A földpátok csoportja – drágakőnek használt változatok:
A földpátok csoportjának néhány tagja szintén szerepel a drágakövek sorában. Ilyenek a holdkő, amazonit, napkő, labradorit. Ezen kívül fazettálják még a sárga ortoklászt, a szintén sárga andezint (plagioklász) is. A földpátok földünk kérgének felépítésében igen fontos szerepet játszanak, mert a legfontosabb kőzetalkotó ásványok.
Zöldes sárga ortoklász, 15.46 karát, Madagaszkár. AlleGem gyűjtemény.
Kémiai tulajdonságai, tagjai:
Vegyi összetételükben a következő három anyag vesz részt: KAlSi3O8 = kálium-alumínium-szilikát, ortoklász, NaAlSi3O8 = nátrium-alumínium-szilikát, albit, CaAl2Si2O8 = kalcium-alumínium-szilikát, anortit.
A káliumföldpát vagy ortoklász (adulár, szanidin) igen gyakran szintén tartalmaz egész kevés Na-földpátmolekulát, a Ca földpátmolekula csak egész kis nyomokban fordul elő benne. A káliumföldpát anyagban a nátronföldpát elkülönülése sajátságos lemezes struktúrát idéz elő, amelyet pertitstruktúrának neveznek.
A nátrium és kalcium földpátokat plagioklászoknak nevezzük. A tiszta nátrium földpát az albit, a kalcium földpát az anortit, és e két végső tag között az albit- és anortitmolekula különböző aránya szerint több, közbeeső tag ismeretes. A sorrend a következő tehát: Albit – oligoklász – andezin – labradorit – bytownite – anorit. Ezek közül az ékkövek sorában főként az oligoklász (napkő), labradorit és andezin szerepel. Gyűjtőknek az albit, bytwonit és anoritit szép kristályait is megcsiszolják.
Tökéletes fazettált plagioklász, sárga színű andezin, táblás csiszolással. 19.45 karát. Kongói Demokratikus Köztársaság. AlleGem gyűjtemény.
Fizikai tulajdonságai:
Kristályszerkezete:
Az ortoklász kristályai az egyhajlású rendszer szimmetriájának felelnek meg, egyes felfogás szerint azonban ez a szimmetria csak látszólagos, mert a kristály belső felépítésében háromhajlású ikerrácsok ismerhetők fel. Káliumföldpát a háromhajlású mikrolin vagy amazonit is.
A plagioklász kristályai a háromhajlású rendszerbe tartoznak. Hasonlítanak az ortoklászhoz, de az ortoklászon a bázislap az oldallapra merőleges, a plagioklászon nem.
A földpátokra rendkívül jellemző a gyakori ikerképződés. Sokszor egész vékony, lemezes kristályok többszörös iker összenövésben vannak. Az ilyen ikrek lapjain finom rovátkoltság észlelhető.
Hasadása, keménysége, fajsúlya:
A földpátkristályok kivétel nélkül igen jól hasadnak, mégpedig a bázislap és az oldallap szerint.
A földpátok keménysége 6 a Mohs skálán. A káliumföldpátok (ortoklász, mikrolin) fajsúlya 2.54 és 2.57 g/cm3, a plagioklászoké 2.614 – 2.773 g/cm3 között van.
Optikai tulajdonságai:
A közönséges földpátok legtöbbnyire átlátszatlanok, színük jelentéktelen szürke, sárga, barna, vörös, fehér. A drágakőnek használt földpátok közül az amazonitnak szép zöld színe, a többi földpátot pedig különös optikai jelenségek miatt kedvelik. Így a fehéresen áttetsző holdkő ezüstös, hullámos fénye miatt, a napkő és a labradorit vöröses, illetőleg kékes színjátéka miatt került a drágakövek sorába.
A földpátok optikailag kéttengelyűek, üvegfényűek. Az ortoklász átlagos törésmutatói nappali fényben 1.519 – 1.523 – 1.525 a három tengelyen, az albité 1.5285 – 1.5321 – 1.5387, az anortité 1.5756 – 1.5835 – 1.5885.
A holdkő:
E néven a káliumföldpátnak színtelen, erősen áttetsző, majdnem átlátszó fajtája, az adulár kerül forgalomba, amelynek bizonyos lapján megfelelő irányból nézve ezüstös, gyakran kékes színű olyan hullámos fénytünemény figyelhető meg, amelyet szelíd, ezüstös, lágy fénye miatt a hold fényével hasonlítottak össze.
