A gránát nevének eredete:
A gránát név eredetét kétféleképpen magyarázzák. Lehet, hogy az ásványcsoport a gránátfa gyümölcséről kapta a nevét, mivel a legtöbb gránát piros színű, mint a gránátalma. De az is lehet, hogy a szó a latin granum szóból ered, mivel a gránát igen gyakran apró szemek alakjában fordul elő. A középkor karbunkulusának – ahogyan a piros színű köveket nevezték – legnagyobb része bizonyosan gránát volt.
Eredetileg a gránát piros színére vezethető vissza az elnevezés. Ez a pirop gránát 5.94 karátos és Tanzániából származik. AlleGem gyűjtemény.
A gránát vegyi összetétele:
Mai értelemben a gránát egy egész ásványcsoportnak a neve, ahová különböző, de hasonló kémiai összetételű és ennek megfelelően különböző fajsúlyú ásványok tartoznak, amelyeknek kristályalakjuk egyforma. Összetételük a következő képlettel fejezhető ki: RII3RIII2Si3O12, amelyben RII a kétértékű Ca, Mg, Fe, vagy Mn, RIII pedig a háromértékű Al, Fe, Cr, vagy Ti. Ezeken kívül egész csekély mennyiségben még idegen anyagok is lehetnek bennük.
A gránát változatai:
A legfontosabb gránátfajták az alábbiak:
Pirop = Mg3Al2Si3O12,
Almandin = Fe3Al2Si3O12,
Grosszulár = Ca3Al2Si3O12,
Spesszartin = Mn3Al2Si3O12,
Andradit = Ca3Al2Si3O12,
Uwarowit = Ca3Al2Si3O12.
Ritka andradit gránát. Sárgás színe miatt topazolit-nak is hívják. Zöld változata a demantoid. Ez az andradit 0.91 karátos. AlleGem gyűjtemény.
A gránát fizikai tulajdonságai:
Fajsúly és optikai tulajdonságok:
A különböző összetételnek megfelelően a fajsúly 3.3-tól 4.3 g/cm3-ig terjedhet, a törésmutató pedig 1.7 és 1.9 között ingadozik.
Kristályszerkezete:
A gránátok a szabályos rendszerben kristályosodnak és főalakjuk a rombdodekaéder, amely annyira jellemző, hogy gránátoédernek is nevezik. A második gyakran megjelenő alak a deltoidhuszonnégyes.
Tipikus rombdodekaéder (12 rombuszalakú oldallap által határolt geometriai test) formájú gránátkristályok. Almandin, Zillertal, Ausztria. AlleGem gyűjtemény.
Hasadása, törése, keménysége:
A hasadás a rombdodekaéder lapjai szerint tökéletlen, a törés kagylós és egyenetlen.
A keménység 7 körül van a Mohs skálán, a pirop, almandin, spesszartin és uwarowit keménysége valamivel nagyobb, mint 7, a grosszuláré és andradité valamivel kisebb.
Grántok színe:
A gránátok sok és változatos fajtája közül drágakőnek csak a szép színűek és átlátszóak alkalmasak, amelyeket nemes gránátoknak nevezünk. A gránátok erősen üvegfényűek, fényüket a csiszolás nagy mértékben emeli. A legtöbb gránát diszperziója 0.024 – 0.028 között van, de az andradit egy fűzöld fajtájának, a demantoidnak diszperziója 0.057, tehát a gyémántét közelíti meg, s ezért ennek a gránátnak erős tüze van.
A nemes gránátok legelterjedtebb színe a piros, amely a legvilágosabbtól a legsötétebbe mehet át, s igen gyakran ibolyás, sárgás, vagy barnás árnyalatú. A barnás színű köveket „vermeille”-nek nevezik.
A tiszta piros gránát a pirop, az ibolyás árnyalatú az almandin, ennek keveréke a málnás, rózsaszín-ibolyás piros rodolit, a sárgás a grosszulár csoportba tartozó hesszonit, vagy fahéjkő. A piros színeken kívül előfordul még a zöld szín is, míg a kék teljesen hiányzik. A zöld szín legtöbbnyire sárgás árnyalatú, de ismerünk a smaragd színét megközelítő gránátot is.
