Füstkvarc:
Színe:
Amint a hegyikristály és az ametiszt között egészen halványibolyás kristályok alkotják az átmenetet, úgy a hegyikristály és a füstkvarc között is megtaláljuk a kettőjüket összekötő, alig észrevehetően barnás kristályokat. A már határozottan barna színű füstkvarcok színe a szegfűbarnától a füstbarnán keresztül, egészen a feketésbarnáig terjed, az egészen fekete színű kristályoknak morion a neve.
Kristályai:
A füstkvarc fennőtt kristályokban fordul elő, kristályai általában nagyobbak az ametiszt kristályainál, nagyságuk centiméterestől a közel méteresig terjedhet, átlag 5-15 centiméteresek. A kristályok rendszerint karcsú, romboéder lapok koronázta oszlopok, gyakoriak a trapezoéderlapok koronázta oszlopok, gyakoriak a trapezoéder lapok is. Csavart kristályok nem tartoznak a ritkaságok közé.
Optikai tulajdonságai:
A kristályok átlátszóak, áttetszőek, a feketeszínűek átlátszatlanok. A színeloszlás egyenletesebb, mint az ametisztben, de sötétebb és világosabb foltok színezte kristályok sem ritkák. A sötét színű füstkvarcok pleokroizmusa elég erős, szegfűbarna, illetve világos vörösesbarna. Némelyik füstkvarc gyengén ibolyás árnyalatú.
Szépen színezett, szegfűbarna füstkvarc Brazíliából, 22.92 karát, AlleGem korábbi gyűjtemény.
Hevítése:
Homokfürdőbe ágyazott és óvatosan hevített füstkvarc színe aránylag alacsony hőmérsékleten szép sárgába megy át. A melegítéssel sárgított füstkvarcok éppen úgy, mint az ametisztek, topáz néven kerülnek forgalomba.
Az oroszok a murzinkai drágakő-pegmatitban előforduló füstkvarcokat kenyérbe vagy hamuba ágyazva hevítették és így sárgították.
Színező anyaga:
Régebben azt gondolták, hogy a füstkvarcot szerves vegyületek színezik. Később egyesek szerint szabad szilícium, mások szerint szabad nátrium atomok színezik ezt a kvarcváltozatot. A mai tudomány kimutatta, hogy a színt természetes radioaktív sugárzás, illetve nagyon kevés nátrium atom adja.
Zárványai:
A füstkvarc ásványi zárványai között a rutil-tűk a leggyakoribbak. Különös szép rutilzárványos füstkvarcok kerülnek elő Brazíliából és Madagaszkár szigetéről. Szabad szemmel látható, nagyobb folyadékzárványok nem gyakoriak, mikroszkopikus folyadékzárványok tömeges fellépése gyakran okoz zavarodást a kristályok belsejében.
Előfordulása:
Svájc:
Az átlátszó, világos sötétebb barna füstkvarcoknak ős régen ismert és aknázott lelőhelyei az Alpok kristálypincéi. A reneszánsznak, ma múzeumokban látható jókora füstkvarc serlegei, szép művű vázái, tálai, mind alpesi anyagból készültek. A feljegyzett legnagyobb kristálypincét Svájcban, Uri kanton Tiefen-gleccserének egy nehezen hozzáférhető oldalában fedezték fel 1868-ban. A mállott gránitba 6 méter hosszan benyúló, 4 méter széles és 1-2 méter magas kristálypincéből 300 mázsa füstkvarcot szedtek ki, ebből 100 mázsa kifogástalanul átlátszó, szépen színezett anyag volt. Az előkerült kristályóriások legsúlyosabbika, a „Nagyapó” az akkori Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárába (ma Természettudományi Múzeum) birtokába került. A 133.5 kg súlyú kristály magassága 69, kerülete 122 cm.
Spanyolország:
A spanyolországi Cordoba tartományban fekvő Hinojosa füstkvarca hevítve igen szép sárga színű lesz. Úgyszólván csak égetett kövek kerülnek innen a piacra.
