A topáz.
Nevének származása:
A topáz szó az ókorból származik, de a régiek e néven valószínűleg nem a topázt, hanem a krizolitot (olivin) értették. Agathrachides földrajzi író, Kr.e. 130 évvel feljegyzéseiben azt írja, hogy a Vörös-tengernek egyik szigetén szép aranyszínű köveket lehet találni. A szigetet Topazosnak, az ásványt pedig topáznak nevezték. 1900-ban Egyiptom partjai közelében Seberget-szigetén erősen szerpentinné alakult peridotit üregeinek falán gyönyörű krizolit kristályokat fedeztek fel, ebből arra következtethetünk, hogy itt lehetett a régiek Topazos szigete, és ezt a krizolitot nevezték topáznak.
(Valószínűleg a Topazos szigetről (Zeberget szigete a Vörös-tengeren), a krizolit (olivin, peridot) drágakő híres ókori lelőhelyéről nevezhették el az amúgy teljesen más topáz ásványt. A képen krizolit, peridot drágakő szett, 9 karát, ovális csiszolás. Ennél valószínűleg még sárgás zöldebbek lehettek az ókori kövek. AlleGem gyűjtemény.)
A berillhez hasonlóan a topázok között is vannak átlátszatlan, drágakőnek nem alkalmas fajták, amelyeket ásványtani névvel pirofizalitnak és piknitnek nevezünk. Ezekkel szemben a különböző színű, átlátszó fajták a nemes topázok.
Vegyi összetétele, kémiája:
Kémiailag a topáz alumínium-szilikát, amelyhez különböző arányban fluor és hidroxil van. A topáz fajsúlya, törésmutatója a fluor és a hidroxil aránya szerint változik. A topáz általános összetétele az Al2SiO4(F, OH)2 képlettel fejezhető ki és a két szélső tag között Al2SiO4F2 és Al2SiO4(OH)2, minden átmenet lehetséges. Egész kis mennyiségben jelen lehet még króm, vasoxid, amely anyagok a színezést idézhetik elő.
Fizikai tulajdonságai:
Kristályosodása:
A topáz a rombos rendszerben kristályosodik. A kristályok néha egész egyszerű kifejlődésűek: két vertikális prizma és egy piramis kombinációi, de igen sokszor a kristályok lapokban gazdagabbak. Legtöbb esetben a kristályoknak csak a felső részük fejlődött ki, mert alsó részükkel a kőzethez nőttek.
Hasadása, törése, keménysége, fajsúlya, fénye:
A topáznak igen jellemző tulajdonsága, hogy kitűnően hasad a bázislap szerint, úgyhogy a kristályok az alapkőzetről való eltávolítása közben rendesen lehasadnak e lap irányában. A kitűnő hasadás miatt a nagyobb kristályoknak kisebbekre való szétosztása rendkívül könnyű feladat, de annál nagyobb elővigyázatosság szükséges a csiszoláshoz. A topáz törése kagylós és egyenetlen. Keménysége a Mohs féle skálában 8 fokot képviseli. Fajsúlya a változó összetételnek megfelelően 3.4-3.6. A topáz a kristálylapokon élénk üvegfényű, a hasadási lapokon gyöngyházfényű.
Optikai tulajdonságai:
A topáz optikailag kéttengelyű, pozitív. A törésmutató és kettős törés értéke a Fluor és a hidroxil arányától függ, a hidroxilban gazdagabbaknak nagyobb törésmutatójuk és kisebb kettős törésük van. A három fő törésmutató nappali fényben: alfa = 1.6116, béta = 1.6138, gamma = 1.6241. A kettőstörés és diszperzió kicsi. A színesek pleokroizmusa gyenge.
Színei, színezőanyagai, színváltoztatások:
Sárga:
A topáz színe változatos. Legjellemzőbb és legelterjedtebb szín a sárga, de gyakoriak a víztiszta és kék színű, ritkábbak a rózsaszínű kristályok. A topázkristályok többnyire tiszták és átlátszóak. A sárga szín a legvilágosabb sárgától egészen a sötét barnás sárgáig terjed, és a sárga színben igen sokszor kis vörös árnyalat is van. A sárga szín annyira jellemző a topázra, hogy sok más sárga követ is jelzőkkel ellátva, topáznak hívnak. Az orientális, vagy indiai, vagy királytopáz nem más, mint sárga zafír, a spanyol-, madeira-, vagy cseh, és aranytopáz pedig kvarc. Szép sötét sárga topázok Brazíliában fordulnak elő, de ugyanitt aranysárga, mézsárga, borsárga kristályok is vannak. Halványsárga topázok Schneckensteinben (Németország-Szászország), találhatók, ezeket „szász topáz”-nak hívták. Néha a szász kristályok kissé zöldes árnyalatúak és ezeket helytelenül „szász krizolit”-nak is hívták. Mára azonban ennek a helynek csak történelmi jelentősége van, a bányák kimerültek.