A grosszulárnak igen sok változata ismeretes. Nevét egres zöld színéről kapta. A legrégebb óta ismert változat sárgás, barnás színű, fahéjkőnek is nevezik. A 20. században Kenyában-Tanzániában találtak a smaragdhoz igen hasonló színű grosszulárt, Tsavorit-gránátnak nevezik, a lelőhelyről (Tsavo Nemzeti Park, Kenya, Afrika.) Ugyanitt fordul elő egy igen szép színű rózsaszínű sárgás változat a malájgránát.
Tipikus egreszöld színű grosszulár. Innen az elnevezés. Ez a gránát 2.90 karátos és az afrikai Mali-ból származik. AlleGem gyűjtemény.
Sárgászöld grosszulár. 3.94 karátos. AlleGem gyűjtemény.
A színtelen gránát a leukogránát, a teljesen fekete a melanit.
Színező anyagok, különböző sugarak hatása és különleges fényjelenségek:
A gránátokat a króm, vas és mangán színezi. A fekete gránátok titánt is tartalmaznak, és a színre valószínűen ennek is hatása van. Hevítéssel tartós színváltozás nem érhető el. A különböző sugarak közül csupán a Röntgen- és rádiumsugarak hatnak a színre, hatásukra a pirosas szín tisztább pirossá változik. Lumineszcencia jelenségek a gránátokon nem voltak megfigyelhetők. Némely gránátban a csillagzafíréhoz hasonló fényjelenséget, négy-, vagy hatágú csillagot figyelhettek meg. A Röntgen sugarakat a gránátok alig, vagy egyáltalán nem bocsátják át.
A gránátok csiszolása:
A gránátokat a legkülönbözőbb formákban csiszolják: briliáns, rózsa, táblás, lépcsős, vegyes és domború csiszolású kövek egyaránt elterjedtek. Különösen fontos, hogy a gránát színe ne maradjon túl sötét, ezért lehetőleg vékonyra köszörülik. A nagyon sötét kövek alsó részét homorúan kivájják, az ilyen köveket gránátcsészének nevezik. A gránát domborúan megmunkálva is igen szép és kedvelt kő, az ilyen formájú köveket is alul homorúan köszörülik, karimáját pedig apró lapocskákkal látják el.
A gránátok foglalása:
A szép világos színű köveket szabadon foglalják, a sötétebb színűeket mélyesztve és ezek alá igen sokszor arany-, réz-, vagy ezüstlemezkét helyeznek, ami a kő élénkségét és tüzét nagy mértékben fokozza. A gránátokat nem csak ékszerekbe foglalva, hanem füzérekbe fűzve, gyöngysorok gyanánt is használják. Ilyenkor az egyes szemeket átfúrják és gömbölyded alakra köszörülve, körös-körül lapocskákkal látják el. A piropok kedvelt foglalási módja az úgynevezett „en pavé”, amikor rozetta alakra csiszolt számos követ egy arany- vagy ezüstlapra, apró fogacskák segítségével, szorosan egymás mellé helyeznek.
A gránátok felhasználása:
Régebben a gránát – az 1800-as évek 80-as, 90-es éveiben – sokkal kedveltebb és divatosabb volt, mint manapság, és ebből az időből igen sok szép gránátékszer, nyakék, karkötő, melltű származik.
A gránát, mint csiszolóanyag is fontos és régebben zsebórák csapágyaiba is használták.
