Ha valaki először vásárol ékszert, a kő látványa elkápráztatja, és elfelejti megnézni a részleteket. Nem nehéz az alapvető hibákat elnézni, és az ember csak néhány nap múlva jön rá, hogy a drágakő, amit vásárolt, nem egészen olyan, mint gondolta.
Ez a rész átvezet a drágakövek vizsgálatának a legfontosabb állomásain, és segít pénzének megfelelő minőségű követ választani. Először is tudni kell, hogy a kő eredeti, és nem pedig hamisítvány. Másrészt, nagyobb értékű drágakövek esetén teszteltetni kell a követ egy laboratóriumban. A drágakő-kereskedelemben nagyon fontos a megbízhatóság, azok a kereskedők, akiknek rossz hírük van, nem sokáig maradnak a szakmában.
Mit is keresünk a drágakövekben?
Ritkaság:
A drágakövek sok okból lehetnek ritkák: a fajtájuk, az eredetük, a színük és a méretük miatt is. A ritkaság nem elég ahhoz, hogy a drágakő értékes legyen, más feltételeknek is meg kell felelnie.
A rubin igen ritka drágakő, ritkább a zafírnál, mert színező anyaga, a króm ritkább a geológiai környezetében, amelyben keletkezik. Ez a példány 1.15 karátos és Srí Lankáról származik.
Kezelés:
Általában a kezelés: a hőkezelés, a besugárzás, a színezés, a festés, a repedések feltöltése leértékeli a drágakövet. A hőkezelés sokkal elfogadottabb, mint a többi, mert nem hat a drágakő későbbi hordhatóságára. Némely folyamat eredménye, mint a besugárzás, a repedések feltöltése és a berillium vagy diffúziós kezelés, nem mindig maradandó.
Ez a topáz besugárzott. A kék topázok 98%-a besugárzás útján nyeri csodálatos kék színét. Ez a kezelés jobban rontja az értékét a drágakőnek, mint a hőkezelés, ezért ezt az eladási árnál mindig figyelembe kell venni. A topázok besugárzása tartós eredménnyel jár, csak újbóli besugárzással változtatható vissza az eredeti színre.
Szín:
Ez a legfontosabb szempont egy színes drágakőnél. A szín megszabja legalább a felét a kő teljes értékének. Minél szebb a kő színe, annál kevésbé befolyásolja a csiszolás, a tisztaság és a súly a kő értékét. Ha a szín sápadt, akkor a ragyogás a fontos tényező. Minél közelebb van a szín a tiszta színárnyalathoz (spektrum színei) annál ritkább és értékesebb a kő. A szín intenzitása és telítettsége is jele a minőségnek, amit csökkent a szabálytalan színeloszlás és a szürke tónus jelenléte. Egy követ meg kell nézni nappali fénynél és mesterséges fényben egyaránt. Néhány drágakő, mint a kunzit és az ametiszt, idővel kifakulhat és nem tanácsos hordani tűző napfényben. Az ékszer foglalat stílusa is hatással van a kő színére, a tokos foglalat a sötétebb köveket még sötétebbé teszi, vagy intenzívebbé a sápadt köveket.
A kunzit csodálatos rózsaszínű spodumen ásvány. Színét a csiszolással erősítik úgy, hogy minél mélyebbre csiszolják a követ. A szín azonban az erős napsugárzás hatására kifakulhat, ezért óvakodnunk kell kunzitos ékszert ilyen módú viseléséről.