(A topáz legjellemzőbb színe a sárga, ez a drágakő 2.3 karátos természetes topáz Brazíliából származik, enyhén narancsos árnyalattal. AlleGem gyűjtemény.)
Kék, víztiszta:
A kék színű topázok legtöbb esetben világos színűek, sokszor kissé zöldes árnyalatúak. A sötétebb kék szín nagyon ritka, újabban Brazíliában találtak sötét, zafírhoz hasonló színű kristályokat. Szép világoskék topázok tallhatók az Uralban Murzinka tájékán és e lelőhely után a kék színű topázokat általában „szibériai topáz”-nak szokták nevezni. Kissé zöldes árnyalatú, akvamarinhoz hasonló színű topázok Nertschinskben, Szibériában fordulnak elő, ezek igen sokszor akvamarin néven kerülnek forgalomba. A folyókavicsok között talált, legömbölyödött élű, víztiszta kristályokat Brazíliában „vízcseppek”-nek nevezik.
(A természetes kék színű topázok ritkák a drágakőpiacon. Ez a drágakő 15 karátos, természetes kék színű és Srí Lankáról származik.)
Rózsaszín:
A legritkábbak a rózsaszínű topázok, amelyek néha ibolyás árnyalatúak. Brazíliában fordulnak elő és brazíliai rubinnak, vagy „imperial” azaz császári topáznak hívják.
Színezőanyagok:
A topáz színezőanyagára vonatkozó vizsgálatok szerint a sárga színt valószínűleg króm, a rózsaszínt vanádium idézi elő, az akvamarinszínű topázok színezőanyaga pedig a vas.
Színváltoztatások:
A topáz hevítve megváltoztatja a színét. Gyakorlatilag nagy jelentőségű, hogy a sárga és barnás színű kövek hevítve rózsaszínűekké válnak, a rózsaszínű topáz tehát sárgából mesterségesen előállítható. Legmegfelelőbbek a hevítésre az aranysárga és vöröses sárga brazíliai topázok. A szükséges hő 300-400 fok, erősebb hevítésnek teljes elszíntelenedés a következménye. Feltűnő, hogy az ilyen égetett topázok fénytörése nagyobb és pleokroizmusa erősebb, mint a természetes színű kőé. A forgalomban lévő rózsatopázok legnagyobb része hevített kő. A hevítést is, de különösen a lehűtést rendkívül óvatosan kell végezni, mert különben repedések keletkeznek a kőben. A hevítendő kristályt tégelyben hamu, homok, magnézia, vagy szénpor közé helyezik és így, levegőtől elzártan hevítik. A sárga szín először eltűnik, a kő színtelenné válik és a vöröses szín csal lehűléskor jelentkezik.
A hevített topázok ibolyántúli sugarak hatására visszanyerik eredeti színüket, e tulajdonságuknál fogva tehát a természetes kőtől megkülönböztethetők.
A topázkristályokon különböző sugarak hatására is észlelhető némi színváltozás. Megfigyelték, hogy bizonyos sárga kövek, különösen az Urulga folyó vidékéről származók, napfény hatásának kitéve, néhány hónap alatt színüket teljesen elvesztették, egyes halvány kék színű kövek pedig halvány sárgákká változtak. A narancssárga topázok az ibolyántúli sugarak hatására sötétebbek lettek.
A Röntgen sugarak hatása elég feltűnő: a színtelen topáz sárga lesz, a halványsárga brazíliai sötétebb, narancssárga színt ölt.
A katódsugarak jóformán semmi hatással nincsenek, de a rádiumsugárzás elég élénk hatást idéz elő. Hatására a színtelen topáz narancssárga, vagy világos sárga, a fehéres sárga és rózsaszínű sötét narancsszínű, a sárgásbarna sötétebb sárgásbarna lesz.
(A mai drágakőpiacon fellelhető kék topázok 98%-a besugárzással nyeri a köznyelvben „svájci kék”, illetve „london kék” színeket. Ezek a kövek svájci kékek, 15.13 karát összsúlyúak, besugárzott drágakövek. A kék szín sokkal intenzívebb, mint a természetes kövek esetén. A besugárzás hatása tartós és komoly hatósági vizsgálatok előzik meg a szabad piacra bocsátásukat. AlleGem gyűjtemény.)