A hullámos fénytünemény különösen a görbült felületű, csiszolt formán (kaboson) jut szépen érvényre. Mivel azonban a fényjelenség a kristály haránt lapján mutatkozik, egyáltalán nem mindegy, hogy a csiszolás milyen irányban történik. Sokáig azt hitték, hogy a holdkőnek ezt a fényjelenségét mikroszkopikus kaolinzárványok okozzák, az újabb nézet szerint azonban ez a pertites szerkezetnek tulajdonítható. Röntgen vizsgálatok ugyanis bebizonyították, hogy a holdkő káliumföldpát anyagában rendkívül finom lemezkék alakjában nátriumföldpát különült el és e kétféle földpátnak a lemezes struktúrája idézi elő ezt a sajátságos fényjátékot. A további vizsgálatok még azt is kimutatták, hogy a kétféle földpát mennyiségének az aránya is hatással van, 39% nátriumföldpát tartalommal durva szerkezet és fehér fényjelenség, 33%-nál szép, kékes fény volt megfigyelhető.
Jól megfigyelhető, a kékes, hullámos fényjelenség ezen a ceyloni példányon. 6.97 karátos, szép, áttetsző változat. AlleGem gyűjtemény.
A holdkőhöz hasonlítanak egyes kvarc macskaszemek, ezek azonban inkább selyemfényűek, a holdkő pedig inkább gyöngyházfényű.
A holdkő értéke:
A holdkő keresett és divatos drágakő, ára nagyban függ a szépségétől és tisztaságától. A nagyobb kövek drágábbak. A csiszolt kövek értéke az alábbiak szerint alakul:
1 – 5 karátig: 5 – 50 USD/karát.
5 – 20 karátig: 50 – 150 USD/karát.
A holdkő előfordulása:
Ceylon:
A holdkő legfontosabb előfordulási helyei Ceylon szigetén vannak, ahol pegmatitos erekben gömbölyded, sokszor ökölnagyságú darabokban találják. Maga az anyakőzet erősen mállott és a holdkövek tulajdonképpen a fehér kaolinszerű agyagban fordulnak elő. Gyakran található holdkő-macskaszem is.
Igazán különleges, holdkő-macskaszem pár, Srí Lankáról. 13.44 karátos, áttetsző kövek. AlleGem gyűjtemény.
Burma:
Burmában a mogoki rubin-lelőhelyeken is találnak holdkövet.
Európa:
Az Alpokban Szent-Gotthard vidékén az adulárnak egyik fontos lelőhelye ismeretes, ahol holdkövet is találnak.
Brazília:
Brazíliában Rio de Janiero környékén találnak szép holdkövet.
Amerikai Egyesült Államok:
Észak-Amerikában, Virginia államban és Kaliforniában található szép holdkő. New York állam St. Lawrence County-jában egy kékes, zöldes vagy sárgás színben fénylő albitholdkő, periszterit található. Észak-Karolinából oligoklász holdkő került elő.
Madagaszkár:
Madagaszkárból egy igen szép, sárgás, barna színű és kékes fényű labradorholdkő ismeretes.
Az amazonit:
Az amazonit világoszöld színű, átlátszatlan háromhajlású káliumföldpát mikrolin. A név az Amazonas folyótól ered, ahol azonban e néven valószínűleg nem az amazonitot, hanem egy más zöld követ, valószínűleg a jadeitet értették.
A legkeresettebbek a szép almazöld színű kövek. A zöld színt a csekély réztartalomnak tulajdonítják.
Igen kedvelt olcsóbb drágakőnek számító anyagot többnyire egész laposra, vagy görbült felületűre csiszolják, kisebb iparművészeti tárgyakat készítenek belőlük.
Az amazonit előfordulása:
Fontos lelőhelyek az Uralban, Miask mellett, de a legtöbb amazonit ma Colorado-ból kerül forgalomba, ahol Pikes Peak mellett gyönyörű nagy kristályokban találják durvaszemcsés pegmatitban, kvarccal és húsvörös színű földpáttal együtt.
Napkő (aventurinföldpát):
E néven vöröses színben fémesen csillogó földpátokat értünk. A leggyakoribbak és a legszebbek az oligoklász napkövek. A sajátságos fényjelenséget apró hematitlemezkék okozzák, amelyek a földpát anyagában egymással párhuzamos irányban helyezkednek el. A csillogó fénytünemény a legszebb a hasadási lapokon: a bázis- és oldallapon, de a többi lapon is észlelhető. Minél sűrűbb és egyenletesebb a hematitlemezkék eloszlása, annál szebb a drágakő. Aventurinföldpátnak azért nevezik, mert az aventurinkvarchoz hasonlít, ettől azonban kisebb keménysége és jó hasadása könnyen megkülönbözteti.
