Bevezetés:
Az az ásványcsoport, amelyet opál névvel illetünk, igen sok tagot foglal magában, ezeknek azonban legnagyobb része nem tartozik a drágakövek sorába. Igen érdekes ásványcsoport, tagjai kristályalak nélküliek, amorfok, így a kolloidális anyagok csoportjába tartoznak.
Az opál kémiai tulajdonságai:
Az opál tulajdonképpen szilárd kovasavgél, kémiai összetétele tehát szilícium-dioxid, több, kevesebb vízzel, azaz SiO2 x H2O, kálium-hidroxid oldatban főzve teljesen feloldódik.
Az opál változatai:
Az opálok egyes változatai főleg színben, átlátszóságban, színjátékban különböznek egymástól, s némelyiknek olyan szép színe és színjátéka van, hogy a legkiválóbb drágakövek közé sorolhatók. Ezek a nemesopálok, amelyek közé a tulajdonképpeni értelemben vett nemesopál és tűzopál tartozik.
Egyik legszebb nemesopál, amely valaha a birtokunkban volt, 37 karátos, fazettált kristályopál. AlleGem korábbi gyűjteménye.
A csoportosítás a színjáték erősségén, a kő színén és átlátszóságán is alapulhat. Így például a harlekinopálban a színes foltok éles határúak, emellett az alapszín lehet fehér, sárgásvörös, zöld, vagy kékes. A lángopálban a különböző színek többé, kevésbé sorokban váltakoznak. A girasol majdnem teljesen színtelen és átlátszó, színjátéka kék színben hullámzik. Az erősen áttetsző, sokszor majdnem teljesen átlátszó sárgásvörös és vörösszínű opál a tűzopál. A vörös színt csekély vastartalom okozza. Vannak olyan tűzopálok, amelyek csak szép színükkel és fényükkel hatnak, és vannak olyanok is, amelyeknek élénk színjátékuk is van, ezek a világosabb színű, erősen áttetsző, sokszor majdnem átlátszó kövek. A mexikói tűzopálok között fordul elő a legtöbb, színjátékot is mutató narancsos, vöröses drágakő.
Nemesopál 20.55 karát. Etiópia.
Az opál fizikai tulajdonságai:
Hasadás, törés, keménység, fajsúly:
Az opálok nem hasadnak, törésük kagylós. Az opálanyag igen rideg és könnyen törik, jellemző, hogy apró repedések vannak benne, amelyek a gélanyag kiszáradására vezethetők vissza. A keménység 5.5 – 6.5 között változik a Moh’s skálán. A nemesopál fajsúlya 2.1 – 2.3 g/cm3.
Optikai tulajdonságok:
Fény, szín, különleges fényjelenségek:
A nemesopálnak üvegfénye van, amit a csiszolás és fényezés nagy mértékben emel. Az opálok ritkán teljesen átlátszóak, mint pl. az üvegopál (hialit). A többiek félig átlátszóak, vagy áttetszőek, vagy teljesen átlátszatlanok. A nemesopál legtöbbnyire csak áttetsző, vagy csak félig átlátszó.
A nemesopált drágakővé az a gyönyörű színjáték avatja, amely az opál saját színéhez hozzájárulva, páratlan színhatást idéz elő. Az alapszín többnyire fehér, de lehet kék, zöld, sárga, vörös, barna, sőt fekete is. Az alapszínből különböző színű foltok gyakran éles határúak és mozaikszerűen helyezkednek egymás mellé, máskor pedig határ nélkül, lágyan olvadnak egymásba.
A színjáték magyarázata:
A nemesopál csillogó színjátékát különbözőképpen magyarázták. A legtöbben az opál belsejében lévő apró repedéseken létrejövő fény irizálására vezették vissza. Sokáig azt tartották, hogy ezek a repedések levegővel teltek, de a későbbi vizsgálatok arra az eredményre vezettek, hogy ezeket a repedéseket később beszűrődött opálanyag tölti ki, amely más összetételű, mint a főtömeg. A két különböző opálanyag fénytörésnek eltérő volta a legtökéletesebb irizáló színeket okozhatja. E feltevés helyességét igazolta az is, hogy vannak opálok, amelyekben a repedéseket csak levegő tölti ki, ezek alig áttetszők és nincs színjátékuk. De ha vízbe helyezzük őket, a víz kitölti a repedéseket és megjelenik a színjáték és víz tehát optikailag alkalmasabb közeg az irizálás előidézéséhez, mint a levegő. Víz helyett olaj is használható e kísérlethez. Ez az opálfajta a hidrofán, amely nevét éppen e tulajdonságnak köszönheti.