Lumineszcencia jelenségek:
Ibolyántúli besugárzásra a rózsaszínű topáz halvány barnás sárga, a sárga narancssárga színben fénylik. A Röntgen sugarak hatása gyenge, katódsugarak a színtelen topázon fakókék vagy sárga, a világoskéken világoskék, a sárgán kék lumineszcencia jelenségeket idéznek elő. A brazíliai színtelen topázokon 150 fokon igen élénk, különböző színű radiotermolumineszcencia észlelhető.
Egyéb fizikai tulajdonságok:
Igen jellemző a topázra, hogy dörzsöléssel könnyen elektromos lesz és apró papírdarabkákat magához vonz. E tulajdonsága szintén alkalmas hozzá hasonló, más ásványoktól való megkülönböztetésre. Jellemző még az is, hogy a felhevített topáz lassan lehűtve, szintén elektromos lesz.
A topázkristályokban igen gyakran vannak folyadékzárványok, amelyek legtöbbnyire csak mikroszkopikusak.
A savak közül a topázt csak a forró kénsav támadja meg, a fluorsav sem hat rá.
A topáz csiszolása, foglalása:
A sárga és kék topázokat szívesen csiszolják táblás, lépcsős köveknek, a színtelen köveknek azonban majdnem mindig briliáns alakot adnak. A topáz nagy fokú hasadása a csiszolásban és fényezésben nagy óvatosságot kíván és ezért a táblalapot a bázislapra merőleges vagy ferde irányban kell elhelyezni.
A szép, hibátlan köveket többnyire szabadon foglalják, a nem elég élénk színűeket szekrénykébe helyezik és a foglalat belsejét a sárga színűeknél arannyal, a kékeknél vörös színű lapocskával bélelik ki.
A topáz összetévesztése más, hasonló drágakövekkel:
A színtelen topáz csiszolt állapotában különösen a gyémánttal, fenakittal és színtelen berillel téveszthető össze. A színes kövek az akvamarinnal, turmalinnal, citrinnel, égetett ametiszttel cserélhetők könnye össze.
A topáz előfordulása:
Oroszország:
Oroszországban a topáz mindenütt a berillel együtt fordul elő. A legszebb és legértékesebb topázok lelőhelye Murzinka, Alabaschka mellett, az Uralban. Az átlátszó, többnyire kék, vagy kékeszöld, ritkán színtelen kristályok több centiméter nagyságot érnek el és berillel, füstkvarccal, földpáttal, turmalinnal és lepidolittal a gránitnak agyaggal kitöltött üregeiben találhatók. Miasktól keletre, az Ilmen-tó mellett, Orenburg tartományban, pegmatit erek agyagos üregeiben többnyire színtelen és sárgás színű kristályok fordulnak elő. Ugyancsak Orenburg tartományban, a sanarkai aranymosási területen szép, átlátszó sárgaszínű topázokat találnak, de előfordulnak rózsaszínűek, kékek és színtelenek is. A Kamenka folyó hordalékában szintén rózsaszínű és aranysárga topázok találhatók.
Igen szép és nagy topázok vannak Transzbajkáliában, a Kuchuserkensk és Borschtschowotschnoi hegyvonulatok gránitjaiban, mégpedig főképp az Urulga folyók mellett húzódó hegyekben, ahol szintén berillel együtt fordulnak elő. A topázok leginkább sárga színűek, de kékes árnyalatúak és színtelenek is találhatók. A kristályok nagysága sokszor igen tekintályes. Kamcsatkában szintén találnak topázt, mégpedig kék, sárga, és zöld színűt.
Brazília:
Igen gazdagok Brazília topáz lelőhelyei, sárga, rózsaszínű, valamint színtelen és világoskék topázok egymástól szétválasztva teljesen különböző helyeken fordulnak elő.
Ouro Preto (Minas Geraes)
Villa Ricca közelében a sárga topázok lelőhelyeit 1760 körül fedezték fel, ahol mállott agyagpala üregeiben fehéres, barnás színű, pikkelyes, kővelőnek nevezett anyagban találják a sárga, barnás sárga és rózsaszínű kristályokat. Gyakran egy és ugyanazon kristályon a sárga és rózsás szín váltakozik egymással. Igen jellemző a kristályoknak teljesen egyszerű kifejlődése, úgyhogy lapdús kristály csak egészen elvétve akad. A kristályok között a több centiméter nagyságúak sem ritkák.