A gránátok értéke:
Az egyes gránátfajták értéke igen különböző. Legdrágábbak a szép színű és átlátszó fajták. Az értéket csökkentő hibák elsősorban apró repedések, de általában a nemes gránátok között sok a kifogástalan, hibátlan kő. A sorrendet valahogyan mégis úgy lehetne felállítani, hogy első helyen a zöld színű gránátok, az andradit demantoid változata, illetve a Tsavorit-gránát áll, utána a „fanta narancs” jelzővel, illetve mandarin gránát megnevezéssel illetett speszartin gránát áll, majd ezeket követik a málna, illetve piros színű változatok. Értékes még az úgynevezett malájgránát. Az árak karátonként az alábbiak szerint alakulnak a nemzetközi piacokon:
Almandin: 1-3 karátig: 10-50,- USD, 3-5 karátig: 25-75 USD, 5-20 karátig: 50-100,- USD.
Pirop: 1-5 karátig: 10-75 USD. 5-20 karátig: 25-100,- USD.
Rodolit: 1-5 karátig: 25-225,- USD. 5-20 karátig: 75-450,- USD.
Demantoid: 1-2 karátig: 800-8.000,- USD. 2-3 karátig: 2.000-12.000,- USD.
Grosszulár/hesszonit változat: 1-5 karátig: 50-150,- USD. 5-10 karátig: 125-350,- USD.
Grosszulár/malájgránát: 1-5 karátig: 85-400,- USD. 5-10 karátig: 250-500,- USD.
Grosszulár/tsavorit-gránát: 1-2 karátig: 600-2.500,- USD. 2-3 karátig: 1.000- 3.600,- USD.
Spesszartin: 1-5 karátig: 50-600,- USD. 5-20 karátig: 75-800,- USD.
A pirop gránát:
A pirop név a görög pyros szóból származik, amely tüzet jelent és a pirop szép piros színére vonatkozik. Két legfontosabb előfordulási helyéről „cseh gránát”-nak és „kaprubin”-nak (Dél-Afrikai pirop) is nevezik. Ez utóbbi név egyszersmind azt is kifejezi, hogy a kövek rubinhoz hasonlók.
A pirop többnyire legömbölyödött szemekben fordul elő. Fajsúlya 3.6-3.8 g/cm3 között van, törésmutatója 1.7463. Színe leggyakrabban sötét vérpiros, sokszor sárgás árnyalattal, néha hiacint (a cirkon régi elnevezése) piros, vagy barnás piros. Az almandinra jellemző ibolyás árnyalat nem fordul elő. Színezőanyaga vasoxid és krómoxid. Hevítve a piros átlátszatlan és fekete lesz, kihűlés után azonban eredeti színét és átlátszóságát visszanyeri.
A drágakő kereskedelemben forgó piropok legnagyobb része korábban Csehországból származott. A fő lelőhelyek a Cseh-Középhegység déli lejtőjén, Meronitz környékén helyezkedtek el. A piropot e területen diluviális agyagos-homokos kavicsból nyerik. Az eredeti kőzet opáltól átjárt és szerpentinné alakult piroxénolivin kőzet, amelyből a gránátok kimállottak és így a környék diluviális lerakódásaiba kerültek.
A piropot úgy bányásszák, hogy a laza kavics anyagot kiássák, amelyet azután mosnak, rostálnak és válogatnak. A gránátokat végül pedig nagyság szerint osztályozzák, mégpedig úgy, hogy hány darab nyom a régi mérték szerint egy latot (17.5 gramm) és így beszélnek 32-es, 40-es, 75-ös stb gránátról. A legtöbb kő olyan kicsi, hogy csak az öt és négyszázas csoportba tartozik. A negyvenes kövek már ritkák. 17. századi leírásokból tudjuk, hogy egy galambtojás nagyságú piropot is találtak, amelyet akkor 45.000 tallérra becsültek. Ebben az időben a gránát sokkal értékesebb volt, mint manapság (a pirosat tekintve) a nagyobb kövek értéke majdnem elérte a rubinét. A bécsi állami kincstárban egy tyúktojás nagyságú, kiváló követ őriznek, és több szép kő van a drezdai „Grünes Gewölbe”-ben is.