Skócia:
Észak-Skócia Cairgorm nevű hegyének gránitjában húzódó pegmatit telérekből kerülnek elő a „cairgorm kő” vagy „skót topáz” néven ismert, átlátszó, borsárga, barna vagy néha egészen fekete füstkvarc kristályok, amelyek 15 kg súlyt is elérnek.
Oorszország:
Az Uralban, Murzina, Schutunka vidékén, Transzbajkáliában Nertschinsk mellett fordul elő a füstkvarc pegmatit üregekben. Murzinka vidéke ma évente körülbelül 250 kg kitűnő minőségű füstkvarcot szolgáltat.
Észak-Amerika:
Észak-Amerikában, Pikes Peak (Colorado) gránitpegmatitjaiból évenként több tízezer dollár értékű füstkvarcot nyernek, úgyszintén Mount Antero, az arkansasi Magnet Cove és az észak-karoliniai Alexander County előfordulásaiból is.
Brazília:
Brazíliában Goyas gazdag hegyikristály előfordulásait kíséri füstkvarc, itt és Minas Geraes-ban találják a legszebb rutilzárványos példányokat, némelyikben a rutil-tűk hossza a 15-20 cm-t is eléri.
Madagaszkár:
Csodálatos füstkvarc kerül elő Madagaszkár szigetéről is, ahol szintén a hegyikristályt kíséri. A rutilzárványos kristályok itt sem ritkák.
Csiszolása:
A füstkvarcot táblás kőnek, briliánsnak is csiszolják, régebben sokszor találkozhattunk vele pecsétgyűrűkben is.
Felhasználása:
Égetett, sárga füstkvarc „topáz” név alatt nagyon elterjedt karperecekben, melltűkben, gyűrűkben, különösen szívesen foglalják iparművészeti ezüstékszerekbe is. A füstkvarcot használják még kisebb dísztárgyak, vázák, tálak, szobrocskák, szobrok anyagául is.
Értéke:
Az elsőrendű, csiszolt füstkvarc ára karátonként a nemzetközi piacokon 2-15 USD körül alakul.
Hasonló drágakövek:
Hasonló drágakövek az andaluzit, axinit, szanidin (plagioklász földpát) és vezuvián de ezek könnyen megkülönböztethetők tőle fajsúly, törésmutató és keménység alapján.
Citrin:
Citrinnek nevezzük a szép sárga színű, kristályosodott kvarcot.
Színe:
Színe a sárgának legvilágosabb árnyalatától a legsötétebbig változhat, citrom-, bor-, méz-, arany-, narancs- és barnássárga mind előfordulnak.
Kristályai:
A hegyikristályhoz hasonló kristályok általában általában 10-15 centiméter hosszat érnek el. A színeloszlás sokkal egyenletesebb, mint az ametisztekben, a nem egyenletesen színezett kristályok felhősek. A sötétsárga kristályokban gyenge pleokroizmust észlelhetünk. Az eddigi kutatások szerint a vas színezi.
Hevítése:
Hevítve a citrin színe, alacsonyabb hőmérsékleten, általában világosabbá válik, magasabb hőmérsékleten a kristály megzavarosodik. Rádiumsugárzás a citrint feketés-barnára, Röntgen-sugárzás barnára színezi.
Előfordulása:
Spanyolország:
Európában a legjelentősebb lelőhelyek a spanyolországi Villas Buenas és Villa Seca, úgyszintén a füstkvarcnál már említett Hinojosa. Egyes spanyol citrinek hevítve a madeira bor színéhez hasonló égővöröses barnává válnak, e köveket „madeira topáz” név alatt hozzák forgalomba.
„Madeira topáz”, amely citrin, tipikus színe ez a drágakő azonban nem hevített, természetes módon van ilyen csodálatos égővörös színe. 38.93 karátos, szív formára van csiszolva, AlleGem gyűjtemény.
Skócia:
A skóciai Arran barnás vagy füstössárga citrinjei „skót topáz” néven ismertek.
Brazília:
Ma a legtöbb citrint a brazíliai Goyas és Minas Geraes államok szállítják. Színük citrom- és narancssárga.