Később, a 60-as évek után azonban, az elektronmikroszkópikus vizsgálatok teljesen megdöntötték fenti teóriát az opál színjátékát illetően. A műszer 20.000 szeres nagyítás során megmutatta az igazi okot: a kovagélmasszába ágyazott, igen apró, (kb. tízezred milliméter átmérőjű) krisztobalit-ásvány (a kvarc nagyon kis nyomáson, ám magas hőmérsékleten keletkezett változata) golyók idéznek elő visszaverődési, illetve interferencia jelenségeket. Ennélfogva szigorúan véve a nemesopál egyáltalán nem igazi amorf tömeg.
Az opál színjátékát a gélmasszába beépült kvarc-golyók interferencia jelenségei okozzák. Ez a példány 19.37 karátos, etiópiai és fazettált.
Törésmutató, kettőstörés:
Az opál amorf anyag és ezért izotróp, fénytörése csekély, törésmutatója 1.44-1.45. Rendellenes kettőstörés gyakori.
Hevítés hatása:
Hevítésre az opál szétrepedezik, vizét veszti és zavaros lesz, ezért az opált hirtelen hőváltozásoktól mindig óvni kell. Némely opálban a vízveszteség közönséges hőmérsékleten való kiszáradás következtében is beállhat, az ilyen kövek azután elvesztik színjátékukat, de egyesek vízbe, vagy olajba mártva visszanyerik azt.
Történeti áttekintés:
A drágakőpiacon az opál nem mindig foglalta el azt a helyet, amit megérdemel. Pedig már az ókorban ismerték és rendkívül nagyra becsülték. Plinius (ókori római történetíró) szerint Nonius szenátor számkivetését mogyorónagyságú opáljával megválthatta volna. A középkorban szintén rendkívül kedvelt volt az opál, és különösen emelte az értékét a hozzá fűződő babona, hogy mindazoknak a drágaköveknek tulajdonságát egyesíti magában, amelyeknek a színében tündöklik. Ebben a tulajdonságában való hit szinte a többi drágakő fölé emelte.
A XIX. század utolsó évtizedeiben aztán egyszerre csak csökkenni kezdett a nemesopál iránti kereslet, a közönség valóságosan idegenkedni kezdett tőle. Ennek oka az a készakarva terjesztett babona volt, hogy a nemesopál tulajdonosának szerencsétlenséget hoz. A hajsza tulajdonképpen az akkori magyar nemesopál ellen irányult, mert a XIX. század 80-as éveiig, az ausztrál opálok felfedezéséig az akkori Magyarország volt az opál legfontosabb lelőhelye. A rosszakaratúan elterjesztett babonával azt akarták elérni, hogy az akkor nem régen felfedezett és nagy mennyiségben termelt dél-afrikai gyémántnak élénk piacot teremtsenek. Sikerült is a nemesopált a háttérbe szorítani, mert a babona még magasabb körökben is talajra talált. Csupán a XX. század derekára lehetett a köztudatból ezt a téves hitet kiküszöbölni és a nemesopált lassanként arra a helyre állítani, amelyen volt és amelyet méltán megérdemel. Ebben a legnagyobb szerepe az ausztráliai opálok felfedezésének van, ezeknek piacot kellett teremteni, ez pedig csak a kő agyondícsérésével és a régi elterjedt babona megcáfolásával volt lehetséges. Így azután a nemesopál újra keresett lett, de az ausztráliai gazdag anyag, amelyet piacra dobtak, teljesen háttérbe szorította a magyart. Ilyen viszonyok között a magyar opálbányák tulajdonosa, az akkori magyar állam a háborút közvetlenül megelőző években már üzemveszteséggel dolgozott, mert a felhalmozott drágaköveken nem tudott túladni, noha a magyar nemesopált sem minőségében semmi más földrész opálja nem szárnyalja túl, tüzes színjátékával pedig éppen vetélytárs nélkül áll. Ma, sajnos ez a pompás drágakő már nem nekünk terem, de a bányák egyébként ki is merültek.
Gyakorlati tanácsok:
A nemesopál kiváló szépsége mellett az a hátrányos tulajdonsága van, hogy nem elég kemény és így hosszas viselés következtében fényét veszítheti. Ezen azonban könnyen segíthetünk, ha a követ puha bőrrel, kis hamuval átfényezzük. Mivel az opál könnyen törik, opáljainkat lehetőleg védjük az ütéstől, arra is vigyázzunk, hogy hirtelen nagy hőváltozás ne érje. Ha idővel kiszáradás folytán veszíteni színjátékából, nedvesség hozzájuttatásával lehet rajta segíteni és ezért például nyers burgonya belsejébe szokták helyezni.