Keménység és szilárdság:
A keménység és mondjuk a hasíthatóság elégtelen foka egy ásványnál meghatározó lehet a viselés közbeni ellenállóságra. Azt mondják, hogy a 7-es keménységű és annál keményebb ásványok „drágakő keménységűek”, azaz ékszerekben is bátran viselhetők. Tisztában kell lenni azonban azzal, hogy a keménység mellett ismerni kell a különböző típusok, változatok hasadását, törését, belső zárványvilágát is. Például a berill igen kemény, 7.5 – 8 a keménységük a Mohs skálán. Az akvamarin azonban jóval ellenállóbb az ütődéseknek mint a smaragd. A gyémánt földünk legkeményebb természetes anyaga. Mégis, kiváló hasadásának köszönhetően élei könnyen lepattanhatnak. A 7-es keménységénél alacsonyabb fokú ásványokat jóllehet megcsiszolják, az ékszeriparban felhasználják, sőt mi több, igen látványosak is lehetnek, mint például az apatit, titanit és fluorit, de ezeket inkább fülbevalókban, nyakláncokban, medálokban használják fel, ahol kisebb lehet az ütődésből, karcolásokból adódó sérülések veszélye.
A fluorit nagyon puha és törékeny drágakő. Csodálatos színei és tisztasága miatt megcsiszolják, sőt ékszerekbe is felhasználják. Gyűrűbe foglalni nem ajánlott, mert ütődésnél eltörhet, sérülhet. Ez a fluorit drágakő 32 karátos és konkáv csiszolású.
Optikai hatások:
Az optikai hatás, mint például az aszterizmus, macskaszem-hatás minősége ugyanolyan fontos a kő értékének szempontjából, mint a szín és a tisztaság. A csillaghatásnál tehát minél élesebbek a csillag szárai és az egész csillag, annál értékesebb a drágakő, a macskaszemhatásnál szintén, minél élesebb, jól láthatóbb a sáv, annál értékesebb a drágakő. A krizoberillnél még szempont, hogy a fénysáv kékes fényben derengjen.
Ennél, a szinte hibátlan, 2.3 karátos ceyloni csillagrubinnál látszik, hogy a csillag éles, éppen csak a közepén egy kissé elmosódott.
Tisztaság és zárványok:
A tisztaság a teljes kő értéknek legfeljebb 20 vagy 30 százalékát jelenti. Néhány zárvány elfogadott, mert bizonyítani tudja a kő eredetét. Általában a nagyon zárványos, fazettált köveknek nincs akkora értéke, mint a tiszta köveknek, mert a repedések, egyéb zárványok rontják a drágakő optikai tulajdonságait és ezen keresztül a megjelenését.
Ennél a csodálatos 1 karát körüli demantoid gránátnál sajnos jól látszódnak belső zárványai, repedési, amely egy kicsit már rontja a drágakő brillanciáját, optikáját.
Csiszolás, polírozás:
A csiszolás mintegy 10-20 százalékát teszi ki a teljes értéknek. Nem olyan meghatározó, mint a szín és a tisztaság, mert lehet rajta változtatni. A kövek, amelyeket mélyre csiszolnak, túlsúlyosak (és ezért drágák). Egy alpos kő, amely nagy kiterjedése miatt mutatós lehet, de optikai tulajdonságai sérülnek a kedvezőtlen arányai miatt. A beeső fénysugár ugyanis a hátsó fazettákról nem visszatükröződik a szemünkbe, hanem átesik a kő „testén” és ezáltal a kő „ablakosnak” tűnik. (Ablakosnak nevezünk egy drágakövet, ha például egy újságpapírra helyezve felülnézetből, a kövön átnézve el tudjuk olvasni az újság betűit. Egy kiváló arányokkal rendelkező kő esetén a betűk nem látszódnak…) Az „ablakosság” rontja az értéket, de újracsiszolással javítható. A polírozás mintegy 10 százaléka a teljes értéknek. A táblán látható karcok ugyanis rontják az optikáját a kőnek. Puhább kövek esetében több karcolásra kell számítani, pláne, ha már viselték is.
Csodálatos ez a grosszulár, mali-gránát, azonban sajnos laposra lett csiszolva (hogy minél jobban megőrizzék a kő súlyát) és ezért „átlátni” rajta, ablakos. Ha nem lenne ablakos, még „élettel teltebb” lenne.
