A berillcsoport, általános leírás.
A berill a természetben átlátszatlan, zavaros, jelentéktelen színű fajtákban: közönséges berill és átlátszó, tiszta, szép színű kristályokban: nemes berill fordul elő. A nemes berillek közé tartozik a rubinnal egyenlően kedvelt és értékelt drágakő, a zöld színű smaragd, valamint az égszínkéktől a tengerkékig terjedő színekben pompázó akvamarin.
A nemes berill a zöld és kék színen kívül még egyéb színekben is előfordul, amelyeket a drágakő-kereskedelemben mind különböző néven hívnak. A sárga az aranyberill, a világos zöldes sárga a heliodor, a rózsaszínű, vagy lazac színű a morganit, a színtelen a goshenit.
A berillnek közönséges, átlátszatlan, drágakőnek nem megfelelő fajtája szintén fontos ásvány, mert a berillium (Be) elemet tartalmazza, amelynek technikai felhasználása kiemelt jelentőségű.
Kémiai összetétel:
A berill kémiai összetétele sokkal bonyolultabb, mint a korundé, mert egy összetett szilikátásványról van szó: Be3Al2si5O18. A kémiai elemzések a különböző berillekben még a következő elemeket mutatták ki: kálium, nátrium, lítium, cézium, vas, króm, ezek közül egyesek, mint színező anyagok fontosak.
Kristályszerkezet:
A berill a hatszöges rendszerben kristályosodik. A fő kristályalak a hatszöges oszlop, amelyet vagy csak bázislap zár be, vagy pedig rajta kívül még különböző bipiramisok is részt vesznek a kombinációban. A kristályok rendesen az oszlop irányában megnyúltak, ritkább a bázislap szerint való táblás kifejlődés, amely különösen a madagaszkári berilleken fordul elő. A hasadás tökéletlen a bázislap irányában. A közönséges berillek közt sokszor igen nagy, valóságos óriásszámba menő kristályok is előfordulnak, amelyek egy méter hosszúságot is elérnek, sőt még azt meg is haladják.
Csiszolási minőségű, átlátszó, igen jó minőségű 8-10 karátos, kékes zöld smaragdkristályok, Bogotá, Kolumbia.
Keménység, fajsúly:
A kristálylapokon igen gyakoriak a különböző étetési idomok, amelyek részben dombocskák, részben pedig gödröcskék alakjában mutatkoznak. A berill keménysége a kvarc és a topáz között van: 7,5 de egyes fajták keménységében kis eltérések vannak. A fajsúly 2.6 – 2.8.
Optikai tulajdonságok:
A berill optikailag egytengelyű és negatív. Törésmutatója kicsi és kettős törése gyenge. Szép zöld smaragdra nézve zöld fényben 1.584 – 1.578. Fénye a közönséges üveg fényével egyenlő, ezt azonban a csiszolás lényegesen erősíti. A diszperzió 0.014.
A pleokroizmus elég jelentős:
Smaragd: zöld – kékeszöld.
Akvamarin: világoskék, majdnem színtelen – sötétebb világosabb kék.
Aranyberill: aranysárga – halványabb zöldes sárga.
Rózsaszínű berill: rózsaszínű – kékes rózsaszín.
Sárgászöld berill: sárgászöld – kékes zöld.
Smaragd:
A berill színe rendkívül változatos. A legértékesebb a tiszta zöld színű smaragd, amelynek színárnyalata a fűzöld és almazöld között van, ez a szín annyira jellemző, hogy a zöldnek ezt az árnyalatát éppen a smaragdról smaragdzöldnek nevezzük. A teljesen átlátszó és hibátlan smaragd rendkívül ritka, legtöbb esetben apró repedések teszik zavarossá, de apró zárványok, főképp csillámpikkelykék is gyakoriak benne. Sem a rubinok, sem a zafírok között nem olyan ritkák a teljesen hibátlan, tökéletesen átlátszó példányok, mint a smaragdok között. Minél szebb, sötétebb a smaragd színe és minél átlátszóbb, annál nagyobb az értéke, amelyet még emel az a bársonyos fény, amely a rubint és a zafírt is értékesebbé teszi. Az ilyen smaragdok értéke a rubinéval egyenrangú, tehát felülmúlja a gyémántét. Világosabb színű smaragd gyakrabban fordul elő, ezek nem annyira kedveltek és olcsóbbak is. A színeloszlás sokszor nem egyenletes, úgy mint a zafírok esetében, hanem világosabb és sötétebb foltok váltakoznak és néha réteges is lehet a színezés a bázislappal, vagy a kristály hossztengelyével párhuzamos irányban. Mesterséges fénynél a smaragd színe nem változik és semmit sem veszít szépségéből.