Municipio Arassuahy, Theophilo Ottoni:
A víztiszta és világos kék topázok legfontosabb lelőhelyei Minas Geraes északkeleti részén találhatók. Csillámpalákat és gneiszeket átjáró pegmatitok üregeiben vannak a topázok. Kísérődrágakövek a berill, krizoberill, zöld és rózsaszínű turmalin. A drágaköveket tartalmazó kőzeterek a föld felszínéhez közel laza, földes kaolinná alakultak és ebből a földes anyagból a kristályok kimállanak és a folyók hordalékába jutnak. A vidék folyóinak hordaléka mind gazdag topázhömpölyökben, amelyek nagysága néha igentekintélyes és az ökölnagyságot is jóval túlhaladja.
Brazíliában a színtelen topázhömpölyöket a már említett „vízcseppek” elnevezésen kívül rabszolgagyémántoknak is nevezik, mert csiszolva élénk fényük van és a gyémánthoz hasonlítanak. Ilyen víztiszta topáz a Portugál állam birtokában lévő, tyúktojás nagyságú, 1.680 karátos, Braganzának nevezett, rendkívüli szépségű kő, amelyet sokáig gyémántnak tartottak.
(A színtelen topázokat vízcseppeknek is hívják és csiszolt formájukban könnyen összetéveszthetők a gyémánttal. Ez a drágakő nagy, 40 karátos és Vietnámból származik. A képen nem látszik jól, de való életben rendkívül erős fényű és a színszórása sem gyenge. AlleGem gyűjtmény.)
Srí Lanka:
Ceylon másodlagos lelőhelyeiről sok szép topáz kerül forgalomba. A színtelen topázokat vízzafírnak, a világos kékes zöldeket helytelenül akvamarinnak hívják. Ezeken kívül különféle árnyalatban sárga színű topázok is találhatók, amelyeknek egy szép, sáfrány sárga fajtája indiai topáz néven szerepel.
Németország:
Európa legfontosabb és legérdekesebb topázlelőhelye Schneckenstein, Auerback mellett, Szászországban található. Az itt előforduló topáznak ma már, mint drágakőnek nem nagy a jelentősége. A topázok kőzete turmalin tartalmú, kvarcitos agyagpala breccsa, amelynek kötőanyaga kvarc és topáz. A legszebb itteni topázok a drezdai Grünes Gewölbe gyűjteményben találhatók, részben szabadon, részben szebbnél szebb ékszerekbe foglalva. A kristályok nagysága az 1-2 cm-es méreten rendszerint alulmarad, de azért néha ennél nagyobbak is előfordultak. Színük nem olyan élénk és sötét, mint a brazíliaiaké, hanem halványabb, inkább borsárga, de azért sötétebbek és színtelenek is előfordulnak.
Észak Amerika és Mexikó:
Több helyen fordul elő topáz, de a drágakőnek megfelelő anyag igen kevés.
Burma:
Pegmatitérben sárgás, barnás színű topázt, másodlagos helyen pedig színtelen, vöröses sárga, sárgás barna, és világos zöld kristályokat is találtak.
(Ez a barnás színű topáz 10 karátos, nem Burmából, hanem Pakisztánból származik. AlleGem gyűjtemény.)
Japán:
Omi és Otami Jama-ból, gránitok és gneiszek pegmatitjaiból igen szép víztiszta és zöldes kék topázkristályok származnak.
Afrika:
Afrika több országában bányásznak topázt, Zimbabvában szép színtelen és kék topázhömpölyöket találnak, Észak-Nigériában pedig szép nagy, színtelen kristályok fordulnak elő. Ezen kívül Kenyában pegmatitban színtelen kristályok, míg Namíbiában, gránitpegmatit üregeiben berillel, mikrolinnal, fluorittal és turmalinnal együtt fordul elő.
Ausztrália:
Folyóhordalékban igen elterjedt a topáz. Új Dél-Wales északkeleti részében, továbbá Victóriában igen szép színtelen, kék és sárga topázkavicsokat találnak. Tasmánia folyóhordalékai is tartalmaznak topázt.
Madagaszkár:
A szigeten színtelen és rózsaszínű topázok találhatók.
A topáz értéke:
A topáz értéke általában nem túl nagy, bár a rózsaszín kövek azért elég magas árat érnek el karátonként. A hozzávetőleges árak az alábbiak szerint alakulnak az elsőrendű kövek vonatkozásában:
Kék topáz: 1-5 karátig: 6-35 USD/karát. 5-20 karátig: 10-40 USD/karát.
Rózsaszín topáz: 1-3 karátig: 125-850,- USD/karát. 3-5 karátig: 175-950,- USD/karát.
Császári topáz: 1-3 karátig: 100-800,- USD/karát. 3-5 karátig: 150-900,- USD/karát.
Sárga topáz: 1-5 karátig: 75-400,- USD/karát. 5-20 karátig: 150-500,- USD/karát.