Opál csiszolása:
A nemesopál csiszolása rendkívül nagy gondot és körültekintést kíván. Vigyázni kell arra, hogy a kő csiszolás közben túlságosan fel ne melegedjen, mert ebben az esetben repedések keletkezhetnek benne. Mivel könnyen törik, óvni kell az ütéstől is. De ezeken kívül a legfontosabb és a legtöbb ügyességet kívánja a csiszoláskor a kő színjátékának legtökéletesebb érvényre juttatása. Igen sok esetben gyengébb minőségű részeket kell a nemes anyagról eltávolítani, de úgy, hogy minél kevesebb menjen belőle veszendőbe.
A csiszolási alak majdnem kizárólagosan görbe felületű forma, amelyen az opál színjátéka legjobban érvényesül. A sík lapokkal határolt formákat többnyire tűzopálon használják, de újabban sok színjátszó nemesopált lapocskákkal látnak el, mert az afrikai színjátszó nemesopálok többször erősen áttetsző, majdhogynem átlátszó tömegtesttel rendelkeznek, így a fazettálás a hátsó lapocskákról visszaverődő fényhatáson (fénytörésen) és a színjátszáson keresztül is emeli a kő szépségét.
Fazettált, erősen áttetsző nemesopál Etiópiából. 12.55 karátos.
Opál foglalása:
A nemesopált szabadon is, de többnyire szekrénykésen foglalják. A foglalat belsejét, különösen az erősen áttetsző köveknél, feketére szokták festeni. Az elég áttetsző, de nem elég színjátszó kövek színhatását úgy emelik, hogy a foglalatba, a kő alá, tarka színű selyemdarabkát, vagy pávatollat, vagy fényes gyöngyházlemezt helyeznek. Nagyobb köveket, a fény emelése céljából, apró gyémántok koszorújával vesznek körül, vagy fordítva, nagyobb gyémántot, rubint, zafírt öveznek apró nemesopálokkal.
Az opál előfordulása:
Szlovákia:
A legszebb nemesopál hazája a Királyi Magyarország volt. A magyar nemesopált már több száz évvel ezelőtt bányászták. A középkorban Konstantinápolyon keresztül került Európába, ezért keleti opálnak is nevezték. Hívták még firmamentumkőnek is, gyönyörű szivárványszínei miatt, elementumkőnek pedig azért, mert azt hitték, hogy egy elemből áll. Schmidt Sándor valószínűnek tartja, hogy az ókorban szerepelt nemesopálok is Magyarországról származnak.
A bányák a mai Szlovákia területén találhatók, Vörösvágástól északra Opálhegy (Zamutov), Vörösvágás (Cervenica), Huviz, Tölgyed (Dubiné) Aranybánya (Zlata Bana) községek és a Simonka hegy között húzódik. A terület legnagyobb része Sáros megyében van és csak Opálbánya környéke esik Zemplén megyére. A vidék legmagasabb pontja a Simonka-hegy 1092 méter magas csúcsa, amely déli irányban kezdetben egységes vonulatban húzódik, majd három részre oszlik. A nyugati gerinc a Táncoska – Libánka és az opálbányák legnagyobb része ebben a hegycsoportban van. E hegyek piroxénandezitből és tufáiból állnak. Az opálbányászat központja Opálbánya (Dubnik) Vörösvágástól északra, ahol a piroxénandezitben és tufáiban a legtöbb és legszebb nemesopál volt megtalálható. Túlnyomólag a tufák üregeiben és hasadékaiban fordul elő, ritkábban magában az andeztiben is.
Az uralkodó opálfajta mindig a színt nem játszó, gyengén áttetsző, vagy teljesen átlátszatlan tejopál, kevesebb az átlátszó üvegopál, és végül legkevesebb a nemesopál. Ez utóbbi vékony rétegek alakjában jelent meg a többi opálfajta anyagában, vagy kisebb repedéseket, vagy üregeket önállóan tölt ki. Sokszor a nemesopál anyaga a nagyobb üregek és repedések közelében, körülbelül 10-20 cm széles területen, teljesen átjárja a kőzet apró lyukacskáit. Ezeket a szépen csillogó kőzetrészeket opálanyának, opálmátrixnak nevezik, szintén megcsiszolják és dísztárgyak készítésére, különféle díszítésekre használják.