A napkő csiszolása:
A napkő csiszolásánál is nagyon ügyelni kell arra, hogy a fémes csillogás a legjobban érvényesüljön. Ezért többnyire görbült felületűre csiszolják, ovális körvonalban, de a sík lapú táblás formát is használják.
A napkő értéke:
A szép, átlátszó, fazettált, szinte piros színű napkövek drágák, karátonként 50 – 250,- USD-t is elérhetik.
A napkő előfordulása:
Oroszország:
Az oligkolász egyik legrégebben ismert lelőhelye a Sattel-sziget, a Fehér-tengerben, Oroszországban, Archangelsk közelében. 1831-ben fedezték fel a Werchne-Udinsk-i lelőhelyet a Bajkál tóbó ömlő folyóvíz, a Salenga mellett.
Norvégia:
Még későbben váltak ismertté Norvégia fontos, gneiszekben lévő lelőhelyei Tvedestrand vidékén.
Amerikai Egyesült Államok:
Észak-Amerikában több előfordulási helye ismeretes, Oregonban, illetve Pennsylvaniában nemcsak vörös, hanem zöldesen csillogó napkövet is találnak.
A napkő összetévesztése más drágakövekkel:
Apró hematitzárványok nemcsak oligoklászban, hanem ortoklászban, mikrolinban, albitban és labradoritban is fordulnak elő és ezeket is napkővé avatják. Az oligoklász és a többi háromhajlású napkövet az ortoklásznapkőtől a fő hasadási lapon lévő finom rovátkáltság különbözteti meg, amely az ortoklászon hiányzik.
Labradorit:
Nevének eredete:
A földpátnak ezt a különböző élénk színekben csillogó fajtáját Labrador vidékén fedezték fel, amire a neve is utal.
Optikai tulajdonságai:
A plagioklász sorozatba tartozó földpát, amelyben az anortitmolekula van nagyobb számban. A jelentéktelen szürke színű, átlátszatlan labradorit egyes lapjain pompás színjátékkal tűnik ki. A legszebb és legélénkebb a színjáték az oldallapon, ezért a követ e lappal párhuzamos irányban csiszolják, mégpedig, vagy egészen sík lappal, vagy gyengén domborúan.
A labradoritot színjátéka miatt „changeant”-nak is nevezik. A színjátékban részt vevő színek a kék, ibolya, zöld, sárga és néha a vörös is. Ezek a színek minden árnyalatban ismeretesek, így a tiszta kobaltkéktől egészen a sötét ibolyáig, a legszebb smaragdzöldtől a kékes- és sárgászöldig, a fényes aranysárgától a narancs és citromsárgáig, a rézvöröstől a vörösesbarnáig. A leggyakoribb a kék, majd a zöld szín, ritkább a sárga és a vörös. Néha az egész darab egy és ugyanabban a színben ragyog, máskor a különböző színek szabálytalan foltokban, vagy csíkokban tarkán váltakoznak egymással és legtöbbször éles határ nélkül olvadnak egymásba. A színes fényjáték igen gyakran nem terjed ki az egész kristálylapra, hanem sokszor szürke, színt nem játszó foltok és csíkok színjátszó területekkel váltakoznak. A színjátékot apró ásványzárványok, úgymint hematit, ilmenit és magnetit okozzák, de a jelenséghez valószínűen a finom ikerlemezeken való fényvisszaverődés is hozzájárul.
A labradorit értéke:
A labradorit értéke annál nagyobb, minél ragyogóbbak a színek. Leginkább a kék színben pompázó köveket kedvelik. A csiszolt darabok ára 5 – 10 USD grammonként.
A legszebb labradoritokból ékköveket is csiszolnak, a többit iparművészeti célokra, dísztárgyak készítésére használják.
Aprólékos, finom kidolgozású, 8*4 cm-es figurális (kacsa) faragvány, nemes, színpompás labradoritból. Indiai munka. AlleGem gyűjtemény.
A labradorit előfordulása:
1770-ben misszionárusok fedezték fel e földpátot Labrador partvidékén, ahol hiperszténnel együtt a norit nevű kőzetet alkotja. Különösen gazdag és ma is legfontosabb lelőhelyek a Pál-sziget, és a Napok-talagatsuk-sziget, ahol a labradorit bronzittal és anortozi kőzetet alkot.
Később Oroszországban is több helyen találtak labradoritot.
Az USA-ban is több helyen előfordul.
