Hasadás, törés:
Ha valamely ásvány belsejébe erőszakosan be akarunk hatolni és az ásványt részecskéire akarjuk bontani, a részecskék között bizonyos összetartó erőt, kohéziót veszünk észre és minél nagyobb ez a kohézió, annál nagyobb erőre van szükségünk, hogy a részecskéket egymástól elválasszuk. A legtöbb ásvány belsejében megfigyelhetők bizonyos síkok, amelyeknek irányában könnyebb elválást tapasztalunk és az ilyen sík lapok szerinti elválást hasadásnak nevezzük. A hasadási lapok mindig valamely lehetséges kristályalak lapjainak felelnek meg.
A hasadásról igen könnyen meggyőződhetünk, ha például a kősókocka lapjára az egyik élével párhuzamos irányban vésőt tartunk és arra ütést mérünk. Ilyenkor a kősó a kocka egyik lapjával párhuzamos irányban szép, fényes lappal hasad el. A kősón ezt a hasítást mind a három lappár szerint egyenlően, könnyen elvégezhetjük. Ha valamely ásvány az ilyen külső mechanikai hatásra nem sík lapokkal válik el, hanem a szétvált részek szabálytalanok, akkor törésről beszélünk.
Az egyes ásványokban a hasadás foka igen különböző lehet.
Tökéletes hasadás:
Akkor beszélünk róla, ha a hasítás rendkívül könnyen elvégezhető, a kapott hasadási lapok teljesen simák és a fényt kitűnően tükrözik, ennek folytán a lapok gyöngyház, vagy gyémánt fényűek. Az ilyen, rendkívül jól hasadó ásványokból egész vékony lemezeket állíthatunk elő, mint például a csillámokból, vagy a gipszből. Nem ennyire kitűnő, de azért még tökéletes a kősó, vagy a kalcit hasadása is. Ilyen jól hasadnak a földpátok is két véglappal párhuzamos irányban. Ezek a hasadási lapok is teljesen simák, üvegfényűek.
Tökéletlen hasadás:
Ha az elválási lapok már nem teljesen simák, hanem többé-kevésbé egyenetlenek, akkor tökéletlen hasadásról beszélünk. Ezekre a lapokra merőleges irányban a részecskék összetartó ereje már jóval nagyobb, mint a fent említett esetekben.
Mivel a hasadás egyes ásványok jellemző sajátossága és a hasadás iránya mindig bizonyos kristálylapnak felel meg, a hasadási lapok a kristálykombináció felismerésében és az ásványok meghatározásában igen nagy segítségünkre lehet.
Elővigyázatosság a hasadás figyelembevételével:
A drágakövek közt is sok jól hasad és az egyes irányok ismeretére különösen a kő megmunkálásakor van szükség. A jól hasadó drágakövek a megmunkálás előtt könnyen oszthatók megfelelő nagyságú darabokra, de a jól hasadó kő csiszolása rendkívül nagy elővigyázatosságot kíván, mivel már egy gyenge ütés, vagy nyomás is előidézi a hasadást és csiszoláskor ilyenkor könnyen megtörténik, hogy a kőből szilánkok hasadnak ki és végül az egész kő is tönkremehet.
Az ilyen könnyen hasadó köveket később a használatban is óvni kell az ütéstől, leeséstől, stb., mert ilyen hatásokra bizony hasadási repedések keletkezhetnek bennük, amelyek mentén előbb, vagy utóbb, de könnyen széteshetnek. Ilyen például a topáz, vagy a kedvelt holdkő, amely szintén a könnyen hasadó ásványok közé sorolható.
Tökéletesen hasadó drágakő a topáz, ez a 10.75 karátos példány nem hőkezelt és nem besugárzott, a pakisztáni Katlangból származik és szép sárga színe miatt igen értékes. AlleGem gyűjtemény.
Rosszul hasad viszont a berill, amelynek változatai például a smaragd, akvamarin, morganit, aranyberill, goshenit. Hasadás viszont egyáltalán nem figyelhető meg a turmalinon és éppen ezért könnyen megkülönböztethető például az egymáshoz igen hasonlító rózsaszínű turmalin és rózsaszínű topáz.
(Rosszul hasadó a berillcsoport legnemesebb tagja, a smaragd. Viszont a smaragdkristályok gyakran tartalmaznak belső repedéseket, amelyek mentén viszont ütés, vagy egyéb mechanikai hatás miatt könnyen sérülhet a kő. Ez a példány 1.14 karátos, Zambiából származik. AlleGem gyűjtemény.)
Törés:
Vannak ásványok, amelyek nem, illetőleg alig észrevehetően hasadnak, hanem a külső mechanikai behatásra szabálytalan felületű darabokra esnek szét, azaz törnek. A törési felületek minősége többféle lehet, így az egyes ásványoknak jellemző törési felületük van. Ha az ütési pont körül koncentrikus körök keletkeznek, akkor a törést kagylósnak nevezzük. Jellemező kagylós törése van az opálnak.
Lehet a törés még egyenes, szemcsés, szálkás, leveles, héjas, vesés, rostos, földes, stb.