A magyar nemesopált áttetsző-tejes alapon piros, zöld és ibolyáskék élénk színjáték jellemzi. Ezek a piros, zöld és kék színben pompázó kövek még az ausztráliai opálokat is felülmúlták.
A nemesopált úgy fejtették, hogy a kőzetet lerobbantották és ezekből a darabokból az opált csak úgy kiválogatták. A legtöbb nemesopál egy karáton aluli, mert az opál rideg anyaga a robbantás következtében erősen összetörik, de azért akad több karátos darab is. Ritkábbak a a rendkívül nagy, de azért szép leletek.
A híres szép magyar nemesopálokat a bécsi természettudományi múzeumban őrzik. Ez egy kissé ék alakú nyers kő, amelynek hossza 12.5 cm szélessége 5.75 cm magassága 1.15 – 6.9 cm, súlya 600 gramm. 1770 körül találták. Bécsben a koronakincsek között is van egy pompás tyúktojásnagyság 607 grammos csiszolt nemesopál. 1861-ben egy 2 köbcentiméter nagyságú, rendkívül élénk harlekinopált találtak. Egy tűzpiros színben játszó pompás kő Josefin császárné tulajdonában volt, amelyet „Égő Trója”-nak neveztek. A drezdai Grünes Gewölbe-ben egy gyönyörű rózsapiros opált őriznek.
Manapság a gyűjtők meglátogathatják az egykor leghíresebb nemesopál bányákat, jóllehet a vágatokat vízzel elárasztották a kitermelt meddőhányón azonban kis szerencsével még így is rá lehet akadni egy-két szebb példányra, de gyakorlatilag gazdasági jelentősége már a múlté.
Magyar mézopál az Eperjes-Tokaji hegységből. Ez az opálfajta nem színjátszó, de szép aranysárga, borostyán színe alkalmassá tette csiszolásra. A bányákat már régen bezárták, csak régi gyűjteményekben fellelhetők hasonló darabok.
Ausztrália:Ma a világ opálszükségletét jórészben – főként Etiópiai mellett – Ausztrália látja el. 1877-ben fedezték fel Új-Dél-Wales-ben a nemesopált és rövid idő múlva mindenütt megjelent a drágakőpiacon. A nemesopál lelőhelyei Új-Dél-Wales, Queensland és Dél-Ausztráliában terülnek el.
Új-Dél-Wales-ben a legfonotsabbak a lightning ridge-i és whitecliffs-i opálmezők. A lightning ridge-i terület különösen a híres fekete opálokról híres. 1903-ban fedezték fel és 1905-ben kezdték el a bányászást. A nemesopál kréta korú homokkőben fordul elő. Az opálos kőzet kifejtésére kis aknákat mélyesztenek, de egyes helyeken a felszínen is történik az opálos anyag fejtése. A frissen nyert opál kiszáradás következtében igen könnyen összetöredezik, ezért vasszekrényekben tartják. Az opálkereséskor különösen a felszíni vasérc előfordulást figyelik, mert ezek közelében találták az igen értékes fekete és narancsszínű opálokat, amelyeknek élénk vörös, zöld és sárga színjátékuk van.
White Cliffs opálterületein 1890 óta nyerik az opált, amely szintén homokkőben fordul elő repedésekben és hézagokban, valamint a homokkőszemek kötőanyagát alkotja. Érdekes még itt az egyes ásványok, például gipsz, továbbá fa, és a kövületek elopálosodása, gyakoriak a nemesopálból álló kagylóhéjak, csigák.
Queensland opálterületei az Új-Dél-Wales-i területekkel összeköttetésben vannak, itt 1878 óta bányásszák az opált. Opállal átitatott homokkődarabok szintén feldolgozásra kerültnek opalin és opalmatrix néven kerülnek forgalomba.
Dél-Ausztráliban 1915-ben fedezték fel a nemesopál lelőhelyeit Coober Pedy területén, Stuart Range vidékén, ahol az opál szintén homokkőben, erek és fészkek alakjában fordul elő. Opálosodott kövületek és fekete opál itt is található.
Nyugat-Ausztráliban Yundameindera mellett, egy kalcedonosodott kőzetben tűzopált is találtak.
