A fluorit elnevezése:
Nevét felhasználásáról kapta, ugyanis fluxusként használják a kohászati iparban.
A fluorit keletkezése:
Főként hidrotermális érctelérekben keletkezik, általában barittal, kalcittal, kvarccal, illetve szulfid-ásványokkal, előfordul még az Alpok metamorf kőzeteinek üregeiben is, ritkábban a pegmatitos, pneumatolitos drúzában, migmatitokban is, például gránitban, ilyenkor turmalin, topáz és apatit kíséri. De előfordul üledékes, karbonátos, szulfát-gazdag kőzetekben is.
Kémia összetétele:
A fluorit összetételére nézve kalcium-fluorid, képlete CaF2.
A fluorit fizikai tulajdonságai:
Kristályszerkezete:
Gyakori kristályai a szabályos rendszerbe tartoznak.
Keménysége, fajsúlya:
Keménysége 4, fajsúlya 3.1 – 3.2 g/cm3.
Hasadása, törése:
Jól hasad. Törése szilánkos, enyhén kagylós, sprőd.
Optikai tulajdonságai:
Fénye, átlátszósága:
Üvegfényű, átlátszó, áttetsző.
Törésmutatója, diszperziója:
Optikailag izotróp, egyszeresen fénytörő.
Törésmutatója csekély: 1.434. Diszperziója szintén csekély: 0.007.
Színe:
Maga a kalcium-fluorid színtelen vegyület, a fluorit azonban a legszínpompásabb idegenszínű (allokróm) ásványok sorába tartozik. Színgazdagsága kimeríthetetlen, a színtelentől a feketéig, s az egyes színeknek számtalan árnyalatában ismerjük. Ismerünk olyan kristályokat is, amelyek két-, vagy többszínűek.
Többszínű, táblás, nyolcsarkos csiszolású fluorit. 14.67 karát. AlleGem gyűjtemény. Megfigyelhető, hogy a sarkokat a csiszoló lekerekítette, a sérülések, törések elkerülése végett, ugyanis a sarkok különösen sérülékenyek.
Névtelen terv – 1
Hevítés hatására a telített színű fluoritok színtelednek, a termolumineszcencia miatt. Radioaktív besugárzás hatására azonban a szín visszanyerhető, de általában színeződés következik be.
Különleges fényjelensége:
Egyes fluorit kristályok eltérő színűek ráeső, vagy áteső fényben, e jelenséget éppen a fluoritról nevezték fluoreszkálásnak. Színe ilyenkor égszínkékből, ibolyáskékre, néha zöldre változnak. A fluoreszkálást a telített színű kristályok mutatják a legjobban, ezt a fényjelenséget a kristályrácsba beépült ritka földfémek okozzák, kékes fényt két vegyértékű európium, zöldet a két vegyértékű iridium.
Ellenállósága savakkal szemben:
A fluoritot a kénsav, illetve a fluorsav megtámadja.
Csiszolása, foglalása:
Bár gyönyörű színei, átlátszósága, fénye a fluoritot a legszebb ásványok sorába emeli, drágakőnek lágysága, és részben gyakori volta miatt nem igazán alkalmas. Teljesen átlátszó példányaiból régebben olcsóbb ékszerekbe készültek drágakő utánzatok, melyeket színük alapján hamis rubin, hamis topáz, hamis smaragd, vagy hamis ametiszt névvel illették. Manapság azonban újra visszatért az ékszertervezők látókörébe, de inkább nyakláncokat, fülbevalókat készítenek belőle, hogy alacsony keménysége miatt ne legyen kitéve túlzottan a kopásnak. Ilyen esetekben ugyanis hamar elveszíti fényét.
Kedvelik a táblás csiszolást is, azonban különlegesen is megcsiszolják, úgynevezett konkáv csiszolással, ezzel is támogatva alacsony törésmutatóját.
Különleges színű és különleges konkáv csiszolású kékes zöld, 32.71 karátos fluorit Afganisztánból. AlleGem korábbi gyűjtemény.
A szép egyszínű, áttetsző, meg a sávosan vagy foltosan tarka, szélein áttetsző nagyobb fluorit tömbökből dísztárgyakat, serlegeket, vázákat, dobozokat, levélnehezékeket, sőt falburkoló lemezeket is készítenek. Rendkívül híresek az angliai Cornwallból származó, szépen sávozott, ametisztre rendkívül hasonlító, csíkos fluoritok, amelyeket „Blue John”-nak, vagy „Derbyshire-i pátnak” is neveznek. Esztergagépen többszörösen impregnálják a nyersanyagot műgyantával, hogy a repedéseket kitöltsék, illetve, hogy a tartósságot fokozzák. Egy félrevezető név, a „lithoslazuli” név alatt a 20. század elején került kék fluorit forgalomba.
A fluorit előfordulása:
Világszerte elterjedt ásvány. A legjelentősebb lelőhelyei az alábbiak:
Németország:
Wölsendorf, Bajorország, mély ibolyás színű kristályokban. Kinzigtal, Fekete-erdő, Baden. Freiberg, mélykék és sárga kristályok, akár a 20 cm-t is elérhetik.
Franciaország:
Roche cornet, Pontgibaud, Puy-de-Dome, a legszebb franciaországi példányok lelőhelye, zöld és ibolya színű oktaéder alakú 12 cm élhosszúságú kristályokban fordul elő.
Svájc:
Grimsel és Fellital között elterjedt az Alpokban, például Göschenen-völgyben, Zinggenstock, Galenstock, ahol rózsaszínű oktaéder kristályok fordulnak elő 16 cm élhosszúsággal, ezek talán a legszebb alpokbeli előfordulások.
Anglia:
Alston Moore, Cumberland, mély ibolyaszínű kristályok, illetve Cleator Moore, Cumberland, Peakland, Derbyshire, kék-ibolya sávozott példányok lelőhelye, amelyben világos sárga rétegek is váltakoznak.
Csehország:
Harrachov, Óriás-hegység, azúrkék kristályokban. Jilové, Decin, sávozott kristályok, kék-zöld színben, Blauhunov, Kadan, sötétzöld rétegek, a rétegek narancssárga kalcedonnal váltakoznak.
Namíbia:
Okasu, Otjiwarango, Windhoek, zöld, átlátszó kristályok.
Mexikó:
Chalcihuites, smaragdzöld példányok találhatók. Balanos-ban az ezüstérc telérek kísérő ásványaként jelenik meg, piros oktaéderes kristályokban, dolomittal.
Amerikai Egyesült Államok:
Barringer Hill, Bluffton, Texas, hatalmas kristályok, szinte minden színben megtalálhatók. Cumberland folyó, Tennessee, szép, kékeszöld kristályok lelőhelye. Rosiclaire, Hardin megye, Illinois, káprázatos sárga és ibolya színű kristályok, úgyszintén Salemből, Kentucky államból.
A fluorit értéke:
A fazettált, hibátlan, szép színű fluoritot karátonként körülbelül 10 – 25 USD árban alakul a nemzetközi piacokon.
A fluorit összetévesztése más drágakövekkel:
Sokszínűsége miatt szinte az összes, színes drágakővel összetéveszthető, azonban optikai izotrópiája (egyszeres fénytörésű), igen alacsony törésmutatója és lágysága végett mégis könnyen megkülönböztethető.
A kék topázhoz igen hasonló színű, kék fluorit, Brazíliából, 15.78 karátos, AlleGem korábbi gyűjtemény.