A gránát gazdag előfordulása élénk drágakő ipart teremtett Csehországban. Turnov és Gablonz a híres drágakő csiszoló helyek. A gránátbányászás és csiszolás virágkora 1887-től 1895-ig terjedt. Ebben az időben körülbelül 10.000 ember foglalkozott a gránát kitermelésével és feldolgozásával. Ettől az időtől kezdve az érdeklődés a cseh gránát iránt fokozatosan csökkent, amihez a divaton kívül az is hozzátartozott, hogy Dél-Afrikában sokkal szebb gránátokat találtak, ezért Csehországban ma már csak kevés helyen bányásszák a piropot, a gránátcsiszolók pedig lassanként más drágakövek, továbbá féldrágakövek és üvegutánzatok csiszolására tértek át.
Észak-Amerikában Arizona, Colorado és Utah államokban igen szép piropokat találtak, amelyeket a legtöbb helyen a homokból válogatnak ki. Ezek az úgynevezett arizona- és coloradorubinok igen szép, ragyogó piros színűek.
A dél-afrikai gyémántterületeken a gyémánt tartalmú kőzetekben található piropok a legszebb gránátok közé tartoznak. Színük sötét vérpiros, szebb, mint a cseh gránátoké, mert hiányzik belőlük a barnás árnyalat. A gránátok kinyerése a gyémántkőzet feldolgozásával kapcsolatos és mosás után hátramaradt koncentrátumból válogatják ki. A Vaal folyó homokja szintén bőven tartalmazza ezeket a piropokat.
A rodolit gránát:
Rodolit névvel a pirophoz igen közel álló gránátot jelölünk, amely tulajdonképpen a pirop és az almandin között helyezkedik el, mert kémiai összetételében a vas aránya kettő az egyhez, vagyis 1 rodolitnak 2 pirop és egy almandinnak megfelelő a vegyi szerkezete.
Színe szép, málnás piros, legkedveltebbek az erősen ibolyás piroshoz közel álló változatok. Fő lelőhelyei az Észak-Amerikai Egyesült Államok Észak Karolina államában vannak, ahol rubinnal együtt fordul elő. További lelőhelyei még Srí Lanka, Madagaszkár, India, Tanzánia és Zimbabwe.
Kissé sötét árnyalatú, viszont méretében igen ritka, 17.20 karátos rodolit gránát Ceylonból. AlleGem gyűjtemény.
Az almandin gránát:
Plinius ókori történetíró „Carbunculus alabandicus”-nak nevezi, a régi kis-ázsiai Alabanda lelőhelyről. Fajsúlya 3.9-4.2. Egy indiai kő törésmutatója 1.7815. Színe ibolyásba hajló sötétpiros, de a vörösesbarna szín is előfordul. Színezőanyagként itt is vas és króm, esetleg mangán is szerepel. Mesterséges fényben az almandin sokat veszít szépségéből, színe sárgásbarnába hajlik. Hevítve megfeketedik, ez a fekete szín azonban kihűlés után újra eltűnik. Igen erős fénye van, amelyet a csiszolás nagy mértékben emel. Nemes gránát néven általában az almandint értik, de a legfontosabb lelőhelye után hívják még ceyloni rubinnak.
Ceylonban az almandint a drágakőmosásokban mindenütt találják, igen szép példányokban.
Elő-Indiában is több lelőhelye ismeretes, legfontosabbak Dzsaipur és Radzsmahal környéke.
Ezeknél jelentéktelenebbek a Brazíliában, Minas Geraes-ben, Uruguay-ban és az észak-amerikai Colorado-ban lévő előfordulási helyek.
Ausztrália drágakőmosásai gazdagok almandinokban, amelyeket eleinte rubinnak tartottak és innen ered az elnevezés „Adelaide rubin”.
Egy igen szép almandin gránát, 10.26 karátos, afrikai származású. AlleGem gyűjtemény.
A grosszulár gránát:
A hesszonit változat:
A gránátok grosszulár csoportjában, mint drágakő a sárgásvörös hesszonit vagy fahéjkő fontos szerepet játszik. A kalciumon és alumíniumon kívül kis mennyiségű vasat és mangánt is . Fajsúlya 3.5-3.7 g/cm3 törésmutatója valamival kisebb, mint a többi gránáté: 1.7626.