Mexikó:
Az 1853 óta ismeretes mexikói opálterületek San Juan del Rio-tól északnyugatra Esperanza területén vannak. Az opálanyag vöröses szürke trachit üregeit tölti ki, igen sokszor csak félig, illetve még addig sem. A nemesopál ebben az anyagban vékony, vízszintes rétegeket alkot. A minőség sokszor igen különböző. A leggyakoribb a gyengén színjátszó, vagy csak az egy színben játszó nemesopál, viszont sok igen pompás tűzopál található Villa Seca mellett, Zimapan közelében. Egy porfirszerű, trachit ürgeit és repedéseit tölti ki a közönséges opállal együtt. A tűzopálok fény és hőmérsékletváltozás nedvesség iránt rendkívül érzékenyek, könnyen megrepedeznek, fényüket és színüket és átlátszóságukat elveszítik.
Mexikói tűzopál, 7.10 karátos.
Honduras:
Az ország nyugati részében mállott trachitban fordul elő az opál. A nemesopál a közönséges opál anyagában többnyire vékony rétegeket alkot, néha azonban nagyobb tömegben is előfordul. A nemesopálok hasonlítanak a vörösvágásiakhoz, de jóval gyengébb színjátékuk miatt csak a közepes minőségűekkel állíthatók egy sorba.
Japán:
Fukushima és Hosaka mellett perlitben közönséges opállal együtt szintén találnak nemesopált, amelyek szintén hasonlítanak a vörösvágásiakhoz, azonkívül egy teljesen átlátszó és színtelen változat is előfordul, amelynek narancsvörös, vagy zöld színjátéka van.
Ázsia, Kisázsia:
Simav város közelében Karamandja falu mellett, világos kvarcporfír üregeiben közönséges opállal együtt, sárga és barna tűzopál fordul elő, amelyeknek igen élénk színjátéka van.
Az opál összetévesztése más drágakövekkel:
Az opál sajátos és egyedülálló tulajdonságai miatt más ásványokkal nem igen téveszthető össze, úgyhogy azoktól az ásványoktól könnyen megkülönböztethető, amelyeket a drágakőpiacon valamilyen jelzővel ellátva, opálnak hívnak. Ilyenek például a holdkő, amelyet ceyloni opálnak, a zafír macskaszem, amelyet orientális girasolnak hívnak.
Az opál értéke:
A nemesopál értéke igen változó, mert rendkívül nagy mértékben függ a kő minőségétől. Minél szebb és élénkebb a kő színjátéka, annál nagyobb az értéke. Az érték a kő nagyságával nagy mértékben emelkedik. A legkedveltebbek azok a nemesopálok, amelyek színjátékában a piros és a zöld szín az uralkodó. A kiváló szépségű kövek értéke a gyémántét is elérheti! A hozzávetőleg árak a nemzetközi piacokon az alábbiak szerint alakulnak karátonként:
Fehér, szürke alapú, közönséges, jó, finom és nemes kategóriákban:
1-7 karátig: 8-16,- USD, 16-50,- USD, 50-150,- USD, 150-350,- USD.
7-15 karátig: 16-50,- USD, 50-100,- USD, 100-220,- USD, 220-350,- USD.
Görgetegopál (eredeti opálfajta, amelyben barna anyakőzet látható) közönséges, jó, finom és nemes kategóriákban:
Kicsi: 1-5 karátig: 20,- USD, 100-1.800,- USD, 1.800-1.500,- USD, 5.000-10.000,- USD.
Közepes: 5-10 karátig: 20,- USD, 900-2.200,- USD, 2.200-11.000,- USD, 11.000-20.000,- USD.
Nagy: 10-15 karátig: 20,- USD, 1.200-4.000,- USD, 4.000-15.000,- USD, 15.000-50.000,- USD.
Nagyon nagy: 15 karát felett: 20,- USD, 2.000-6.000,- USD, 6.000-20.000,- USD, 20.000-80.000,- USD.
Fekete opál közönséges, jó, finom és nemes kategóriákban:
1-5 karátig: 100,- USD, 300-1.400,- USD, 1.400-1.800,- USD, 8.000-20.000,- USD.
5-10 karátig: 100,- USD, 300-1.400,- USD, 1.400-8.000,- USD, 8.000-20.000,- USD.
10-15 karátig: 100,- USD, 300-1.400,- USD, 1.400-6.400,- USD, 6.400-16.000,- USD.
Kristályopál (átlátszó erősen áttetsző):
1-5 karátig: 70,- USD, 150-500,- USD, 500-1.500,- USD, 1.000-2.000,- USD.
5-10 karátig: 70,- USD, 150-500,- USD, 500-1.000,- USD, 1.000-2.400,- USD
10 karát felett: 70,- USD, 150-500,- USD, 500-1.000,- USD, 1.000-2.000,- USD.
