A színeloszlás vagy sávozás:
Bár a sávozás tulajdonképpen nem jelöl színt, és néha úgy értékelik, mint a „tisztasági” fokozat egy részét, úgy gondoljuk, hogy a színkiértékelés részeként írnunk kell róla.
Egyes drágaköveknél a szín nem oszlik meg mindig egyenletesen, hanem sávokban mutatkozik, egyes kövekben a színes és színtelen sávok váltakozásának mintája csíkozásra hasonlít. A sávozás gyakran megfigyelhető az ametisztben, a rubinban és a zafírban is. Ezeket a sávokat legkönnyebben úgy figyelhetjük meg, ha a drágakő oldalán nézünk át, és lassan mozgatjuk, ingatjuk és forgatjuk az ékkövet.
Ebben az 1.05 karátos ceyloni zafírban jól megfigyelhető a szín sávos, foltos megjelenése.
Néha egy kő nyers állapotban színtelen, vagy csaknem az, de van benne színfolt vagy színréteg. Ha a csiszoló úgy orientálja a követ, hogy a kalett a színes foltra esik, az egész kő ilyen színűnek látszik. Ha van benne egy réteg, és a csiszoló úgy metszi a követ, hogy a réteg a lappal megközelítőleg párhuzamosan feküdjék, az egész kő színesnek látszik. A szín egyenletessége és az, hogy a szín teljesen átjárja a követ, nagyon fontos a színes ékkövek értékének meghatározásánál. Felülről nézve a követ , az ember nem veszi észre a sávokat, egy erősen sávozott kőből hiányozni fog a szín vibrálása, amely más, sávok nélküli kövekben megfigyelhető. Rendes körülmények között, ha a sávozás nem figyelhető meg felülről nézve, az érték nem csökken erősen, de egy egyenletes színű kő arccal felfelé fordítva szebbnek látszik, és többe is kerül. És – árnyalattól és tónustól függően – lehetséges, hogy sokkal többe.
Egyes kövek, ha különböző típusú fényekben figyeljük meg őket, teljesen megváltoztatják a színüket. Ezeket a köveket „színváltoztató” köveknek nevezzük. Vannak színváltoztató spinellek, színváltoztató zafírok, színváltoztató gránátok, stb. Egyébként ezekben az ékkőcsaládokban a színváltoztatás jelensége ritka. Viszont az alexandrit mindig színváltoztatást mutat, és értéke nagyrészt a változás fokától függ. Vannak a szintetikus kövek között is színváltoztatók, mint az olcsó szintetikus zafír, amelyet gyakran helytelenül mutatnak be, és eredeti alexandrit gyanánt adják el. Az alexandrit napfénynél vagy napfény típusú fluoreszkáló fénynél kékeszöld, izzófénynél viszont mélyvörös, vagy bíborvörös.
Tisztaság:
Akárcsak a gyémántoknál, a tisztaság a belső hibák (zárványok) vagy külső sérülések hiányát jelenti. A hibátlanság színes köveknél talán még ritkább, mint a gyémántoknál. Míg azonban a tisztaság fontos, és minél tisztább a kő, annál jobb, a hibátlanság a színes köveknél általában nem a legfontosabb kritérium. A világos pasztellszínű köveknél nagyobb tisztaság a követelmény, mert a hibákat ezekben a kövekben könnyebben észre lehet venni, sötétebb színű köveknél a hibák nem annyira döntő tulajdonságok, mert ezeket a szín mélysége elrejti.
Egy pasztellszínű drágakőnél követelmény a nagyobb tisztaság, mert a hibákat ezekben a kövekben könnyebben észre lehetne venni, a szín világossága miatt. Ez a 24 karátos brazil aranyberill nagyon tiszta.
A hibák típusa és elhelyezkedése fontosabb tényező a színes drágakövekben, mint a hibák megléte önmagában. Például egy nagy repedés (toll), amely nagyon közel van a kő felületéhez – különösen a tetején – veszélyes lehet, mert gyengíti a kő tartósságát. Megtörheti a fény folytatólagosságát, és irizáló hatást is mutathat. Az irizálás rendszerint azt jelenti, hogy egy repedés vagy egy toll áttöri valahol a kő felületét. Egy ilyen hiba károsan befolyásolja a kő szépségét, és minden esetben csökkenti az értékét is. Ha azonban a repedés kicsi, és a kő rejtett részén fekszik, minimálisan hat a tartósságra, a szépségre vagy az értékre. Egyes hibák egyenesen segítenek egy ékkő specialistának vagy ékszerésznek a kő azonosításában, minthogy egyes típusú hibák jellemzők bizonyos ékkövekre és bizonyos lelőhelyekre. Egy bizonyos hiba jelenléte pozitív azonosításhoz segíthet abból a szempontból, hogy mi a pontos változat vagy lelőhely, és így még növelheti is a karát szerinti értékét.
Ezekben a smaragdokban az apró hibák növelhetik a kő értékét, mert segíthetnek a lelőhely beazonosításában. Jelen esetben kolumbiai smaragdokról van szó, amely a legértékesebb típus.
Szeretnénk azonban megjegyezni, hogy egy nagyon szép színes ékkő, amely valóban hibátlan, talán aránytalanul sokkal magasabb árat érhet el, ritkasága miatt. Minthogy olyan ritkák, a hibátlan rubinokat, zafírokat, smaragdokat stb. mindig gyanakodva kell szemlélnünk: jó, ha eredetiségüket egy ékkővizsgáló laboratórium igazolja. Az újabb szintetikus ékkövek gyakran hibátlanok, és könnyen összetéveszthetők az eredeti természetes ékkövekkel.
Ha a hibák gyengítik a kő tartósságát, befolyással vannak a színére, és könnyen észrevehetők, vagy pedig túl nagy számban vannak, akkor ezek jelentősen csökkenthetik az árat. Különben nincs nagy értékcsökkentő hatásuk, sőt egyes esetekben, ha pozitív azonosításra és a lelőhely meghatározására alkalmasak még inkább növelhetik az árat, semmint csökkentenék, mint az a burmai rubinok, és kolumbiai smaragdok esetében történik.
Ismét csak azt tudjuk ajánlani, fontos körülnézni és megismerkedni azzal a kővel, amelyet meg akarunk vásárolni és hozzászoktatni a szemünket ahhoz, hogy különbséget tegyünk, mi a „normális”, hogy eldönthessük, mi az elfogadható, illetve kifogásolható.