A hesszonit színe hiacint vörös, amelyben néha a sárgás szín a túlnyomó. A szín nem teljesen ugyanaz, ha távolról, vagy ha közelről nézzük, tudniillik közelről inkább sárgásnak, távolabbról vörösnek látszik. A szín mesterséges fényben sem veszít élénkségéből.
A hesszonitot gyakran összetévesztik a cirkonnal (hiacint), ami annál könnyebben megtörténik, mivel Ceylonban ez a két drágakő együtt fordul elő és mind a kettőt hiacintnak nevezik. Ceylonban a sziget déli részén terülnek el a lelőhelyek.
Európában szép hesszonit kristályok fordulnak elő a Mussaalpon és Alavölgyben Piemontban.
Észak-Amerikában Kaliforniában ismeretesek jelentősebb lelőhelyek.
Egy kivételes méretű és igen jó színű hesszonit gránát Srí Lankáról. 17.13 karátos és ollós csiszolása van. AlleGem gyűjtemény.
A tsavorit változat:
Kenyában és Tanzániában a Tsavo Nemzeti Park területén a 20. században fedezték fel a grosszulár smaragdzöld színű változatát, amelynek színét a króm adja. Igen ritka a csiszolható méretekben, és éppen ezért már az egy karátos kövek értéke is igen tekintélyes árakat érhet el.
Apró, smaragdzöld színű tsavorit-gránátokból álló szett. AlleGem gyűjtemény.
A spesszartin gránát:
A spesszartin színe hasonlít a hesszonitéhoz. Szép, nagy csiszolható kristályok fordulnak elő Virginiában, Amelia Court House gránitjának csillámbányájában. További lelőhelyek még Mexikó, Nigéria, Mozambik, Namíbia, Srí Lanka. Mandarin gránátnak is nevezik és a szép színű és tiszta példányok igen értékesek.
Háromszög formájú, 7 karátos spesszartin gránát. AlleGem gyűjtemény.
A demantoid gránát:
Mint drágakő az andradit csoport legfontosabb képviselője a demantoid. Színe a világos zöldtől kezdve, sárgás zöldön át, egész smaragdzöld is lehet. A smaragdszínű kövek színét és kis króm okozza, a világos és sárgás zöld kövekben nincs króm, hanem ezekben csak a vasnak van színező szerepe. A demantoid az összes gránát közül a legkisebb keménységű: 6.5-7 a Mohs skálán. Fajsúlya 3.83-3.85 g/cm3. Fénye erős, átlátszósága többnyire nagyfokú. Fénytörése nagy, egy urali kő törésmutatója 1.888. magas diszperziója szép tüzért okozza, amely mesterséges fényben még jelentősebb.
A demantoidot a 19. század 60-as éveiben Nischne-Tagilsk környékén lévő aranymosási területeken fedezték fel, később, 1880-ban a Bobrowka- patak mellett, Syssersk-ben is megtalálták. Innen ered a Bobrowka-gránát elnevezés. Hívják még megtévesztően szibériai krizoltnak, urali olivinnek és urali smaragdnak is. Eleinte csak a kavicsok közül válogatták, később anyakőzetben, szerpentinben is megtalálták, amelynek üregeiben szerpentinazbeszttel együtt fordul elő.
A demantoid ára az összes gránátét felülmúlja, a legtöbbre értékeltek a smaragdzöld színű kövek.
Demantoid gránát, a legértékesebb gránátfajta. Ez a drágakő kissé zárványos és a szín sem a tökéletes smaragd zöld szín. Briliáns forma, 0.90 karátos és Namíbiából származik. AlleGem gyűjtemény.
Az uwarowit gránát:
Az uwarowit szép smaragdzöld színű kő, de nem elég átlátszó, illetve csak nagyon apró kristályokban fordul elő, éppen ezért drágakőnek nem alkalmas. Egész kis kristályait Oroszországban találják.