Madagaszkár:
Madagaszkár sem sokban marad el Brazília mögött, az itteni citrinek színe topázsárga.
Mind a brazíliai, mind a madagaszkári citrinek túlnyomó része hevítve, tehát nem eredeti színében kerül a piacra.
Megtévesztő elnevezései:
A citrin régebben szinte sohasem saját neve alatt került forgalomba és még ma is óvakodni kell a következő elnevezésektől: nyers kristályainak „sárga kristály” a neve, csiszolva nyugati-, cseh-, skót-, spanyol-, madeira-, aranytopáz név alatt ismerik, holott a topázhoz éppen olyan kevés köze van, mint a többi kvarcváltozatnak.
Csiszolása:
Régebben főképpen táblásan csiszolták, manapság szinte az összes formában és csiszolási módon rendelkezésre áll.
Értéke:
Legjobban a tiszta sötétsárga vagy vöröses sárga színűeket fizetik meg. Ezek ára a nemzetközi piacokon a következők szerint alakul:
1-5 karátig: 10-50,- USD,
5-25 karátig: 25-75,- USD.
Hasonló drágakövek:
Hasonló drágakövek a berill, ortoklász, topáz, de ezek mind megkülönböztethetők tőle törésmutatója alapján.
Rózsakvarc:
Színe:
Vaskos, kristályos tömegekben, a rózsaszínnek számos árnyalatában előforduló kvarcváltozat. Színe a fehéres rózsaszíntől a sötét rózsaszínűig változik, néha ibolyás, máskor sárgás árnyalattal. A színeloszlás egyenletes, de nem ritkák a felhősen, foltosan színezett darabok sem, színezőanyagul a mangánt azonosították.
Kellemes színe nagyon érzékeny, erősebb fénynek kitéve, hamarosan kifakul. Hevítve 575 Celsius foknál színét veszti. Röntgen- és ibolyántúli sugarak hatására barna, rádium besugárzásra sötétbarna-feketeszínűvé válik.
Fizikai tulajdonságai:
Átlátszóság, törés:
Áttetsző, egyes dél-afrikai darabjai majdnem teljesen átlátszóak. Anyaga rideg, törése kagylós vagy egyenetlen.
Szinte teljesen átlátszó, kaboson csiszolású, szépen színezett rózsakvarcok Brazíliából. Az öt kő összesen 54.48 karát súlyú, AlleGem gyűjtemény.
Optikai tulajdonságai, fénye:
Zsírfényű, csiszolt és fényesített darabjai üvegfényűek.
Kristályosodása:
A rózsakvarc nem fordul elő jól fejlett kristályokban, nagyobb kristályos tömbök alakjában találják pegmatit telérekben.
Előfordulása:
Oroszország:
Igen szépen színezett rózsakvarcokat ismerünk az Ural-hegységből.
Brazília, Madagaszkár, Namíbia:
Legjelentősebb előfordulásai Brazília, Minas Geraes, Bahia, San Miguel államokban, Madagaszkár és Namíbia.
Észak-Amerika:
Észak-Amerikában, a colorádói Texas Creek és Fort Collins pegmatitjai szolgáltatnak nagy mennyiségű és jórészt kiváló minőségű anyagot.
Csiszolása, felhasználása:
Napjainkban a rózsakvarc divatos drágakő, a belőle csiszolt golyócskákat nyakláncnak fűzve, szívesen hordják. Gyűrűkbe, melltűkbe domborúan csiszolva, de akár fazettálva, briliánsnak és egyéb formákra csiszolva foglalják, régebben kézitáska- ernyőgombokat, apróbb, de akár nagyobb dísztárgyakat, szobrokat csiszolnak belőle. Feldolgozásnál a nyersanyag körülbelül 50%-a elvész a darabok belsejét átszelő számos repedés miatt.
Értéke:
A kabosonok csiszolt darabjai 2-15 USD áron beszerezhetők, a fazettált változatok 2-5 USD/karát árat érnek el.