Kivételes minőségű csiszolt, Muzo-ból származó smaragd, körülbelül 15 karát. Bogotá, Kolumbia.
Ritka smaragdok, történeti áttekintés:
A teljesen hibátlan, átlátszó kő a kis példányok között is ritka és még nagyobb ritkaságok közé tartozik egy-egy nagy, szép színű smaragd. A régi peruiak állítólag egy strucctojás nagyságú smaragdot istenség gyanánt tiszteltek. Több nagy smaragdot őriz a bécsi kincstár, többek között egy körülbelül 1 500 karátos egy darabból kivágott tintatartót. A devonshire-i herceg birtokában egy 1 350 karátos, tökéletes színű és átlátszóságú nyers kristály van, hatszöges oszlop, tetején bázislappal. A British Museum-ban egy 156 karátos, gyönyörű követ őriznek. Sok szép smaragd van az orosz kincstár birtokában is, többek között egy 135 karátos, élénkzöld színű és teljesen tiszta, átlátszó, táblaalakúra csiszolt kő, amely valószínűleg Kolumbiából származik. Ezen kívül egy 240-250 karátos kő az Ural-hegységből, és még egy 153 karátos Kolumbiából. Állítólag több szép smaragd van a Dakar-i navab birtokában, melyek egyikébe a koránból vett mondást véstek. Polikratész gyűrűjében is valószínűleg smaragd lehetett.
Akvamarin:
Az akvamarin színét a tenger színéhez hasonlították, innen származik a neve. De nemcsak zöldeskék, vagy kékeszöld, hanem egész világos égszínkék fajták is előfordulnak. Az akvamarin kristályok többnyire megnyúlt prizmák és a smaragdhoz viszonyítva sokkal több közöttük a szép, tiszta, átlátszó egyenletesen színezett kő. Repedések, zárványok, zavaros foltok is csak ritkán fordulnak elő. Mesterséges fénynél az akvamarin színe sem változik meg.
50 karátos égszínkék akvamarin. Származási ország: Pakisztán.
Sárga- és rózsaszínű berillek:
A sárga- és rózsaszínű berill szintén különböző színárnyalatban fordul elő. A sárga többnyire kissé zöldes árnyalatú, de egész tiszta, világos és pompás aranysárga színű is található. A rózsaszínű berillek szintén különböző árnyalatokban fordulnak elő, ritkábbak, mint a sárgák és igen kedveltek.
Zöldes sárga berill, úgynevezett heliodor, 19.46 karát, Zambia.
Színek és színváltoztatások, egyéb fényjelenségek:
A smaragd színező anyaga a króm. Sötétebb színű smaragdban 0.19%, világosabban 0.11% Cr2O3 vegyületet mutattak ki. A rózsaszínű berillekben egyébként céziumot találtak, a többinek a színező anyaga valószínűleg vas. A smaragd színe hevítéskor nem változik meg, de a zöldes színű akvamarinok színe kékké változtatható. A kövek 400 Celsius fokra hevítve, színtelenek lesznek, majd lehűlés után kék színűvé válnak. Ultraibolya és közönséges sugarak hatástalanok a berill színére, a röntgensugárnak is csak mérsékelt hatása van: az akvamarin tisztább kék színű, a sárga berill világosabb, a rózsaszínű sötétebb lesz. A katódsugarak hatására a sárgászöld színű heliodorok fakószürkék lesznek. A rádiumsugarak a berillek színére alig hatnak, legfeljebb az akvamarinok kissé kékebbek lesznek.
Lumineszcencia a smaragdon figyelhető meg, mégpedig röntgen- és katódsugarak hatására. A hatás abban nyilvánul meg, hogy a smaragd vörös színben világít, mégpedig a jelenség katódsugár hatására erősebb, mint röntgensugárzás után. Ultraibolya fényben színszűrők segítségével a különböző lelőhelyű smaragdok is megkülönböztethetők egymástól a lumineszcencia különböző foka alapján.
