek áteső fényben vörösesen áttetszőek. Festőanyaguk minden valószínűség szerint vashidroxid.
Karneollal együtt fordul elő a fent felsorolt lelőhelyeket, áruk is egyforma.
Ha a szép áttetsző, közül színtelen kalcedont kristálycukor oldatában huzamosabb ideig (5-7 napig) főzik s a cukoroldattal átitatott darabokat, gondos kiszárítás után hevítik, úgy a darabok belsejében karamel keletkezik és a szarderhez hasonlóan színezett követ nyernek, melyet a kereskedelemben „szarduin” név alatt ismernek.
Krizopráz:
Az aranyoszöld, almazöld színű kalcedonokat krizopráznak nevezik. Nevét színétől nyerte, krüzos = arany, prazon = lomb. Víztartalmú nikkelszilikátok színezik, melyeket az ásvány csekély, legfeljebb 1%-nyi mennyiségben tartalmaz. A zöld szín világosabb-sötétebb, de sohasem intenzív zöld, egyes darabok éppen csak zöldes árnyalatúak.
A kalcedonváltozatok csoportjában a legérzékenyebb színű, verő napfényen vagy gyenge hevítésre hamarosan kifakul, mert a nikkelszilikátok elveszítik víztartalmukat és elszíntelenednek. Ha a kifakult darabot nedves földbe ássuk vagy vizes fagyapotba csomagoljuk, vizet vesz fel és színét visszanyeri. A halványabb színű köveket így szintén sikerül teltebb színűekké varázsolni. Nagyobb darabjain a színeloszlás szintén nem egyenletes, inkább foltos, felhős, halovány és teltebb színű részek váltakoznak egymással, valamint egészen fehér színű részekkel. Színe mesterséges fénynél is igen kellemesen hat, anyaga áttetsző.
Nyersen szarufényű, csiszolva üvegfényű lesz.
Törése szálkás, egyenetlen, anyaga rideg, igen könnyen repedezik.
Legfontosabb lelőhelyei Lengyelországban (Szilézia) vannak, Frankenstein, Kosemütz, Zulzendorf, Baumgarten, Gläsendorf községek mellett, hol krizopráz mállott szerpentin hasadékait tölti ki.
Igen szép anyagot szolgáltatnak az Ural-hegységbeli Redwinsk, úgyszintén Kelet-India előfordulásai.
Ma a kereskedelmi forgalomban kerülő darabok java része Észak-Amerikából származik, szépségben azonban messze mögötte marad a lengyelországi krizopárzoknak.
Szívesen hordják karperecek-, gyűrűk-, melltűk-, kézelőgombokban, iparművészeti és ezüst ékszerekben. Golyóalakra csiszolva, nyakláncnak fűzik, nagyobb példányaiból dísztárgyakat faragnak. Vékonyra vágott lemezeit ezüst- vagy aranyozott ezüstfoglalatban dobozokká, dísztálakká dolgozzák fel. Régebben, mint díszítőkövet is szívesen alkalmazták. A prágai Szt. Vid dóm Vencel kápolnájának (XIV. század) féldrágakövekkel burkolt falain sűrűn találkoztuk sziléziai krizopráz lemezekkel.
Ára elég jelentős, a szépen színezett, áttetsző darabokat különösen jól megfizetik. A nyers kő kilogrammja, minőség szerint 2 – 1.000,- USD-ba kerül, csiszolva karátja 2 – 40 USD.
Kiváló minőségű, áttetsző, sötét almazöld krizoprázokkal díszített ezüst fülbevaló, sárga arannyal. AlleGem gyűjtemény.
Plazma:
A plazma zárványokban gazdag s ezért alig áttetsző-átlátszatlan kalcedonváltozat. A mikroszkóp alatt jól látható a finom, rostos szerkezet. Zárványként rendszerint szeladonit-pikkelykék és finom amiant rostok szereplnek, melyek a plazmának világoasabb-sötétebb lombzöld színt kölcsönöznek.
Az ókorban nagyon kedvelték, mint vésett kövek, főleg intagliók anyagát. Egyedül a berlini ókori gemma gyűjteményben 140 darab plazma intagliót őriznek. Nagyobb darabjaiból csészéket, tálacskákat csiszoltak. Ma csak ritkán keresik, nyersen kilóját 5- 10 USD-vel fizetik, a belőle csiszolt gyűrűkövek grammja 1 – 2 USD.
A scwarzwaldi Oppenau vidékén porfírban fordul elő mandulakövekben, ugyanígy Baden-Baden mellett is. Nagy mennyiségben találják a Nílus első kataraktáinak táján, úgyszintén Kelet-Indiában, ahol a Dekkán fennsík bazaltjából kimállott darabokat gyűjtik.
Heliotrop:
Az ókeresztények szent köve, a heliotrop, vörös pettyek tarkázta plazma. Minél sötétebb zöld az alap s minél egyenletesebben oszlanak el benne az élénkvörös pettyek, annál többre becsülik. A vörös foltokat vasokker színezi. Legjelentősebb előfordulásai Kelet-Indiában vannak, a Kathiawar félszigeten, hol a mosásokban achát-, kalcedon-, karneollal együtt fordul elő. Nyersen 1 – 20 USD-vel fizetik kilóját, csiszolva 1 – 2 USD grammja.
